A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

88
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK
Bérek és társadalombiztosítás
A bér és az egészségügyi hozzájárulás mértéke nagymértékben függ az érintett
ország, illetve régió általános jövedelmi viszonyaitól, illetve attól, hogy az alkalmazottak
milyen jogviszonyban állnak az irodával, illetve a régióval.
Eredmények
A west zealandi iroda egy főt foglalkoztat Brüsszelben, és két kapcsolattartó
munkatársat otthon. 2004-ben az iroda közreműködése eredményeként 6 projekt
kezdődött meg mintegy 1,43 millió euró értékben. A projekteket a Comenius
programból, az Interreg III A és III C programból, az Északi Tanács által
meghirdetett Nordplus Junior programból, a Tacis CBC-ből, valamint a Dán
Alapból finanszírozzák.
Forrás: Bjerborg, 2005
Jegyzetek
1 Az MLG-nek európai kutatásokban való alkalmazását azonban sok tekintetben megnehezíti
tartalmi és fogalmi kiforratlansága, diffúz jellege. Vannak, akik a többszintű döntéshozatal
koncepcionális kereteként értelmezik (Scharpf, 1999; Kohler-Koch, 2003), mások a „klasszikus”
neofunkcionalista-kormányközi dichotómiával szemben új értelmezési modellnek tartják
(Börzel, 2002; Peters and Pierre, 2003), többen pedig a meg nem valósult, de hivatalosan
soha el nem vetett európai alkotmány egyik lehetséges kormányzási struktúrájaként emlegetik
(Hooghe and Marks, 2001; Bache and Flinders, 2004).
2 A fenti gondolatmenet konkrétabb és szemléletesebb leírása jelenik meg Ágh (2006a) felfogásában,
aki a háromszög-dinamikát három egymásba kapcsolódó „partnerségi háromszögként”
tételezi. Az első az EU, a nemzetállam, és a régió, a második a központi kormányzat és társadalmi,
területi szereplők kapcsolatára utal, míg a harmadik a regionális kormányzás belső és
külső, vertikális és horizontális kapcsolatait fejezi ki.
3 A többszintű kormányzás jelenségére eredetileg Gary Marks és Liesbeth Hooghe ma már emblematikusnak
tekinthető kutatásai nyomán, a strukruális és kohéziós politika működésével
összefüggésben figyeltek fel a kutatók a kilencvenes évek első felében (Marks, 1993; Hooghe,
1995).
4 A decentralizált országokban alkalmazott többcsatornás egyeztető mechanizmusokat jól
mutatja az osztrák gyakorlat, ahol a szövetségi miniszterek, a szociális partnerek, a
Nemzeti Bank, a Statisztikai Hivatal, valamint a Landok (tartományok) közös álláspontját
képviselő Kapcsolati Iroda részvételével 1993-tól heti rendszerességgel megvitatják, és ha
kell, felülvizsgálják az EU-döntéshozatalban képviselt tárgyalási pozíciót. Az itt kialakult
állásfoglalás már utasítás formájában kerül a Külügyminisztérium közvetítésével az Állandó
Képviselethez (Luif, 1998: 121).
5 A promóciós rendezvények költségvetési dilemmáit jól mutatja az a fogadással egybekötött
nagysikerű rendezvény, amit 2004-ben Észak-Írország és az ír határ menti régiók közösen
szerveztek az Interreg IIIA program során megvalósított projektjeik bemutatása és népszerűsítése
céljából. A fogadás mintegy 7500 euróba került, de ennek még a felét sem (3000 euró) tette