A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

138
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK
Jegyzetek
1 2004. november 29-én a Rotterdami Megállapodás (Council of Ministers, 2005b: 4), 2005.
december 7-én a Bristoli Megállapodás (Council of Ministers, 2005a), valamint 2005. május
21-én a luxembourgi elnökség zárónyilatkozata (Council of Ministers, 2005b) már a kohéziós
politika új uniós irányvonalának kialakulását tükrözte. Mindezek a fenntartható fejlődés és a
nagyvárosi metropolisztérségek határozottabb összhangját jelenti a kohéziós politikában.
2 Uniós szinten ilyen programok az ún. „J” kezdeményezések: JESSICA, JASPERS, JEREMIE (European
Commission, 2006b: 12-13), ezekről bővebben lásd: Zöld-Nagy, ebben a kötetben.
3 „Working Together for Growth and Jobs. A New Start for the Lisbon Strategy” (European Commission,
2005b) a funkcionális városi térségek aktívabb részvételét a kohéziós politikában 4
ponton segítette elő.
4 1. az egy főre jutó GDP nagysága; 2. a termelékenység és a GDP vásárlóerő-paritásának aránya;
3. foglalkoztatottsági ráta; 4. időskorú foglalkoztatottság aránya; 5. a K+F-re eső GDP aránya;
6. a regionális foglalkoztatás megoszlása; 7. a hosszú távú munkanélküliségi ráta nagysága (ES-
PON, 2006a: 6-9).
5 Lényeges módszertani szempont, hogy nagyvárosi térségeket és nem elsősorban régiókat vizsgálok.
E felfogás alapján Budapest és vonzáskörzete – főváros és agglomerációja – elnevezést
használom, amely kisebb térséget jelöl, mint a jelenlegi Közép-magyarországi Régió. A nemzetközi
összehasonlítás és a funkcionális nagyvárosi térségek fogalmának meghatározása alapján
megfogalmazott következtetések elsősorban Nagy-Budapestre vonatkoznak.
6 Pentagont alkotó térségek a London, Hamburg, München, Milánó és Párizs alkotta ötszögben
találhatók. Az ESPON és METREX tanulmányokban a magtérség és a pentagon fogalmával
szinonim kategóriaként használják az ún. GIZ (Global Integration Zone) elnevezést.
7 A jelenlegi Európai Unió (EU25) Romániával és Bulgáriával kiegészülve.
8 Európa legfejlettebb térségei: Bajorország, Ruhr-vidék, Benelux-államok, Ile de France Régió,
amelyek este összefüggő fényárt alkotnak.
9 Az ún. GERD-mutató (Gross Expenditure on Research and Development, K+F-re fordított bruttó
kiadás) segítségével azt mérhetjük, hogy az adott régióban mekkora forrást biztosítanak
kutatásra és fejlesztésre. Néhány példa a K+F regionális jelentőségére: Franciaországban az Ile
de France Régióba összpontosul a K+F-források 45 százaléka, Finnországban és Svédországban
a legmagasabb a K+F-re biztosított állami forrás nagysága GDP-arányosan. A 4. ábra tanúsága
szerint ugyanakkor az északi régiókban egyenletes a K+F-források elosztása.
10 Európának további két fővárosi térsége van, amely meghatározó szerepet tölt be a nemzetközi
gazdasági és politikai életben. Elsősorban nemzetközi jellege kapcsán – politikai szereplőként
jelenik meg a Brüsszeli Régió, amely az Európai Unió és a NATO székhelye; illetve gazdasági
és politikai súlya nyomán Berlin-Brandenburg megjelenése várható a világvárosok sorában az
elkövetkezendő időszakban. Hogy ez utóbbi mikor következik be, az nagy mértékben függ attól,
hogy 2009-ben lesz-e népszavazás a két tartomány egyesüléséről.
11 A Közép-magyarországi Régió (KMR) Magyarország külkereskedelmének mintegy felét bonyolítja
le. A magyar gazdaság nyitott szerkezetéből adódóan erős exportorientáltság jellemzi. A
problematikát az okozza, hogy az aktív külkereskedelmi forgalmat többségében a multinacionális
vállalatok bonyolítják le, a kis- és középvállalkozási (KKV)-szektor tőkehiányban szenved
és alacsony innovációs képességgel rendelkezik. A vállalati struktúra aszimmetriáján kívül
kockázati tényező, hogy a KMR külkereskedelme nem kellően diverzifikált, kereskedelmének
döntő többségét egy-két országgal/régióval bonyolítja.
12 A nagyvárosi térségekre jellemző szociológiai és demográfiai problémákra, a szuburbanizáció
és szegregáció negatív gazdasági és társadalmi hatásaira nem térek ki. Kiemelten a nagyvárosi