- Hiszem, hogy ön olyan nő, aki tartja magát a megkötött alkuhoz, Miss Merryweather -mondta nagy sokára.- Természetesen - vonta össze Prudence a szemöldökét.- Ne sértődjön meg. A valódi tisztesség becses árucikk férfinél, nőnél egyaránt.- Ha ön mondja. Ezek szerint bocsánatot fog kérni a fivéremtől?- Igen. Gondom lesz rá, hogy lefújják a párbajt.- Köszönöm, uram - sóhajtotta megkönnyebbülten a lány. - Nagyon hálás vagyok. Ezigazán nagyon szép dolog öntől.- Elég, Miss Merryweather, Nincs szükségem a köszönetére. Ön és én alkut kötöttünkegymással. Hamarosan vissza fogja fizetni a kölcsönt.És Sebastian letette a macskát a szőnyegre. Lucifer ingerülten hunyorított Prudence-re,mintha őt okolná, amiért elzavarták kényelmes helyéről. Azután megbillentette a farkát, éselvonult egy vörös-arany selyempárnára.Sebastian fölemelkedett székéből, majd Prudence két kezét megfogva felhúzta őt a székből.- Uram!A férfi nem válaszolt, de ahogy magához vonta, láng lobbant a szemében. Azután lehajolt,és szájon csókolta.Lassú, megfontolt és kiszámítottan érzéki csók volt. Prudence-t soha életében nemcsókolták meg így, énjének egy része mégis azonnal felismerte, mi ez. Amikor valamimeghatározhatatlan módon rájött, hogy Sebastian ezennel bejelentette rá az igényét, valósággalmegrendült.Egész testében remegett. Alig kapott levegőt. Minden ízében reszketett a vad izgalomtól.Új, lüktető energia hullámzott végig a testén.Még fel sem fogta igazán az érzékiség e vad támadását, már vége is volt az egésznek.Amikor Sebasíian fölemelte a fejét, Prudence levegő után kapkodott.- Most, hogy megpecsételtük az alkunkat, ideje, hogy hazamenjen, Miss Merryweather.- Ó, igen. Hogyne, természetesen - rángatta föl Prudence remegő ujjakkal a csuklyát. -Akocsis megígérte, hogy megvár.- Ő már az útjára lett bocsátva.- Hogyan? - kapta fel a fejét a lány.- Ne aggódjon, Miss Merryweather. Majd én hazaviszem.- Igazán fölösleges.- Már szóltam, hogy a kocsi álljon elő.- Értem.Sebastian kikísérte Prudence-t a könyvtárból. A hallban már várt rájuk a vadászkutyáraemlékeztető főkomornyik.A köpenyemet, Flowers. Igaz is, a jelek szerint nem lesz párbaj ma hajnalban. Kérem,gondoskodjék róla, hogy a reggelit a szokott időben tálalják.
2Sebastian némán várt a sötétben, míg Prudence kinyitotta Lady Pembroke elegáns városiházának hátsó ajtaját. Elmosolyodott magában, amikor a lány egy pillanatra megállt, és búcsútintett neki.Még nem találkozott Miss Prudence Merryweather-hoz hasonló nővel, aki - akárcsak őmaga - ilyen szokatlan intellektuális időtöltésben lelte volna kedvét.Elragadó teremtés. És tartozik neki egy szívességgel. Sebastian szerette lekötelezettjeivétenni az embereket. Előnyt jelentett a számára.Megfordult, és visszaballagottá várakozó kocsihoz, melynek lámpáit alig lehetett látni asűrű ködben.Gyűlölte a ködöt, holott tudta, hogy talán épp a köd az ő természetes közege. Vagy avégzete,. Ilyen éjszakákon veszélyek leselkedtek az emberre az utcán. De mely éjszakán nem?Miss Prudence Merry-weather szembeszállt a veszélyekkel és a sötétséggel, csak hogytalálkozhassék vele. Elmosolyodott a gondolatra. Kemény teremtés.Kinyitotta a kocsi ajtaját.