A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

KAISER TAMÁS ÉS KIS-VARGA JUDIT: ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS HÁZON KÍVÜL
63
Ritkábban, de akad példa arra is, hogy a képviseletek más nemzetiségű gyakornokokat
alkalmaznak, ami lehetőséget ad a tapasztalatok, legjobb gyakorlatok
(„best practice”) cseréjére, akár abban a formában is, hogy egy adott projekt
menedzselését a „külföldi” gyakornokra bízzák.
A gyakornokok fogadásának rendjét, a rotáció sorrendjét, a finanszírozás formáját
adott tárgyévre vonatkozóan előre rögzítik az RFÜ igazgatója és a képviselet
vezetője között lezajlott egyeztetések alapján.
Mivel a képviseletek számos tekintetben különböznek, a költségek is változnak,
így nehéz meghatározni, mennyibe kerül a régiónak egy brüsszeli iroda
működtetése (Függelék, 4. esettanulmány). Egy 2004-ben készült felmérés szerint
az éves költségvetés 42 000 és 1 981 700 euró (átlagosan 381 705 euró), 11 a
rendelkezésükre álló irodaterület nagysága 10 és 2600 m 2 (átlagosan 258 m 2 ), a
munkatársak létszáma pedig 1 és 35 fő (átlagosan 5 fő) között mozog. A kutatás
a 2004. május 1-jén csatlakozott 10 tagállam regionális képviseleteire vonatkozó
adatokkal is szolgál, amely szerint e tagállamok regionális képviseleteinek éves
költségvetése átlagosan 127 000 euró, átlagosan 71 m 2 nagyságú irodával és átlagosan
két fővel működnek (Huysseune and Jans, 2005). Így tehát egy magyar
régió brüsszeli képviseleténél is 120-200 000 eurós éves költségvetéssel kell számolni,
amely magában foglalja az említett költségeket.
A képviselet a helyiség, a dokumentumok, a személyzet és a szükséges anyagi
források biztosítását követően végre megkezdheti működését, amelynek legfontosabb
elemét a kapcsolatok kiépítése, a kontaktszemélyek azonosítása és a
brüsszeli hálózatokba való bekapcsolódás jelenti. Ennek érdekében célszerű egy
kiállítással és állófogadással egybekötött bemutatkozó rendezvényt szervezni,
amelyre meghívót kap az összes regionális érdekképviselet, továbbá valamely
prominens személyiség, így például a Bizottság magyar főbiztosa is. A bejegyzését
követően a képviselet automatikusan felkerül bizonyos hírlevelekre, kontaktlistákra,
sok esetben azonban magának kell kezdeményeznie a brüsszeli regionális
képviseleteket tömörítő szervezetekbe való bekapcsolódást. A „kezdők”
helyzetét jelentősen megkönnyíti, hogy a képviseletek különböző érdekek mentén
számos szervezetet hoztak létre, mint például az Európai Régiók Kutatási
és Innovációs Hálózatát (European Regions Research and Innovation Network,
ERRIN) és a Keleti Határrégiók Hálózatát (Network of Eastern External Border
Regions, NEEBOR). 12
Az információk hatékony cseréje érdekében már a kezdeti szakaszban ki kell
alakítani egy „brüsszeli” és egy „hazai” adatbázist. Az előbbinek – amely akár
meg is vásárolható más, régebben jelenlévő képviseletektől – tartalmaznia kell a
hasonló képviseletekről, az egyéb érdekcsoportokról, az uniós intézmények minden
egyes részlegéről, a különböző nemzeti delegációkról, nemzetközi érdekképviseleti
szervezetekről szóló adatokat, míg az utóbbinak naprakész információkkal
kell rendelkeznie a küldő régióban található civil szervezetek, intézmények,
fejlesztéspolitikai intézmények, vállalkozásfejlesztési szervezetek és települési
önkormányzatok paramétereiről. Szükséges továbbá egy olyan kommunikációs
rendszer kiépítése az iroda és a Regionális Fejlesztési Ügynökség között, amely
biztosítja a folyamatos és zökkenőmentes napi kommunikációt. Ehhez elsősor-