A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

CSALAGOVITS IMRE JÁNOS: EURORÉGIÓNK RÉSZVÉTELE A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN
15
A partnerség elvének gyakorlati megvalósítása keretében a tervezési folyamat
elején bevonásra kerültek a határtérség a program céljai szempontjából legfontosabb
helyi szervezeteinek képviselői is, a fő stratégiai célok kijelölését megelőzően.
Minden program esetében kétoldalú workshopok keretében vitatják meg a
stratégiai elképzeléseket az érintett helyi, regionális köz- és civil szereplők bevonásával.
A résztvevő országokban megtartott egyezetések alapján, a kapott ágazati
észrevételeket és kiegészítéseket az adott programozó munkacsoportokban
tárgyalták meg, és azokat a részt vevő országok képviselőinek közös döntései
függvényében vezették át a dokumentumokba. Mivel az operatív programok még
az előkészítés fázisában vannak, a jelen tanulmány keretében adott információk
áttekintő jellegűek és nem véglegesek.
Programonként az adott programban részt vevő országok által az adott programra
allokált összegek összeadódnak (lásd Függelék, 1. táblázat). Az egyes országok
– méretükből adódóan – jelentős mértékben eltérő összeget kapnak a területi
együttműködésre, ezért a programokra fordított források nem azonosak. Azonban,
az egy program–egy számla – már említett -elve alapján minden program esetében
csak egy program-számla van (azon országban, ahol az Igazoló Hatóság található),
a pénzügyi átutalások Brüsszel és a program között csak az Igazoló Hatóságnál
megnyitott számla között történnek. Az egy számla elve azt is jelenti, hogy az
egyes partnerországok szintjén a programokon belül TILOS a résztvevő EU-tagállamok
szerint megosztani a forrásokat (például a magyar—román program esetében
a román allokáció a magyarországi számlára érkezik a magyar allokációval
együtt Brüsszelből, illetve a magyar—osztrák program esetében a magyar allokáció
az ausztriai Igazoló Hatósághoz kerül közvetlenül). Mindennek következményeként
elvileg nem lehet pontosan előre tudni, hogy a források mekkora része lesz
Magyarországon elköltve, és mennyi a szomszédos országokban.
1.3.1. Az Európai Unió belső határán működő programok
A. Magyarország–Románia Európai Területi Együttműködés
Operatív Program 2007–2013
Jogosult területek (NUTS3 szinten):
Magyarország: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyék
Románia: Satu-Mare, Bihor, Arad és Timis megyék
Stratégia és prioritások (előzetes):
Az együttműködés a finanszírozási keret mérsékelt bővülése mellett egyre inkább
a közvetlen határtérségre és a közvetlen, mérhető együttműködésre koncentrál.
A program stratégiájának két fő alap eleme van melynek alapján kerültek
kialakításra a program prioritási tengelyei és intézkedései:
1. Információáramlás és a közlekedési infrastruktúra javítása
2. Együttműködések támogatása