- A klubba - szólt oda a kocsisnak,- Igenis, uram.Sebastian hátradőlt a párnás ülésen, s míg nézte a kinti ködöt, Prudence járt a fejében. Nemegyszerűen bátor, inkább nyakas. Nem valami nőies vonás. Gyaníthatólag kevés olyan férfiakadt, aki bánni tudott volna vele. Ez a lány a legtöbb férfi szemében túl intelligens, túlvakmerő, túl merész és túl kíváncsi. Eleven szellemiségéhez az a szilárd és kissé naiv hitpárosul, hogy az emberek alapvetően jók.Az, hogy Prudence huszonöt éves kora ellenére még nincs férjnél, nagy valószínűséggelarra utal, hogy a férfiak vagy nem értették meg egyéniségének finom, nőies kihívását, vagynem akartak róla tudomást venni. Nyilván vakok voltak, gondolta Sebastian.De az is lehet, hogy a pápaszem riasztotta el őket. Sebastian kinézett a sötét utcára, és alencsék pajzsa mögé bújó szempárra gondolt. Fantasztikus szempár! A zöld leírhatatlanárnyalatában játszó tiszta, mély vizű tó. És mennyi értelem csillog benne! Egy becsületeslány, egy feddhetetlen nő szeme. Sebastian világában igazi újdonság volt egy ilyen szemű nő.És Prudence napfényes lénye hirtelen ráébresztette, hogy ő a legsötétebb éjszakában éli azéletét. Ők ketten egymás ellentétei, és ő mégis ezt a lányt akarja, amióta csak bemutatták neki.Képtelenség. Nem értet--te, miért bűvölte el ennyire. Mert elbűvölte, ez tény.Elmosolyodott, amikor lelki szemei előtt megjelent az őzbarna ruha, melyet Prudence abálon viselt. Nincs az a londoni divatárusnő, aki ilyen vidékies ruhába öltöztetné atörzsvásárlóját. A legyezője is inkább csak zavarta. Ahelyett, hogy ügyesen forgatva flörtöltvolna vele, haszontalanul lógatta le a csuklójáról.Sebastian azonban belátott Prudence furcsa külseje mögé. Felfedező apja gyakorlottszemmel figyelte távoli népek, idegen világok embereinek szokásait. Útjaira magával vitte acsaládját is, és Sebastian nagy jártasságot szerzett mellette a megfigyelés tudományában ésművészetében.Az igazság a részletekben mutatkozik meg, magyarázta nemegyszer Jonathan Fleetwood afiának. Tanuld meg, hogy mindenben a részleteket figyeld.Ma éjjel Sebastian megfigyelte, hogy Prudence haja át- meg át van szőve arany szálakkal.Látta, hogy nevető szája nemeslelkűséget takar, s mulatságosán kicsi orra van. Határozott ésmagabiztos macskaálla külön is fölkeltette az érdeklődését. És belenézett szeménekfeneketlen zöld tavába.Tudta, hogy a társaság számon tartott szépségeihez képest Prudence külseje a „tűrhető"kategóriába tartozik - és mégis, az éjszaka ő volt az egyetlen nő a bálteremben, akin megakadta szeme.
- Page 1 and 2: Amanda QuickBukott AngyalA fordít
- Page 3 and 4: - A legkevésbé sem valószínű.
- Page 5 and 6: - Hogyan szándékozik megakadályo
- Page 7: - Értem - mondta Prudence elszorul
- Page 12 and 13: Gondolatban tovább kalandozott Pru
- Page 14 and 15: Merőben szokatlan volt, hogy ők k
- Page 16 and 17: 3- Hogy mit tudok Angelstone-ról?
