A régiók Magyarországa II. – Hálózatok és labirintusok - MEK

140
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK
24 Az ún. „gateway”-funkció, azaz kapu- vagy hídfunkció azt szimbolizálja, hogy a belföldi és
nemzetközi szinten milyen az adott régió áru-, személy- és információforgalma. Ez utóbbi dimenzió
az európai információáramlásban betöltött szerepet jelenti, ami az adott régió nemzetközi
jellegének mértékével vizsgálható. A klasszikus híd-funkciót a geográfiai elhelyezkedés
és az infrastrukturális fejlettség jellemezi. Mérőszámai: a gyorsvasúthálózatok és nemzetközi
közúthálózatok száma (TEN, TINA), a repterek utasforgalma, áruforgalom mértéke (tranzit),
valamint a nemzetközi kiállítások, vásárok és kulturális rendezvények száma. Az ún. gatewaytérségek
tehát a határokon átnyúló együttműködések meghatározó aktorai, amely csomópontokként,
esetleg kiindulási pontként jelenik meg további régiók számára. Ennek értelmében,
a „gateway” kifejezés több esetben is a keleti, illetve a periférián lévő térségek bekapcsolását
jelenti az összeurópai városhálózatba (Beck, 2003:2).
25 Logisztikai központokként működik már most is a Hamburgi Régió és a Frankfurt–Rajnai
Régió. Az előbbi kikötőjével és az ehhez kapcsolódó légi és vasúthálózatával, míg a másik régió
tranzitreptérként való működésével magyarázható. A regionális együttműködés eredménye
ugyanakkor például a hamburgi kikötő várható további bővítése, amelyre már a város vonzáskörzetében
kerül sor.
26 A kreatív szolgáltatások, elsősorban kulturális rendezvények és a hozzákapcsolódó turizmus
ugyan nem helyettesíti a tudásorientált gazdaságot, de annak fontos kiegészítője. A Berlin-
Brandenburgi Fővárosi Régió esetében ez a dimenzió a politikai és nemzetközi irányítófunkciókkal
kiegészülve a térség versenyképességének legfontosabb motorjává vált.
27 Várhatóan megszületik a politikai döntés, hogy a kormányzati hivatalok „maradéka” is Berlinben
költözik. Ezzel létrejön egy jelentős súlyú adminisztráció a fővárosban, amellyel párhuzamosan
számos érdekszövetség és nemzetközi intézmény is áthelyezi a székhelyét a régióba. A
folyamat akkor válik teljessé, amikor Berlin és Brandenburg egyesülnek. Lényeges szempont,
hogy a többi nagyvárosi régióval szemben, itt két tartomány együttesen képez egy regionális
térséget, azaz a fejlesztési feladatok mellett egy erős legitimációjú, a lakosság által közvetlenül
választott – jelenleg még két politikai testület – határozza meg a régió működését. A fővárosi
régió esetében sokrétű integrált feladatellátásnak lehetünk tanúi.
28 A modellt elsősorban a gazdasági versenyképességi feltételek mentén dolgozták ki, ugyanakkor
a hagyományos kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat is figyelembe vették.
29 1. Globális Integrációs Zóna (Global Integration Zone); 2. „északi szigetek”; 3. Ibériai félsziget;
4. Biscayai-öböl térsége; 5 Alpok-Mediterrán térség; 6. Égei-tenger térsége; 7. Baltikum; 8 Közép-Európa.
30 Nincsen jelentős utasforgalmat lebonyolító reptér a térségben. Berlin repterét 2015-ig kívánják
jelentős mértékben fejleszteni. A térségben együttműködés indult meg a bécsi és a pozsonyi
reptér feladatainak összehangolására, majd a folyamat lelassult. A budapesti és a prágai reptér
privatizációjával várhatóan a térség elérhetősége tovább javul. Ugyanakkor a közúti és a vasúti
hálózatok esetében még mindig jelentős az elmaradás.
31 Tekintettel arra, hogy az egyes Duna-menti országok sajátos jellegükből adódóan egy, legfeljebb
két fejlesztési központként működő nagyvárosi régióval rendelkeznek, ezért a régiók egymás
közötti együttműködésére nagyobb szükség lenne.