A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
CSALAGOVITS IMRE JÁNOS: EURORÉGIÓNK RÉSZVÉTELE A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN<br />
23<br />
H. Délkelet-európai Program (SEES)<br />
Jogosult területek (NUTS3 szinten):<br />
EU-tagállamok: Ausztria, Bulgária, Görögország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia,<br />
Románia, Olaszország (nem teljes területével).<br />
Tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország,<br />
Macedónia (FYROM), Szerbia, Montenegró, Törökország (nem teljes<br />
területével).<br />
Harmadik országok: Moldávia, Ukrajna (nem teljes területével).<br />
A program költségvetését az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja a résztvevő<br />
tagállamok allokációjának megfelelően. A SEES program tervezett ERFA<br />
költségvetése 207 millió Euró, amelyhez még hozzájárul a tagállamok illetve<br />
a partnerek hozzájárulása. A projektek nem tagállami partnereinek részvételét<br />
várhatóan az IPA előcsatlakozási alap fogja támogatni.<br />
I. Közép-európai Transznacionális Együttműködési Program 2007–2013<br />
(Central European Space – CES)<br />
Jogosult területek (NUTS3 szinten):<br />
EU-tagállamok: Ausztria, Csehország, Németország (nem teljes területével),<br />
Magyarország, Olaszország (nem teljes területével), Lengyelország, Szlovákia,<br />
Szlovénia<br />
Nem EU-tagállamok: Ukrajna (nem teljes területével).<br />
Az együttműködés területei nagy mértékben megegyeznek a délkelet-európai<br />
program esetében ismertetett prioritásokkal.<br />
2. Az eurorégiók növekvő szerepvállalásának szempontjai<br />
és feltételei<br />
2.1. Az eurorégiók szerepét erősítő politikai és szakmai tényezők<br />
Az eurorégiók működését a jelenlegi időszakban számos tényező nehezíti. Sok<br />
esetben a nagy energiákkal létrehozott, és a kezdeti időszakokban intenzíven<br />
működő eurorégiók működése stagnál, egyes esetekben visszafejlődni látszik.<br />
Az eurorégiók helyi szintről összegyűjtött saját forrásai gyakran az alapműködésre<br />
sem elegendőek, az esetleg elnyert pályázati forrásokat csak meghatározott<br />
célra tudják fordítani, az intézményrendszer fenntartása sokszor így nehézkesen<br />
működik. A gyakorlati tapasztalatok szerint, sok esetben – részben mert a várt<br />
eredmények nem válnak valóra a várt sebességgel vagy mértékben – a helyi szereplők,<br />
polgármesterek, megyei vezetők, tisztviselők más prioritások felé fordul-
Change language