A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Zöld-Nagy Viktória<br />
A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK<br />
SZERVEZETÉRE VONATKOZÓ<br />
ÚJ KÖZÖSSÉGI JOGI ESZKÖZ:<br />
AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI<br />
CSOPORTOSULÁS<br />
Bevezetés: A határon átnyúló együttműködések<br />
felértékelődése az Európai Unióban<br />
A nemzeti határok megléte a határmenti együttműködések végrehajtása során<br />
jelentkező jogi-gazdasági akadályok lebontása nélkül a határmenti közösségeket<br />
mint a periférikus területek közösségeit gazdasági, szociális és kulturális szinten<br />
választja el, ez pedig megakadályozza az említett területek hatékony, koherens<br />
igazgatását. Az európai szintű szabályozással – különösen az egységes belső piac<br />
és a monetáris unió megvalósítása, valamint a bővítés következményeként –<br />
azonban a határokon átnyúló együttműködés lassan a kooperáció egyik legfontosabb<br />
formájává vált. Ez az eredmény már elvi szinten is kifejezésre jut az Európai<br />
Unió szerveinek működése tekintetében, így a gazdasági, társadalmi és területi<br />
együttműködés a határmenti, nemzetek közötti (transznacionális) és régiók<br />
közötti (interregionális) együttműködésen keresztül ma már az Európai Unió<br />
legalapvetőbb célkitűzései közé tartozik. Mindezzel összefüggésben ugyanakkor<br />
alapvető fontosságú, hogy ne csak az együttműködések elismerése, hanem a határon<br />
átnyúló kapcsolatok kialakításának ösztönzése és a jogi-szervezeti környezet<br />
megteremtése is megtörténjen közösségi szinten.<br />
A gazdasági és szociális kohézió megvalósítása érdekében már az Európai<br />
Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EKSz) is tartalmaz bizonyos<br />
speciális rendelkezéseket. Így a Kohéziós és Strukturális Alapok meghatározása<br />
mellett a 159. cikk (3) bekezdésében, kimondja, hogy „ha egyedi fellépések<br />
bizonyulnak szükségesnek az alapokon kívül és az egyéb közösségi politikák<br />
keretében elhatározott intézkedések sérelme nélkül, akkor az ilyen fellépéseket<br />
a Tanács a Bizottság javaslata alapján, valamint az Európai Parlamenttel, a Gazdasági<br />
és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt<br />
követően egyhangúlag fogadhatja el”. Ezzel a jogszabályi háttérrel, a Strukturális<br />
Alapok általános szabályzatával kiegészítve jött létre az Interreg Közösségi Kezdeményezésre<br />
vonatkozó javaslat 1989-ben.<br />
A közösségi jog jövője szempontjából szükségesnek tartom kiemelni, hogy az<br />
Alkotmányos Szerződés <strong>II</strong>I-220. bekezdése is különös figyelmet fordít a határokon<br />
átnyúló együttműködésre.