A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
122<br />
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK<br />
vasúti infrastruktúra, azonban lényeges fejlesztések indultak meg ebben a szektorban<br />
is. A nagyváros és agglomerációja között elővárosi közlekedésben integrált,<br />
azaz közös tarifarendszereket alakítottak ki, összehangolták a különböző<br />
tömegközlekedési járatokat. Összességében elmondható, hogy a gateway-funkció<br />
24 elérése érdekében a legtöbb nagyvárosi régió multimodális csomópontként<br />
működik, azaz egyszerre légi, vasúti és vízi közlekedési központ. Mindehhez<br />
párosul egy kimagaslóan fejlett közúti hálózat. Az infrastrukturális fejlettség<br />
jelentősen javítja a nagyvárosi régión belüli mobilitást, illetve az egyes régiók közötti<br />
összeköttetést. Ezen tényezők ösztönzően hatnak a foglalkoztatottság növekedésére,<br />
várhatóan tovább javul a munkaerőpiaci mobilitás. Természetesen<br />
a jó elérhetőség és a városhálózati rendszer egyben az összeurópai városhálózati<br />
struktúrába is bekapcsolja ezeket a térségeket. 25<br />
A MEGÁ-k jellegéből adódóan a kulturális dimenzió is kiemelt tényezővé<br />
vált. A kreativitás és innovativitás mellett a nagyvárosi régiók vonzerejének másik<br />
aspektusa a térség szellemi és kulturális élete. A németországi városhálózatok<br />
rendszerét ennek tükrében alakították ki. Valamennyi nagyvárosi térségben<br />
kiemelt szemponttá vált az ún. kreatív iparágak és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások<br />
26 támogatása.<br />
A németországi MEGA-modell a gazdasági változásokhoz igazodó regionális<br />
centrumok kialakítását célozta meg. A nagyvárosi régiók hálózati struktúrájával<br />
olyan térségeket hoztak létre, amely megfelelnek mind a nemzetközi versenyfeltételeknek,<br />
mind az országon belüli munkamegosztásnak. A hálózatban<br />
résztvevő nagyvárosi centrumok részesei a transzeurópai hálózatnak, aktívan<br />
bekapcsolódnak az uniós kohéziós politika formálásába. Ennek eszközeként kialakított<br />
hálózati struktúra az ún. „Európai Nagyvárosi Régiók Németországi<br />
Kezdeményezése” (Initiativkreis Europäische Metropolregionen in Deutschland,<br />
IKM) aktív lobbi- és érdekképviseleti tevékenységet folytat Brüsszelben a német<br />
nagyvárosi régiók versenyhelyzetének javítására (IKM, 2006: 28). Ennek keretét<br />
tanulmányok és kiadványok sora, rendszeres munkamegbeszélések és találkozók,<br />
valamint PR és egyéb szakmai rendezvények adják. Ezen belül elsődleges<br />
szemponttá vált a lisszaboni céloknak a nagyvárosi régiókban történő minél teljesebb<br />
körű végrehajtása, a régiók közötti kapcsolati hálók és kommunikációs<br />
csatornák további erősítése.<br />
A MEGÁ-k tehát a németországi versenyképesség elsődleges letéteményesei<br />
azáltal, hogy az innovációs, kutatásfejlesztési központok és a gazdasági növekedés<br />
legfontosabb generálói. Területfejlesztési szempontok alapján alakultak ki,<br />
fejlesztési centrumok hálózataként definiálhatjuk a németországi nagyvárosi régiókat.<br />
E régiók ezzel eleget tesznek a policentrikus fejlesztési központok feltételeinek.<br />
A MEGÁ-k funkciója, hogy ellássák egy társadalmi, gazdasági, tudományos,<br />
szociális és kulturális fejlesztési központ feladatait, amely a nagyváros és<br />
vonzáskörzetének integrált együttműködésére épül. Ebben jelentős szerep hárul<br />
a regionális kormányzás (regional governance) intézményi struktúrájának kiépítésére,<br />
és a szükséges anyagi források és funkcionális eszközök biztosítására.<br />
A MEGÁ-k példája azt mutatja, hogy organikus fejlődés útján, projektek és közös<br />
feladatellátás érdekében létrejövő társulások eredményes gazdasági és köz-
Change language