A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

56
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK
(1) Információk gyűjtése és továbbítása Szervezeti formájuktól és méretüktől
függetlenül az irodák legalapvetőbb feladata, hogy lehetőleg már a jogalkotási
folyamat korai szakaszában információt gyűjtsenek, válogassanak és továbbítsanak
régióik felé az általuk képviselt régió számára különösen fontos közpolitikai
területekre irányuló közösségi jogalkotásról. A „korai figyelmeztetés” (early warning)
révén az érintett politikusok és tisztviselők folyamatos tájékoztatást kapnak
a brüsszeli döntések előkészítéséről, az alkalmazott eljárásokról, arról, hogy
a döntéshozatali ciklus mely szakaszában tart az ügy, lehet-e és érdemes-e lépéseket
tenni a folyamat befolyásolása érdekében. Ennek érdekében információkat
cserélnek a különböző hálózatokban, információt közvetítenek háttérintézményeik
és az uniós intézmények között.
A kezdeményezés gyakran a régió egyik háttérintézményétől érkezik, de az
sem ritka, hogy az irodák pro-aktív módon közvetlen kapcsolatot létesítenek az
adott kérdésben érintett személy, szervezet, és az uniós intézmények között. A
brüsszeli képviseletek egyik legfontosabb előnye pontosan abban rejlik, hogy jelentős
mértékben csökkentik a távolságot az uniós állampolgárok és az Európai
Unió intézményei között.
Az információk gyűjtésében kiemelkedő szerepe van az uniós pályázatok felkutatásának,
a potenciális partnerek, befektetők és üzletfelek azonosításának és
megismerésének. Mindez előre kialakított cél- és igényrendszer mentén történik,
amely végeredményben arra irányul, hogy a régió valamennyi érintett szereplője
idejében értesüljön a megszerezhető forrásokról, a pályázati kiírásokban
rögzített feltételekről.
(2) Képviselet és promóció A képviseleti és promóciós funkció valójában azt
jelenti, hogy a brüsszeli iroda mint a régió kulturális és társadalmi „nagykövetsége”
működik, A promóciós tevékenység kétirányú kommunikációs folyamat,
ami egyfelől az irodák azon törekvését fejezi ki, hogy az általuk képviselt régió
vagy önkormányzat területén az emberek megismerkedjenek az Európai Unió
által kínált lehetőségekkel. Ebből a célból gyakran rendeznek képzéseket, konferenciákat,
tanulmányutakat, de ezt szolgálja az is, hogy az irodák többsége
gyakornoki pozíciókat tart fenn a képviselt régió fiatal szakemberei számára.
Az érem másik oldala, hogy a képviseletek brüsszeli jelenléte az általuk képviselt
régiót népszerűsíti, a gyakorlatban egyfajta társadalmi és kulturális nagykövetségként
működnek, ami egyúttal az „üzleti kirakat” szerepét is betölti.
Szinte nem is telik el Brüsszelben olyan hét, amikor ne kerülne sor fogadásokra,
kiállítás-megnyitókra, filmvetítésekre, vagy egyéb promóciós rendezvényekre.
Látványosabb és költségesebb rendezvényeket általában csak a nagyobb – pl. német
– képviseletek engedhetnek meg maguknak, illetve az újonnan létesített
irodák, amelyek számára – még ha „extra” költségekkel is jár – elengedhetetlen
a brüsszeli „arénában” való hatásos bemutatkozás. A nagyobb költségvetéssel
rendelkező irodáknál már hagyománnyá vált a beköszöntő vagy a nyári szabadságolások
előtti évadzáró fogadás (pl.: svéd „Santa Lucia” vagy a Sachsen-Anhalt
tartomány által minden évben megrendezett „summer party”). Visszafogottabb,
kisebb költségvetésű, de népszerű promóciós eseménynek számít a Koppenhá-