A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
A régiók Magyarországa II. â Hálózatok és labirintusok - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
SZŰCS ISTVÁN: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ HATÁROKON ÁTÍVELŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE<br />
181<br />
nek. A befektetések aránya alacsony a térségben, ami fokozottan igaz a külföldi<br />
tőkeberuházásra. Mind a lakossági, mind a fizikai infrastruktúra elmarad a két<br />
ország átlagától, bár a magyar oldalon jelentős fejlesztések történtek a lakossági<br />
gázszolgáltatás kiterjesztésben, a csatornázottsági és szennyvíztisztítási mutatók<br />
elégtelen szintet jeleznek. Közlekedési infrastruktúrával a határ mindkét<br />
oldala gyengén ellátott: az utak minősége és áteresztőképessége nem felel meg<br />
az igényeknek, a határátkelők száma kevés és a meglevők gyengén felszereltek<br />
(Laky et al., 2000).<br />
A környezet minősége az ipari központokban és azok környékén az utóbbi<br />
néhány évtizedben katasztrofálisan leromlott, mely elsősorban a román oldalon<br />
található térségeket sújtja. Mivel azonban a szennyezés nem ismer határokat, a<br />
felszíni és felszín alatti vizek, valamint a levegő minőségi mutatói is meglehetősen<br />
kedvezőtlen képet festenek.<br />
A fenti számos területen meglevő közös jellemzők, közös problémák determinálják<br />
a közös megoldások lehetőségét. Ezek a megoldások a határmenti<br />
együttműködésben gyökereznek. A közös fejlesztéseket, a kooperációt, nemcsak<br />
a hasonlóságokból eredő hasonló megoldási lehetőségek, de a különbségekből<br />
eredő komplementer hatások is elősegíthetik, hozzájárulva a térség integrált gazdasági-társadalmi<br />
fejlődéséhez, a relatív és abszolút lemaradás csökkentéséhez.<br />
2. Határokon átívelő együttműködések<br />
Az Észak-alföldi Régió számára a határmenti együttműködések kiemelt fontossággal<br />
bírnak, mivel három országgal is határos; ezen belül Kárpátaljával, Szatmárnémeti,<br />
Máramaros és Eperjes körzetével. Az együttműködést megkönnyíti<br />
az a tény, hogy magas a kezdeményezési készség és igen nagy az igény – különösen<br />
a határ túloldaláról – a közös programokra. A határmenti kapcsolatok vonatkozásában<br />
elsősorban a centrumvárosok interregionális együttműködésének<br />
földrajzi keretei rajzolódnak ki: a Nyíregyháza-Ungvár, valamint a Debrecen–Berettyóújfalu–Nagyvárad<br />
városkapcsolatokra épülve.<br />
A határmenti régiók mindegyikére jellemző, hogy az együttműködés a humánszféra<br />
területén indul meg, s csak később terjed ki az élet többi területére,<br />
így például a gazdaságra. A kooperáció kezdetén kölcsönös „puhatolódzás”, kapcsolatfelvétel<br />
indul meg, melynek legalkalmasabb módja a direkt találkozások,<br />
eszmecserék – kulturális események keretében. Fontos szempont, hogy a kulturális-nemzetiségi<br />
kapcsolatok terén történő együttműködés sokkal kevesebb<br />
ráfordítással – pénz, munka, adminisztráció, stb. – kivitelezhető, mint más típusú<br />
kooperációk. A humánszféra fontos szerepet tölt be emellett az egymással<br />
szomszédos, ám a határral elválasztott népek közötti ismeretek közvetítésében.<br />
A humánszféra területén meglevő határmenti együttműködés jelentőségét leginkább<br />
az adja, hogy természeténél fogva elősegíti a határ két oldalán élő népesség<br />
egymást kölcsönösen történő megismerését. Az együttműködés szereplői a<br />
társadalmi – kulturális, oktatási – kapcsolatok által mind jobban megismerhetik<br />
egymást, mely nemcsak az együttélést segíti elő, de megfelelő alapot biztosít egy