- Page 18 and 19: - Jó napot! Iszik teát? - emelte
- Page 20 and 21: - Meséljen el mindent ezekről a k
- Page 22 and 23: - Ha felidézi alkunk feltételeit,
- Page 24 and 25: - Ó, milyen szörnyű lehetett ön
- Page 26 and 27: - Nincs hely!Prudence nagyon is ér
- Page 28 and 29: 5- Bocsánat, hogy ezt mondom, uram
- Page 30 and 31: - Tessék? - tátotta el a száját
- Page 32 and 33: másik, az övéhez nagyon hasonló
- Page 34 and 35: - Ne olvassa a fejemre a saját sza
- Page 36 and 37: helyzete nem veszélytelen. Bár it
- Page 38 and 39: - Nem gondolja, hogy a szórakoztat
- Page 40 and 41: Kiütötte a szellem kezéből a t
- Page 42 and 43: 7Whistlecroft nagyot trombitáit pi
- Page 44 and 45: Félóra múlva, amikor belépett a
- Page 46 and 47: - Két okból - felelte halvány mo
- Page 48 and 49: - Méltányolom a család nevéért
- Page 50 and 51: - Ne terelje el a szót erről az
- Page 52 and 53: 8- Bocsássanak meg, uraim, de azt
- Page 54 and 55: És hamiskártyázással sem vádol
- Page 56 and 57: - Meneküljön! - kezdte rá a legd
- Page 58 and 59: - Van benne valami? - lépett köze
- Page 60 and 61:
- Mondom, hogy nem ő - hunyorgott
- Page 62 and 63:
- Drágám - mondta gúnyos oldalpi
- Page 64 and 65:
Sebastian elengedte az ágy lábát
- Page 66 and 67:
- Hát... - nyelt egy nagyot Pruden
- Page 68 and 69:
10- Na, Angelstone, hogy tetszik a
- Page 70 and 71:
- Van egy kis elintéznivalóm!- Ez
- Page 72 and 73:
- Szeretném megkérdezni, uram - s
- Page 74 and 75:
- Hogy az imént azt mondta Angelst
- Page 76 and 77:
- Szent ég! - súgta Prudence. - M
- Page 78 and 79:
- Bizonytalannak látszol, Sebastia
- Page 80 and 81:
- Tudtam - kiáltotta elégedetten
- Page 82 and 83:
- Nem leszek a bosszúállásod esz
- Page 84 and 85:
előlem sohasem lesz rendes grófn
- Page 86 and 87:
- Először is mert semmi olyat nem
- Page 88 and 89:
13Még aznap este, később, amikor
- Page 90 and 91:
- Megjegyzést? Kitől? - kérdezte
- Page 92 and 93:
- Lépésről lépésre kell haladn
- Page 94 and 95:
Nem lepte meg, hogy a kaput nyitva
- Page 96 and 97:
A pisztoly centiméterekre feküdt
- Page 98 and 99:
- Nem olyan nehéz másolatot kész
- Page 100 and 101:
- Egy jómódú kereskedő egyetlen
- Page 102 and 103:
- De igaz - vetett Jeremy gúnyos p
- Page 104 and 105:
elfelejtetted, hogy legutóbb kéts
- Page 106 and 107:
- Javasolni szeretném, asszonyom,
- Page 108 and 109:
- Mi az ördög folyik itt? - kérd
- Page 110 and 111:
- Nincs is miért tovább maradnom
- Page 112 and 113:
- Csak feldühített, hogy sértege
- Page 114 and 115:
A legkevésbé sem szerette volna f
- Page 116 and 117:
Curling azonban már nem volt olyan
- Page 119 and 120:
17Másnap reggel, amikor Sebastiann
- Page 121 and 122:
férje ragaszkodott hozzá, hogy ma
- Page 123 and 124:
- Nem értik - ingatta tanácstalan
- Page 125 and 126:
Két óra is elmúlt már, mire Seb
- Page 127 and 128:
- Itt nincs helye a gúnyolódásna
- Page 129 and 130:
- Őlordsága csak egy órája ért
- Page 131 and 132:
- Nekem elég annyi, ha még ma dé
- Page 133 and 134:
- Senkinek semmi oka, hogy ezen fen
- Page 135 and 136:
- Valakinek muszáj lesz kézbe ven
- Page 137 and 138:
- Nyugalom. Jó állapotban lesz, m
- Page 139 and 140:
De mielőtt mozdulhattak volna, kit
- Page 141 and 142:
- Kezdettől fogva tudtam - kuncogo
- Page 143 and 144:
- Bár te is ismerhetted volna az