A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

More documents

Recommendations

Info

96 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA <strong>II</strong>. HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK 3. Fókuszban a város Az Európai Területfejlesztés Perspektívái 3 (ESDP, 1999) azzal a céllal született, hogy az új évezred első tíz-húsz évének európai területfejlesztési politikai célkitűzéseit megfogalmazza, annak alapelveit értelmezze, s egyben eligazítást adjon az – akkori – Európai Unió számára; de a csatlakozni kívánó Európa keleti felének is a fejlesztési és támogatási célok meghatározásához. A dokumentum három fő célkitűzéscsoportot határozott meg, amiben a városfejlődés és a városi térségek alakításának meghatározó szerepe van. Az európai terület fejlődés fókuszába ismét a város került, mivel ebben a területi egységben koncentráltan zajlanak a térbeli folyamatok, azok jellege, funkcióik sajátosságai részben meghatározzák a térségeik fejlődését, részben pedig hordozzák és kifejezik a versenyképességet. Az ESDP-ben foglalt alapelvek megjelennek az Európai Parlament által 2006. július 4-én elfogadott kohéziós politikában, aminek kiegészítő dokumentuma a városok hozzájárulása a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz (European Commission, 2005). A városokkal foglalkozó kiegészítő dokumentum arra az elvre épül, hogy a kohéziós politikában a városok lehetnek a motorjai a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek. A cél a városok és térségük szervesebb összekapcsolása, ami nemcsak a metropoliszokra terjed ki, hanem a nagy-, közép- és kisvárosokra egyaránt. Szükséges a hálózati fejlesztés, de jelentősen csökkenteni kell a városok közötti különbségeket, illetve a városon belüli problémák kezelését fókuszba kell állítani, így csak a városi társadalom és környezet nagyfokú egyenlőtlenségének csökkentésével érhető el a fenntartható fejlődés. A célok első csoportja a vonzó városra vonatkozik. Újszerű, az eddigi kohéziós politikában nem kiemelten kezelt kérdés volt, hogy miként lehet a városokat vonzóvá tenni nemcsak a befektetők előtt, hanem az ott lakók számára is jobb élet- és munkakörülményeket teremteni. Ennek alapján javításra szorul a városok elérhetősége, a belső közlekedési kapcsolatok, a szolgáltatások rendszereinek megújítása, a természeti és városi épített környezet megújítása. (E fejlesztési célok között kiemelten szerepel a volt szocialista országok városaiban lévő panellakások megújítása!) Új elemként jelenik meg a célok között a kultúra gazdasági és városfejlesztő hatásainak támogatása, s ezzel kapcsolatban a kulturális örökség fokozott védelme. A második célcsoport az innováció, a vállalkozó szellem és a tudásalapú gazdaság támogatása. A kis- és középvállalkozások tekinthetők a legfontosabb munkahelyteremtőknek, így célszerű ösztönözni a városon belüli működési feltételek javítását. Mindezekhez kapcsolódik, hogy azon városokban, ahol a tudásgazdaság intézményei megtalálhatók, a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak az innovációk terjesztésében, a munkaerő képzésében, a tudásra épülő hálózati rendszerek alakításában. A harmadik javasolt támogatási célcsoport a több és jobb minőségű munkahelyek. Abból a paradoxonból indul ki, hogy a közösség városainak több mint kétharmadában a foglalkoztatási ráta alacsonyabb az országos átlagoknál, s csak a városok tíz százalékában magasabb ez a szint (2001), mint a Lisszaboni Stra-
RECHNITZER JÁNOS: AZ EURÓPAI REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A MAGYAR VÁROSFEJLESZTÉS 97 tégiában megjelölt 70 százalék. A munkahelyteremtés tehát számos eszközzel támogatandó, ezek között is prioritást élveznek az oktatás és képzés modernizációja, a hátrányos helyzetű rétegek bevonása a munkaerőpiacra, vagy a szolgáltató szektor munkahelyteremtő hatásának élénkítése. A városok többségében a társadalmi egyenlőtlenségek látványosak, ennek csökkentését célozza meg a negyedik ajánlott fejlesztési irány. Kiemelten kezelendő a bevándorlók integrálása, a fiatalok és gyermekek helyzetének javítása – főleg az oktatási körülmények jobbításával – és a nők egyenjogúságának biztosítása. A városi világban koncentrálódik a bűnözés, gyenge a közbiztonság; ezek mérséklését a városi környezet megújításával is lehet mérsékelni. A városi rendszer irányítása, a kormányzás eszközeinek bővítését szorgalmazza az utolsó, az ötödik célkitűzés. A fejlesztések stratégiai szemléletű közelítése, a városok és régiók tervezett együttműködése, a civil szféra erőteljesebb bevonása a fejlesztési döntésekbe, s végül a sikeres városok, vagy városi akciók megismertetése javíthatja a városi kormányzást, s ezzel együtt a versenyképességet. A célok megvalósításának forrásaihoz az Európai Unió sajátos eszközeivel járul hozzá. Ezek között fontos szerepet kapnak a fejlesztést támogató intézmények, így a Strukturális Alapok, az Európai Beruházási Bank. 2007–2013 között bevezetnek az uniós országok számára egy új támogatási formát is a fenti célok megvalósítására, amit JEREMIE programnak neveznek. Ösztönzést kap a Public-Private Partnership program (PPP), ahol a közösségek (ország, helyi, területi önkormányzatok) és a magántőke együttműködése alapján indulnak meg fejlesztések. 4. A magyar városhálózat jellemzői az átmenet után A hazai városhálózatban a kilencvenes években erőteljes átrendeződés regisztrálható. Látványosan terjedtek a piacgazdaság intézményei, amelyek a kilencvenes évek végére a hálózat alakításának meghatározó tényezőivé váltak. Az új tényezőkre nagyobb népességgel, számottevő vonzáskörzettel, kiforrott, többszintű intézményrendszerrel és jövedelemtermelő képességgel rendelkező nagyvárosok gyorsabban reagáltak, így helyzetüket stabilizálni tudták, de egyben térségi szervező szerepköreiket is szélesítették. Elkülönülnek a hálózatban egy-egy funkcióra (agglomerációs, képzés-felsőoktatás), vagy egy-egy domináns gazdasági (ipar, turizmus, kereskedelem) tevékenységre épülő városok. A tradicionális középvárosok és a hetvenes-nyolcvanas években alapított kis- és kis-középvárosok fokozatosan ledolgozták a rendszerváltozás negatív gazdasági hatásait, így befogadták a piacgazdaság intézményei, teret kaptak a tercier szektor modernizációt közvetítő intézményei. A köztes, erősen változó, még nem kellően stabil szerkezettel és intézményrendszerrel bíró városállományban – ahol a „csinált”, új városok szép számban jelen vannak - még csak esetlegesek a megújítás-hordozó intézményrendszer kiépülése, a gazdasági szerkezet bizonytalan, a jövedelmi pozíciók mérsékeltek, így jövőbeli
Page 3:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 6 and 7:
A régiók Magyarországa II. HÁL
Page 8 and 9:
TARTALOMJEGYZÉK Csalagovits Imre J
Page 10 and 11:
8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁ
Page 12 and 13:
10 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49: Kaiser Tamás és Kis-Varga Judit
Page 50 and 51: 48 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. H
Page 92 and 93: Rechnitzer János AZ EURÓPAI REGIO
Page 148 and 149:
Page 150 and 151:
Page 152 and 153:
Page 154 and 155:
Page 156 and 157:
Page 158 and 159:
Page 160 and 161:
Page 162 and 163:
Page 164 and 165:
Page 166 and 167:
Page 168 and 169:
Page 170 and 171:
Page 172 and 173:
Page 174 and 175:
Page 176 and 177:
Szűcs István AZ ÉSZAK-ALFÖLDI R
Page 178 and 179:
Page 180 and 181:
Page 182 and 183:
Page 184 and 185:
Page 186 and 187:
Page 188 and 189:
Page 190 and 191:
Page 192 and 193:
Page 194 and 195:
Zöld-Nagy Viktória A TERÜLETI EG
Page 196 and 197:
Page 198 and 199:
Page 200 and 201:
Page 202 and 203:
Page 204 and 205:
Page 206 and 207:
Page 208 and 209:
Page 210 and 211:
Page 212 and 213:
Page 214 and 215:
Page 216 and 217:
Page 219 and 220:
A KÖTET SZERZŐI Csalagovits Imre
Page 221:
Felelős kiadó: az MTA Szociológi
show all

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

A rÃ©giÃ³k MagyarorszÃ¡ga II. â HÃ¡lÃ³zatok Ã©s labirintusok - MEK