A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ HATÁROKON ÁTÍVELŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK PERSPEKTÍVÁI Bevezetés Az egyre határozottabban formálódó gazdasági tér korlátlan terjedését az egységesülő Európai Unióban is hosszú ideig politikai államhatárok akadályozták, lefékezve az együttműködés dinamizmusát. Ez a hatás még inkább érvényesült Közép- és Kelet-Európában, ahol – meglehetősen jellemző módon – éppen Magyarországon a politikai határok szétszabdalták a korábban egységes gazdasági tereket, s azok csak igen ritkán estek és esnek egybe a természet, a gazdaság és társadalom által meghatározott térségek, régiók határaival. Aligha véletlen, hogy még az új lehetőségeket teremtő kilencvenes években is az összekapcsolódás együtt járt az elválasztással, ami a határmenti együttműködésben egyszerre hordozta magában a kedvezőtlen és – éppen a változó körülmények révén – legalább ennyire kedvező hatásokat is (Baranyi, 2004). A határok és a határmentiség kérdéseinek, a politikai államhatárok elválasztó és összekapcsoló szerepének a kutatása napjainkban megkülönböztetett jelentőséggel bír, különös tekintettel a jelenben zajló európai integrációs folyamatokra. Az európai együttműködést és egyesülést a múltból öröklött területi-etnikai problémák nehezítik Közép-Kelet-Európa politikai államhatárai mentén, különösképp a volt szocialista országok utódállamaiban, köztük Magyarországon. A globalizációs és integrációs tendenciák jelentős akadályai azok a határszakaszok, amelyek mentén rendezetlen gazdasági-társadalmi-etnikai kérdések halmozódtak fel, s maradtak fenn mind a mai napig. Ilyen problematikus területnek tekinthetők Északkelet-Magyarország „a periféria perifériáira” szorult határmenti térségei és települései is. Ezeken a kiterjedt országhatármenti peremvidékeken húzódó területek tömörítik magukba talán legtípusosabban a halmozottan hátrányos perifériahelyzet, a „határmentiség” sajátosságait, jellegzetességeit (Balcsók, Baranyi és Dancs, 2000). Az 1980-as és 1990-es évek fordulóján a Kelet-Közép-Európában bekövetkezett politikai rendszerváltás az államhatárok merev elválasztó szerepének enyhülése önmagában nem hozta meg a kedvező folyamatok elindulását, a politikai és gazdasági átalakulás az Észak-Alföld amúgy is periférikus helyzetű, határmenti területeit sok tekintetben még rosszabb helyzetbe sodorta. Mivel ezek a kedvezőtlen folyamatok Magyarország keleti határainak mindkét oldalán lejátszódtak, jelenleg az Észak-alföldi Régió határai mentén halmozottan hátrányos
SZŰCS ISTVÁN: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ HATÁROKON ÁTÍVELŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE 175 területek érintkeznek egymással. Az elavult infrastruktúrával rendelkező és magas munkanélküliséggel küzdő határszéli települések egyelőre még nem tudják megfelelően kiaknázni a határmenti együttműködésekben rejlő lehetőségeket, azonban Magyarország EU-tagsága és Románia csatlakozása elősegítheti a határmenti kapcsolatok dinamizálását. A rendszerváltást követően felerősödött viszonylagos gazdasági-társadalmi dekoncentrációs folyamatok nyomán az Észak-alföld jelentős része továbbra is periféria helyzetben maradt, egyes a nagyrégión belüli térségek, közülük is elsősorban kiterjedt határmenti területek a „periféria perifériáivá” váltak. Ezek a térségek nem vonzzák sem a külföldi, sem a belföldi befektetőket, mely visszavezethető részben történeti, részben a szegényes természet-, gazdaság- és településföldrajzi adottságokra, részben pedig a korábbi kedvezőtlen hatások következményeire. Ilyenek a piactól való távolság, a mezőgazdasági alapanyag-termelésre alapozott egyoldalú gazdaságszerkezet, a gazdaság alacsony jövedelemtermelő képessége, az infrastrukturális elmaradottság, a jelentékeny ipari termelőkapacitás hiánya, a ma még inkább csak hátrányokat magában foglaló határmenti fekvés, a városhiányos jelleg, a krónikus tőkehiány, az akut foglalkoztatási válság, melyek egyaránt a marginális fekvésű és helyzetű térségek fejlesztését sürgetik (Tóth, 1988; Erdősi, 1988). Az euroatlanti folyamatok függvényében, a közeljövőben várhatóan felértékelődik az Alföld nemzetközi tranzit szerepe. Abban pedig, hogy a nagyrégió milyen módon válhat a kelet felé terjedő európai gazdasági és integrációs folyamatok modern – saját lehetőségeit és érdekeit is érvényesíteni képes – tranzitterületévé, „perdöntő” jelentősége lesz a kelet-magyarországi, túlnyomórészt periférikus helyzetű, határszélen húzódó területek, kistérségek, település-együttesek és települések, köztük az északkelet-alföldi határmente megújuló képességének (Balcsók, Baranyi és Dancs, 2000). 1. A határmentiség háttere 1.1. Történelmi háttér Az európai nemzetállamok kialakulása során mesterséges határok jöttek létre, melyek számos esetben etnikailag, gazdaságilag homogén térségeket vágtak ketté. A Kárpát-medencét keresztül-kasul átszelő, Trianonban megvont új politikai határok szétdarabolták a XIX. század végére és a XX. század elejére körvonalozódó régiókezdeményeket. A kapitalizálódó Magyarországon a századforduló környékére kezdtek elkülönülni a regionális fejlődés magterületei, amelyek zavartalan fejlődés esetén idővel valódi régiókká válhattak volna, azonban a trianoni határok a Kárpát-medencében a történetileg kialakult regionális rendszert átmetszik (Függelék, 1. ábra). Az említett békeszerződés az ország északkeleti határait úgy jelölte ki, hogy a vásárváros vonalon futó külső vasútforgalmi sáv – és vele együtt az erre felfűzött városok – Csehszlovákiába és Romániába kerültek. Az akkori döntéshozók az etnikai határokat is rendre figyelmen kívül hagy-
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127: 124 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 194 and 195: Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 219 and 220: A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221: Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK