A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

106 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK Jegyzetek 1 A kisebb központok fogalma nem azonos a városok méretével. A kisebb térségek központjaira utal, melyek naponta elfogadható utazási időn belül elérhetőek. A különböző elérhetőségi és utazási lehetőségeket figyelembe véve e térségek mérete országonként eltérő lehet. 2 A „középméretű városok“ különböző népességszámot takarhatnak, ami az adott ország méretétől és településhálózatától függ. 3 Az Európai Unió területfejlesztési miniszterei készítették elő a 2000-2006 közötti időszak regionális politikájának új irányait. Ennek az elkészítő munkának az eredménye az Európai Területi Fejlődés Perspektívái (European Spatial Development Perspective ESDP), amely az új tervidőszak fejlesztési célkitűzéseit határozza meg. Újabb dokumentum nem áll rendelkezésre, azaz nem ismertek a 2007-2013 közötti időszak európai térfejlődési irányai. A harmadik kohéziós jelentés (Európai Bizottság, 2004) csak összegzi az európai térfolyamatokat, és ajánlásokat fogalmaz meg a strukturális politikára. Így az ESPD-ben foglaltakat érvényesnek és iránymutatónak kell tekinteni. 4 Például Szegeden a biotechnológia; Miskolcon a mechatronika, Győrben az autóipar, Pécsett az egészségipar és kultúra, Debrecenben az egészségipar, Veszprém-Székesfehérvár esetében pedig az elektronika és a környezetipar.
Schneider Gábor AZ EURÓPAI FŐVÁROSI ÉS METROPOLISZ RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE: KITÖRÉSI PONTOK A BUDAPESTI TÉRSÉG SZÁMÁRA Bevezetés A kelet-közép-európai fővárosi térségek a tágabban értelmezett régió – a Visegrádi térség, illetve a Duna-menti országok – meghatározó gazdasági, politikai és kulturális egységei. Nemzetközi jelenlétük az elmúlt időszakban fokozatosan erősödött, az Európai Unió keleti régiójának dinamikusan fejlődő gazdasági központjaivá váltak. A kelet-közép-európai fővárosi régiók motorjai és mozgatórugói országuk fejlődésének, sőt országuk felzárkózásának és fejlődésének elsődleges letéteményesei. Mivel gazdasági, politikai és kulturális dominanciájukat tekintve e fővárosi régiók versenytárs nélküli fejlesztési centrumokként működnek a térség országaiban, vizsgálatuk megkülönböztetett figyelmet igényel. A fokozódó nemzetközi versenyhelyzet integrált térségi stratégiák kialakítását teszik szükségessé Budapest és régiója tekintetében. Az itt megkezdett fejlesztések minősége jelentős mértékben meghatározza Magyarország elkövetkezendő időszakának versenyképességét. Budapest és térsége történelmi lehetőség kapujában van, immáron 16 éve. Azonban ahhoz, hogy valódi – uniós terminológia alapján – fejlesztési centrummá váljék, további lényegi változtatásokra van szükség. Az elmúlt időszakban lezajlott gazdasági és társadalmi folyamatok mára már megkerülhetetlenné teszik a regionális gondolkozás bevezetésének szükségességét, amely közigazgatási és szolgáltatási feladatok, valamint fejlesztési koncepciók régiószintű kidolgozását és végrehajtását indokolja. Egy organikusan fejlődő nagyváros és vonzáskörzete számára szolgáltatást nyújtó Budapesti Régió kiváló táptalaja a Lisszaboni Stratégia magyarországi megvalósításának. Mindezen feltételek egyúttal a tudásalapú társadalom bevezetésének előfeltételeit is jelentik. E tanulmány keretei között – a regionális versenyképességet meghatározó általános tulajdonságokból kiindulva – átfogó nemzetközi elemzés készült a nagyvárosi régiók helyzetéről és szerepüknek jövőbeli változásáról. Ennek fényében széleskörű elemzést végzek a klasszikus regionális versenyképességi elméletekből kiindulva. Definiálom a funkcionális városi térségek megváltozott feladatait, valamint különböző gazdasági és demográfiai mutatók alapján modellezem az európai szinten versenyképes nagyvárosi régiókat. Amolyan esettanulmány jelleggel szeretném bemutatni a német nagyvárosi régiókat, amelyek a megváltozott versenyhelyzetre adott közös térségi együttműködés kiváló példái. A régiók vizsgálatával tudom talán a leginkább érzékeltetni a transznacionális városhá-
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59: 56 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 92 and 93: Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 158 and 159:
Page 160 and 161:
Page 162 and 163:
Page 164 and 165:
Page 166 and 167:
Page 168 and 169:
Page 170 and 171:
Page 172 and 173:
Page 174 and 175:
Page 176 and 177:
Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 178 and 179:
Page 180 and 181:
Page 182 and 183:
Page 184 and 185:
Page 186 and 187:
Page 188 and 189:
Page 190 and 191:
Page 192 and 193:
Page 194 and 195:
Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 196 and 197:
Page 198 and 199:
Page 200 and 201:
Page 202 and 203:
Page 204 and 205:
Page 206 and 207:
Page 208 and 209:
Page 210 and 211:
Page 212 and 213:
Page 214 and 215:
Page 216 and 217:
Page 219 and 220:
A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221:
Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK