A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
196<br />
A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK<br />
kedések elfogadását vonta maga után, amelyek az együttműködés valamennyi<br />
formája tekintetében a végrehajtási feltételeket javítását célozzák.<br />
Ahhoz, hogy a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködés<br />
nehézségeit csökkenteni lehessen, megfelelő intézkedésekre volt szükség,<br />
mégpedig közösségi szinten. Mindezen tapasztalatok és tendenciák figyelembe<br />
vételével készítette el a Bizottság az új jogi eszköz tervezetét, melynek<br />
vonatkozásában arra is utalt, hogy a meglévő eszközök – például a közösségi<br />
szintű európai gazdasági érdekcsoport vagy a tagállamok közötti két- vagy többoldalú<br />
megállapodások – a Szerződés 158. cikke értelmében – a 2005–2006-os<br />
programozási időszakra vonatkozóan alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy<br />
az INTERREG kezdeményezés keretein belül a Strukturális Alapok programjainak<br />
szervezett együttműködését megszervezzék. Fontos megemlíteni, hogy<br />
mindezekre tekintettel a Régiók Bizottsága is felkérte a Bizottságot, hogy vegye<br />
fontolóra egy közösségi eszköz létrehozását. Korábban már egyébiránt az Európai<br />
Parlament is folyamatosan hangoztatta a határokon átnyúló együttműködés<br />
fontosságát (különösen az integrációra figyelemmel), valamint azon az állásponton<br />
volt, hogy a tagállamok határokon átnyúló tevékenységeinek hatékonyabb<br />
kezelése érdekében fontos lenne egy egységes törvényi eszközt kialakítani.<br />
A kohéziós célkitűzésként meghatározott területi együttműködés egyébiránt<br />
a korábbiakban már említett Közösségi Kezdeményezés, az Interreg A, B és C tapasztalataira<br />
helyezi a hangsúlyt; a legfontosabb célja a harmonikus és kiegyensúlyozott<br />
fejlődés elérése az Unió területén, azáltal, hogy annak tagjait segíti az<br />
egymás közti együttműködés folyamán. Az Interreg Közösségi Kezdeményezés<br />
végrehajtása során ugyanis bebizonyosodott, hogy az eltérő jogi szabályozások<br />
miatt a döntéshozatali és végrehajtási folyamatok gyakran túl komplikáltak, túl<br />
lassúak és nehézkesek, az operatív tevékenységek intézése túl bürokratikus, a<br />
rendszer rugalmatlansága miatt többszörösére nő az egyes feladatok elvégzésének<br />
ideje. Mindezekre figyelemmel, és a hatékony együttműködések megszervezése<br />
érdekében a Bizottság által javasolt új jogi eszköz lényege, hogy a tagállamok,<br />
régiók, helyhatóságok képesek – akár a közösségi programok keretein<br />
belül, akár kívül – kezelni a jogi és egyéb adminisztratív jellegű problémákat,<br />
amelyek rendszeresen felmerülnek a határokon átnyúló együttműködés során.<br />
A cél, hogy az új struktúra rendelkezzen a közszféra érdekében a cselekvés képességével<br />
az együttműködés során. Az egységes szabályozás, vagyis a különböző<br />
nemzeti jogszabályoknak egységesen megfelelő csoportosulások ugyanakkor<br />
megoldást biztosíthatnak a külföldi munkatársak alkalmazása – amely a Közös<br />
Szakmai Titkárságok esetén alapvető elvárás – illetve a külföldön végrehajtott<br />
tevékenységek finanszírozása kapcsán fennálló problémákra, továbbá segítséget<br />
jelentene a társfinanszírozási források egységes kezelése, illetve a közös projektek<br />
egységes szempontú ellenőrzése tekintetében.<br />
Figyelembe véve tehát azokat, az egyébként eltérő nemzeti jogszabályi keretből<br />
és eljárásrendből fakadó akadályokat, amelyekkel a tagállamok, a régiók és<br />
a helyi önkormányzatok szembetalálták magukat a határokon átnyúló, a nemzetek<br />
és régiók közötti együttműködési cselekvési programok megvalósítása és<br />
irányítása során, a nehézségek enyhítése és a további akadályok megszüntetése