A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

114 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK 2.4. A versenyképesség és az adott régió lakosságszáma közötti összefüggés Ahhoz, hogy a magas urbanizáltságú régiók (a továbbiakban MEGÁ-k) fogalmát kellőmértékben meghatározhassam, az egyes régiókat lakosságszám alapján is meg kell vizsgálni. Úgy vélem, hogy a regionális versenyképesség és a régió nagysága között erőteljes korreláció van. Ennek alátámasztására az ESPON (2006a: 15) és a METREX (2005: 37-43) által kialakított terminológiát kívánom felhasználni, amely az egyes európai fejlődési centrumokat vizsgálta gazdasági fejlettség és a lakosságszám alapján. Jelenleg az Európai Uniónak kettő világvárosa (global city) van, 10 London és Párizs, amelyek vonzáskörzeteikkel közösen a globális világgazdaságban önálló szereplőként is megjelennek, ún. „globális csomópontként” (global node), azaz meghatározó szerepet töltenek be Európa gazdasági fejlődésében. A magas innovációjú, az adott ország és régió fejlődését meghatározó fejlesztési pólusok ténylegesen Európa motorjaiként (European engines) működnek. E városi térségek az EU centrumában összpontosulnak a legnagyobb számban, de az északi államok innovatív és tudásalapú gazdasága is jól jelzi a skandináv államok fejlettségét és aktív részvételét a nemzetközi gazdasági folyamatokban. Az északi gazdasági modell régióit és a klasszikus mediterrán régiókat (Róma és térsége, vagyis a Lazioi Régió, a Madridi Régió és Katalónia) leszámítva a leginnovatívabb régiók egy meglehetősen koncentrált sávban tömörülnek. A multipoláris fejlődés és ezáltal a regionális különbségek csökkentésének egyik legjelentősebb eredménye az unió centrumországaiban az „erős MEGA” (strong MEGA) – a továbbiakban MEGA – kialakítása volt. Ezek a funkcionális városi térségek megfelelő fejlődési pólusoknak bizonyultak, amellyel kellő innovációs kapacitás is párosult. Külön érdekessége e régióknak, hogy földrajzi elhelyezkedésükből adódóan egyben forgalmas közlekedési útvonalak mentén találhatók, ún. multimodiális csomópontok, azaz többfajta közlekedési csatorna központjai egyben, így logisztikai szerepük lényeges versenyképességi tényező. Jelenlegi gazdasági eredményeik alapján a KKE-i térség régiói – kizárólag a fővárosi térségek –, az ún. „potenciális MEGA” (potentional MEGA) kategóriába esnek, vagyis gazdasági fejlettségük, országuk fejlődésében betöltött kiemelkedő szerepük, erőteljes gazdasági növekedésük alapján a lehetséges fejlesztési centrumok csoportjába kerültek. Az unió átlagánál magasabb gazdasági fejlődés, valamint a kedvező földrajzi elhelyezkedés az unió keleti piaca felé, továbbá a nemzetközi összehasonlításban magas külföldi működőtőke a régió gyors felzárkózásának biztosítéka. Az alacsony foglalkoztatottsági ráta, a kutatás-fejlesztésben az állami rész alacsony aránya, a meglehetősen aszimmetrikus vállalatszerkezet ugyanakkor jól mutatják a KKE-i térség régióinak sebezhetőségét. 11 (Az egyes fejlettségi kategóriák régióinak gazdasági, foglalkoztatottsági és növekedési arányait a Függelék 1. táblázata tartalmazza.) Természetesen a versenyképesség és az egyes régiók nagysága között nem lehet egyenes arányosságot tételezni. 12 Ugyanakkor ezek a régiók kellő potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy a tágabban értelmezett vonzáskörzetük számára
SCHNEIDER GÁBOR: AZ EURÓPAI FŐVÁROSI ÉS METROPOLISZ RÉGIÓK 115 is fejlődési pólusokként működjenek. Számos kis és közepes lakosságszámmal rendelkező régió tudott az elmúlt időszakban látványos felzárkózást felmutatni (Cork, Sevilla és a Baltikum régiói). Ugyanakkor nem minden nagy lakosságszámú régió fejlettsége kielégítő. Továbbra is jelentős az alacsony fejlettségű nagyvárosi régiók, az ún. „gyenge MEGÁ-k” (weak MEGA), száma is. Az alacsony fejlettség elsősorban a már meglévő regionális különbségekkel indokolható; ezek a gyenge MEGÁ-k a magtérségen kívül eső perifériákon helyezkednek el. Felzárkózásuk meglehetősen nagy próbatétel, mert a dinamikus fejlődést biztosító magas hozzáadottértékű szektorokban a különbség a magasan fejlett régiók és az alacsonyan fejlett nagyvárosi térségek között tovább nőtt. 2.5. Infrastrukturális fejlettség – bekapcsolódás az európai térségbe Megítélésem szerint az elkö etkezendő időszak legfontosabb versenyképességi kérdése lesz, hogy egyes nagyvárosi régiók mi módon képesek a globalizált világkereskedelembe bekapcsolódni. A jelenlegi helyzet alapján az unió központi térségeként aposztrofált „pentagon” lényegesen magasabb fejlettségi átlaggal rendelkezik Európa más régióval összehasonítva. A jelentős tőke-, tudás- és innovációs koncentráció mellett erőteljes hálózatiság alakult ki e térség fejlesztési központjai között. Az elérhetőség szempontjából két dimenziót szükséges vizsgálnunk. Az egyik az adott nagyvárosi térség elérhetősége a saját régióján belül, illetve az adott országban. A másik dimenzió pedig a régió elérhetősége az európai városhálózaton belül. A két dimenzió jelentős mértékben eltérhet egymástól. A Közép-magyarországi Régió példája alapján a régió elérhetősége – mind infrastrukturális, mind földrajzi szempontból – kiemelkedő nemzeti szinten, ugyanakkor az európai nagyvárosi régiók hálózatához való kapcsolata továbbra is meglehetősen laza. A „pentagon-térség” hálózati rendszerét összehasonlítva a közép-európai térség hálózati rendszerének sűrűségével, azonnal jól érzékelhetővé válik a centrum–periféria ellentét. Összehasonlítási alapot szolgálhat a közúti, légúti és vasúti hálózatok sűrűsége, amely jól ábrázolja az egyes térségeken belüli együttműködést és mobilitást. Minél jelentősebb infrastruktúrával bír egy-egy fejlesztési központ, annál nagyobb mértékben része az összeurópai térségnek, illetve annál stabilabb alapokon áll. Az összeurópai versenyképesség szempontjából is kulcskérdés az egyes régiók minél szélesebb mértékű bekapcsolása a rendszerbe. Az infrastrukturális fejlettséget részletesebben a német MEGÁ-k elérhetőségének elemzésekor jellemzem.
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67: 64 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 92 and 93: Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 166 and 167:
Page 168 and 169:
Page 170 and 171:
Page 172 and 173:
Page 174 and 175:
Page 176 and 177:
Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 178 and 179:
Page 180 and 181:
Page 182 and 183:
Page 184 and 185:
Page 186 and 187:
Page 188 and 189:
Page 190 and 191:
Page 192 and 193:
Page 194 and 195:
Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 196 and 197:
Page 198 and 199:
Page 200 and 201:
Page 202 and 203:
Page 204 and 205:
Page 206 and 207:
Page 208 and 209:
Page 210 and 211:
Page 212 and 213:
Page 214 and 215:
Page 216 and 217:
Page 219 and 220:
A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221:
Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK