A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

176 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK ták, ezáltal pedig jelentős számú magyar lakosság rekedt a túloldalon. Az ellenséges szomszédi viszony szinte lehetetlenné tette a gazdasági jellegű kapcsolatokat a városok (Kassa, Ungvár, Beregszász, Szatmárnémeti, Nagykároly, Nagyvárad) és Magyarországon maradt, központjukat vesztett vonzáskörzeteik között, így ez nagykiterjedésű alacsony népsűrűségű határmenti területek kialakulásához vezetett. A központjaikat veszített alföldi területeknek az új közigazgatási keretekbe történő integrációja igen nehézkes volt. A gazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint a lakosság a határoktól a belső területek felé orientálódott; a főbb közlekedési útvonalak is gyakran a határokkal párhuzamosan futottak, azokat csak ritkán keresztezték. A két világháború között és a világháborúkat követő „tervutasításos” rendszerű államberendezkedés alatt a térségben egyre inkább megerősödött a határok elválasztó szerepe, ahol az együttműködő tagállamok sokkal intenzívebb kereskedelmet folytattak a Szovjetunióval, mint egymással. A történelmi konfliktusok által leginkább érintett határmenti területek lakosságában, kölcsönös félelem és ellenségeskedés ébredt egymás iránt, ami természetszerűleg nem vezetett a kapcsolatok kiépítéséhez és az együttműködés alapját jelentő nyitottsághoz. Az etnikai feszültségek és a határok okozta problémák lakossági szinten tovább éltek hol felerősödve, hol mérséklődve az elmúlt ötven évben. A rendszerváltás óta eltelt időszak nem volt elegendő a határok körül kialakult évszázados feszültségek rendezéséhez, de a folyamat megkezdődött, és remélhetőleg a nyugat-európai folyamatok mintájára néhány évtized alatt térségünkben is bekövetkezik a határok európai normákat követő feloldódása (Laky et al., 2000). Az új határok amellett, hogy régiókezdeményeket vágtak ketté, az interregionális kapcsolatokat is lehetetlenné tették. Egymással békés viszonyban élő, átjárható határral rendelkező szomszédos államok esetében a határmegvonás önmagában még nem feltétlenül fejlődést gátló tényező – a regionális kapcsolatok elméletileg ugyanolyan zavartalanok lehetnek, mint határok nélkül. A Kárpát-medencében azonban a két világháború között az egymással szembenálló államok ellenséges légköre nem kedvezett az államhatárokon átnyúló regionális együttműködéseknek. A magyar vezetés ideiglenesnek tekintette a kialakult helyzetet, és nem tett jelentős lépéseket a központ nélkül maradt periférikus területek felzárkóztatására. Ezen az állapoton a <strong>II</strong>. világháború alatti területmódosítások sem változtattak, sőt a háború után, az egykori Szovjetunió befolyásának erősödésével a térségben a határok átjárhatósága még körülményesebb lett (Balcsók, Baranyi és Dancs, 2000). Az 1980-as és 1990-es évek fordulóján Kelet-Közép-Európában bekövetkezett politikai rendszerváltás új lehetőségeket nyitott a Kárpát-medencében is. A vasfüggöny megszűnése az államhatárok merev elválasztó szerepének enyhülésével és a határon átnyúló kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségével kecsegtetett. Ezek a várakozások Magyarország határai mentén azonban nem mindenhol igazolódtak be. Különösen nem az Alföld északkeleti részén, ahol a határok nehézkes átjárhatósága sokszor még a korábbi helyzethez képest is körülményesebbé vált. Továbbra is kevés a megfelelő áteresztőképességű határátkelőhelyek száma, és a határátlépést felesleges bürokratikus akadályok hátráltatják.
SZŰCS ISTVÁN: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ HATÁROKON ÁTÍVELŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE 177 Magyarországnak a Kárpát-medencében elfoglalt központi helyzete a határok minél szélesebb körű átjárhatóságát igényelné. Ennek ellenére az Alföld északkeleti részét övező államhatárok – az ausztriai és a szlovéniai „nyitott határral” szemben – a legkevésbé átjárhatók. A periférikus északkelet-alföldi határmenti területek határközeli fekvésük ellenére szinte alig kerültek kapcsolatba a nemzetközi gazdasággal. Magyarországnak – NATO- és az EU-tagság következtében – alapvető érdeke fűződik az északkeleti határok „megnyitásához”. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a megfelelő módon átjárható határok megteremtéséhez a szomszédos országok együttműködésére is szükség van. Sajnos sokszor problémákat vet fel a kérdés megoldásában a trianoni határmódosítások nyomán a szomszédos országokhoz csatolt területek nagy létszámú magyar kisebbsége. A környező államok egyes vezetői gyakorta veszélyt látnak Magyarország és a határon túl élő magyarság szorosabb együttműködésében, s akadályokat gördítenek a határok légiesítésének útjába (Balcsók, Baranyi és Dancs, 2000). 1.2. A határmenti együttműködések hazai történelme A Párizs-környéki békemegállapodások következtében Közép-Európa és benne különösen a Kárpát-Medence határai drámai módon megváltoztak. Az új határok több száz éve homogén, sűrű közlekedési hálózattal bíró területeket vágtak ketté nagyfokú nemzetiségi feszültségeket generálva. Az első világháborút követően kialakuló határok az európai határrendszer különösen érzékeny területeivé váltak, amit a második világháborús, illetve azt követő határmódosulások tovább fokoztak. A világháborút követő feszült légkörben a határterületek elszigeteltsége tovább fokozódott, azonban a dinamikus gazdasági, társadalmi és politikai fejlődést követően a korábbi határpolitika tarthatatlanná vált. A határok oldódása alulról jövő kezdeményezésként indult, melynek a határtérségek lakói voltak mozgatói. A második világháború után a határmenti területek képviselői több európai határ mentén felvették egymással a kapcsolatot, hogy a határok képezte akadályok felszámolásáról tárgyaljanak. A határmenti területek lakói, felismerve elszigeteltségükből adódó hátrányos helyzetüket és az abból való lehetséges kitörés lehetőségét, olyan szövetségeket hoztak létre, melyek a közös érdekszférák alapján szerveződtek, és a határon átnyúló együttműködés fejlesztését tűzték ki célul. A legjelentősebb szerveződés az Európai Határmenti Régiók Gyűlése (AEBR) (Laky et al., 2000). Az európai államok közeledése egymás felé, majd az Európai Közösség megalakulása következtében enyhülő politikai légkör hozzájárult a határmenti kapcsolatok kezdeti fejlődéséhez. Az Európai Közösség fejlődésével a „4 szabadság” azaz az áruk, a tőke, a munkaerő, és a szolgáltatások szabad áramlása eszméjének előretörésével a Közösség belső határai egyre inkább átjárhatóvá váltak. A határtérségek együttműködésének jele a 70-es évektől szaporodó eurorégiók alakulása és többé-kevésbé sikeres működése. Ugyanebben az időszakban Euró-
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129: 126 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 176 and 177: Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 194 and 195: Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 219 and 220: A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221: Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK