A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

140 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK 24 Az ún. „gateway”-funkció, azaz kapu- vagy hídfunkció azt szimbolizálja, hogy a belföldi és nemzetközi szinten milyen az adott régió áru-, személy- és információforgalma. Ez utóbbi dimenzió az európai információáramlásban betöltött szerepet jelenti, ami az adott régió nemzetközi jellegének mértékével vizsgálható. A klasszikus híd-funkciót a geográfiai elhelyezkedés és az infrastrukturális fejlettség jellemezi. Mérőszámai: a gyorsvasúthálózatok és nemzetközi közúthálózatok száma (TEN, TINA), a repterek utasforgalma, áruforgalom mértéke (tranzit), valamint a nemzetközi kiállítások, vásárok és kulturális rendezvények száma. Az ún. gatewaytérségek tehát a határokon átnyúló együttműködések meghatározó aktorai, amely csomópontokként, esetleg kiindulási pontként jelenik meg további régiók számára. Ennek értelmében, a „gateway” kifejezés több esetben is a keleti, illetve a periférián lévő térségek bekapcsolását jelenti az összeurópai városhálózatba (Beck, 2003:2). 25 Logisztikai központokként működik már most is a Hamburgi Régió és a Frankfurt–Rajnai Régió. Az előbbi kikötőjével és az ehhez kapcsolódó légi és vasúthálózatával, míg a másik régió tranzitreptérként való működésével magyarázható. A regionális együttműködés eredménye ugyanakkor például a hamburgi kikötő várható további bővítése, amelyre már a város vonzáskörzetében kerül sor. 26 A kreatív szolgáltatások, elsősorban kulturális rendezvények és a hozzákapcsolódó turizmus ugyan nem helyettesíti a tudásorientált gazdaságot, de annak fontos kiegészítője. A Berlin- Brandenburgi Fővárosi Régió esetében ez a dimenzió a politikai és nemzetközi irányítófunkciókkal kiegészülve a térség versenyképességének legfontosabb motorjává vált. 27 Várhatóan megszületik a politikai döntés, hogy a kormányzati hivatalok „maradéka” is Berlinben költözik. Ezzel létrejön egy jelentős súlyú adminisztráció a fővárosban, amellyel párhuzamosan számos érdekszövetség és nemzetközi intézmény is áthelyezi a székhelyét a régióba. A folyamat akkor válik teljessé, amikor Berlin és Brandenburg egyesülnek. Lényeges szempont, hogy a többi nagyvárosi régióval szemben, itt két tartomány együttesen képez egy regionális térséget, azaz a fejlesztési feladatok mellett egy erős legitimációjú, a lakosság által közvetlenül választott – jelenleg még két politikai testület – határozza meg a régió működését. A fővárosi régió esetében sokrétű integrált feladatellátásnak lehetünk tanúi. 28 A modellt elsősorban a gazdasági versenyképességi feltételek mentén dolgozták ki, ugyanakkor a hagyományos kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat is figyelembe vették. 29 1. Globális Integrációs Zóna (Global Integration Zone); 2. „északi szigetek”; 3. Ibériai félsziget; 4. Biscayai-öböl térsége; 5 Alpok-Mediterrán térség; 6. Égei-tenger térsége; 7. Baltikum; 8 Közép-Európa. 30 Nincsen jelentős utasforgalmat lebonyolító reptér a térségben. Berlin repterét 2015-ig kívánják jelentős mértékben fejleszteni. A térségben együttműködés indult meg a bécsi és a pozsonyi reptér feladatainak összehangolására, majd a folyamat lelassult. A budapesti és a prágai reptér privatizációjával várhatóan a térség elérhetősége tovább javul. Ugyanakkor a közúti és a vasúti hálózatok esetében még mindig jelentős az elmaradás. 31 Tekintettel arra, hogy az egyes Duna-menti országok sajátos jellegükből adódóan egy, legfeljebb két fejlesztési központként működő nagyvárosi régióval rendelkeznek, ezért a régiók egymás közötti együttműködésére nagyobb szükség lenne.
Simon Zoltán REGIONÁLIS ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Bevezetés Napjaink világméretű politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változásai átalakítják szűkebb és tágabb környezetünkhöz való viszonyunkat. Bővülő ismereteink és információink beláthatóvá teszik a világot, ám egyúttal újraértékelik a mindennapi életünk elsődleges közösségeihez fűződő kapcsolatainkat. Mindezen változások irányáról és hatásairól egyszerre folyik – egymással számos ponton érintkező – vita a tudomány és a politika világában, aminek fontos szelete a szubnemzeti politikai, igazgatási, gazdasági és kulturális egységek szerepéről és jövőjéről való gondolkodás. Az „új regionalizmus” hívei ezeket egyenesen a politika új területi alapegységeinek tartják, hangsúlyozva a helyes kormányzás (good governance) és a közhatalom decentralizációja közti szoros összefüggést (Keating, 1998: 2–3). Az Európai Unióban a szubnemzeti egységekről folyó vita a tagállami és a helyi szintek között elhelyezkedő régiókra összpontosít, és kap kiemelt figyelmet. Amint azt Szegvári Péter hangsúlyozza: „az európai közgondolkodás szerint a politikai döntéshozatalban való részvétel és konzultáció joga helyi és regionális szinten közvetítő értékként […] része az emberi szabadságjogok – s így az »uniós állampolgárság« státusjogi – fogalmának” (Szegvári, 2002: 284 – kiemelés az eredeti szövegben). A régiók így fontos elemei az Európai Unió sui generis politikai és igazgatási rendszerének, és számottevő szerepet kapnak a többszintű kormányzás (multi-level governance) működésében. Befolyásuk szakértők szerint az elmúlt években, a legutóbbi bővítési forduló nyomán, tovább növekedett (Goergen, 2006: 11). A többszintű kormányzás keretében jelennek meg az Európai Unió sajátos területi érdekviszonyai: a közösségi (nemzetek feletti), a tagállami, valamint a szubnemzeti érdekek hármassága és állandóan változó szövetségei. Az első szinten elhelyezkedő közösségi intézmények, a második szinten található tagállami kormányzatok, valamint a harmadik szintet alkotó régiók kölcsönös függésben állnak egymástól. Ebben a kapcsolatrendszerben kap kitüntetett figyelmet a közösségi intézmények és a régiók erősödő együttműködése, aminek nyomán – a tagállami kormányzatok korábbi kétirányú szűrő szerepét meghaladva – a három szint mindegyike két közvetlen kapcsolódással és több különböző szereplehetőséggel rendelkezik. Így a régiók éppúgy lehetnek a közösségi intézmények
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93: Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 94 and 95: 92 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 176 and 177: Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 192 and 193:
Page 194 and 195:
Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 196 and 197:
Page 198 and 199:
Page 200 and 201:
Page 202 and 203:
Page 204 and 205:
Page 206 and 207:
Page 208 and 209:
Page 210 and 211:
Page 212 and 213:
Page 214 and 215:
Page 216 and 217:
Page 219 and 220:
A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221:
Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK