- Szeretném megkérdezni, uram - szedte össze magát Flowers -, vajon a személyzetnek ajövőben is számítania kell-e őladysége részéről hasonló viselkedésre.- Igen, Flowers, azt hiszem, mindannyiuknak jobb lesz, ha megszokják a gondolatot, hogyebben a házban sohasem fognak normálisan menni a dolgok.- Azt mondják, ebből az irányból hallatszanak azok a furcsa nyögések? - tudakoltaPrudence, és a helyére tolta a villamos gépezetet a keskeny ház kicsi, sötét padlásszobájánakközepén.- Nagyjából igen - felelte homlokát ráncolva a tömzsi és meghatározhatatlan korúEvangeline Singleton. - Nem gondolod, Iphigenia? - fordult megerősítésért a testvéréhez,- De - válaszolta a kicsi, törékeny, hamar izgalomba jövő Iphigenia, és rémülten pillantott avillamos gépezet felé. - Odalent a hálószobámban hallom a hangokat, úgyhogy valahonnaninnen kell jönniük. De tulajdonképpen nem is tudom, Evangeline, hogy meg kellene-ekeresnünk a szellemet.- Nem hagyhatjuk, hogy egész éjjel nyögjön - válaszolta a testvére. - Szükséged van apihenésre. Hogy fogja ez a gép megjelenésre kényszeríteni a kísértetet, Lady Angelstone? -fordult Prudence-hoz.- Van egy új elméletem - válaszolta Prudence - amely szerint a kísérteties jelenségek alevegőben meglevő villamosság segítségével teszik magukat láthatóvá. Szerintem főleg azérttehet olyan ritkán látni őket, mert csak elvétve fordul elő, hogy elegendő elektromossághozjutnak.Iphigenia szeme tágra meredt a rémülettől.- És ön elegendő elektromosságot kíván adni a kísértetünknek ahhoz, hogy láthatóvá tudjatenni magát?- Pontosan.Prudence felegyenesedett, és szemügyre vette a Trevor barátjától, Matthew Hornsbytólkölcsönkapott gépet.Az egyszerű masina egy üveghengerből, egy kézzel hajtható karból, egy bőrpárnából ésegy korsóból állt. Matthew megnyugtatta, hogy használata semmiféle veszélyt nem jelent.- Megbocsát, Lady Angelstone, de helyesli a férje, ha ön ilyesmikkel foglalkozik? -érdeklődött óvatosan Iphigenia.- Hogyne - felelte a gép körül sürgölődő Prudence. - Angelstone kifejezetten intellektuálisérdeklődésű ember. Figyelemmel kíséri a munkámat.- Értem - vetett rá furcsa pillantást Iphigenia. - Azt mondják, ő felettébb szokatlan férfiú.- Szerintem is az - hagyta rá Prudence, s közben kipróbálta a kézi hajtókart. Könnyenlehetett mozgatni. A bőrpárna alatti üveghenger forogni kezdett. - Én legalábbis nem ismerekhozzá hasonlót.Iphigenia néma pillantást váltott a nővérével.- Azt mondják, meglehetősen veszedelmes ember.- Csöppet sem az - válaszolta Prudence, s keze alatt egyre gyorsabban forgott a henger. –Lecsavarná valaamelyikük a lámpát? Attól tartok, semmit sem fogunk látni, ha túl sok a fény.- Nem tartom valami jó gondolatnak Lady Angelstone - feszengett Iphigenia. - Idefent mégablak sincs, úgyhogy lámpa nélkül nagyon sötét lesz.- Ne légy már olyan félénk, Iphigenia – intette Evangeline, majd nagy sebbel-lobbal alámpához lépett, és lecsavarta. A szobára ráborult a sötétség.- Nagyszerű - örvendezett Prudence. - Ha van idefent kísértet, hamarosan láthatóvátesszük. – És olyan gyorsan forgatta a kart, ahogy csak tudta.- De én igazából nem is akarom látni - nyöszörgött Iphigenia. - Csak azt szeretném, hogyszabadítson meg tőle.
- Uralkodj magadon! - szólt rá szigorúan Evangeline. - Lady Angelsíone tudja, mit csinál,igaz, asszonyom?- Hogyne - kiabálta túl Prudence a forgó henger zaját. - Nagyon bízom ebben a legújabbelméletemben. Most már hamarosan lesz elég elektromosságunk ahhoz, hogy a szellemláthatóvá váljék.- Jaj, istenem! - nyögött fel kétségbeesetten Iphigenia. - Bárcsak valaki máshoz fordultunkvolna, Evangeline. Ez a dolog nagyon megviseli az idegeimet,- Ha vége lesz, bevehetsz egy adag ópiumkivonatot - mondta Evangeline. - De most márhagyd abba az akadékoskodást. Még a végén elijeszted a szellemet!Prudence egyre gyorsabban és gyorsabban forgatta a hengert.- A villamosság gerjesztése nehezebb, mint gondoltam - lihegte.Hirtelen felvillanó fehér ívfény világította meg pár kurta másodpercre a kis szobát.- Szentséges ég, Evangeline, magát az Ördögöt idéztük ide! - hallotta Prudence Iphigeniaelszörnyedt kiáltását.- Csak nem? - pillantott körül Prudence még időben, hogy meglássa Sebastian túlvilágifénnyel megvilágított és démonivá varázsolt arcát. Arany szeme valósággal égett atermészetfölötti fény ragyogásában.Egy pillanatig tartott, aztán eltűnt.Iphigenia elhaló hangon felnyögött, és a szobára ismét ráborult a sötétség.- Jaj, istenem! - szólalt meg remegő hangon Evangeline. - Mi volt ez, Lady Angelstone?- Angelstone? - hunyorgott Prudence. - Te vagy az?- Bocsáss meg, drágám - hallatszott a válasz, s jellegzetes neszezés után kigyulladt egy szálgyertya. - Nem akartam megzavarni a munkádat - mosolygott a férfi halványan. - Aházvezetőnő azt mondta, mindnyájan idefent vagytok, úgyhogy feljöttem.- Jóságos ég! - sóhajtotta megkönnyebbülten Evangeline. - Alaposan rám ijesztett, uram.Azt hiszem, a húgom elájult.- Istenem! - pillantott oda Prudence, és látta, hogy Iphigenia a földön hever. - Valóban.Angelstone, ha legközelebb úgy döntesz, hogy megnézed a nyomozási technikámat, légyszíves, annak rendje és módja szerint jelentesd be magad.- Bocsáss meg, drágám! - szólt alázatosan a férfi -, mindössze tapintatos próbáltam lenni.- Nem sikerült. Nézd meg, mit tettél az ügyfelemmel. Halálra rémítetted. Azt hiszem,elölről kell kezdenünk az egészet - tette hozzá sóhajtva.- Maga Lucifer volt az. A saját szememmel láttam - mondta meg-megrebbenő pillávalIphigenia, de még nem nyitotta ki a szemét. - Elég volt. Könyörgök, Lady Angelstone, hagyjaabba!- De hiszen csak most kezdtük - nézett rá homlokráncolva Prudence.- Igaza van - szólt Evangeline, miközben ecetet szagoltatott a húgával. - Most nemállhatunk meg. De talán jobb lenne, ha Angelstone nem venne részt a nyomozásban. Ne vegyesértésnek, uraságod, de a húgomnak igen gyengék az idegei.- Sajnos igaza van - nézett Prudence Sebastianra. - Jobb lesz, ha most elmész. Nemengedhetem, hogy halálra rémítsd az ügyfeleimet.- Beszélni akartam veled, Prue - húzta össze a szemöldökét Sebastian.- Később, uram - hessegette ki a férfit két kézzel Prudence. - Ahogy látod, most rengetegdolgom van. Tűnj el, légy szíves.- Jól van, asszonyom - szólt összeszorított foggal Sebastian. - Később találkozunk.- Igen, igen, hogyne - fordult vissza Prudence máris a villamos gépezethez. - Isten veled,lordom.- Nem hiszek a fülemnek - bámult döbbenten a távozó után Evangeline.- Mit nem hisz, Miss Singleton? - kérdezte Prudence, majd vett egy mély levegőt, és ismétmegragadta a fogantyút. Erezte, hogy a hátán csorogni kezd az izzadság.
- Page 1 and 2:
Amanda QuickBukott AngyalA fordít
- Page 3 and 4:
- A legkevésbé sem valószínű.
- Page 5 and 6:
- Hogyan szándékozik megakadályo
- Page 7:
- Értem - mondta Prudence elszorul
- Page 10 and 11:
- Hiszem, hogy ön olyan nő, aki t
- Page 12 and 13:
Gondolatban tovább kalandozott Pru
- Page 14 and 15:
Merőben szokatlan volt, hogy ők k
- Page 16 and 17:
3- Hogy mit tudok Angelstone-ról?
- Page 18 and 19:
- Jó napot! Iszik teát? - emelte
- Page 20 and 21:
- Meséljen el mindent ezekről a k
- Page 22 and 23: - Ha felidézi alkunk feltételeit,
- Page 24 and 25: - Ó, milyen szörnyű lehetett ön
- Page 26 and 27: - Nincs hely!Prudence nagyon is ér
- Page 28 and 29: 5- Bocsánat, hogy ezt mondom, uram
- Page 30 and 31: - Tessék? - tátotta el a száját
- Page 32 and 33: másik, az övéhez nagyon hasonló
- Page 34 and 35: - Ne olvassa a fejemre a saját sza
- Page 36 and 37: helyzete nem veszélytelen. Bár it
- Page 38 and 39: - Nem gondolja, hogy a szórakoztat
- Page 40 and 41: Kiütötte a szellem kezéből a t
- Page 42 and 43: 7Whistlecroft nagyot trombitáit pi
- Page 44 and 45: Félóra múlva, amikor belépett a
- Page 46 and 47: - Két okból - felelte halvány mo
- Page 48 and 49: - Méltányolom a család nevéért
- Page 50 and 51: - Ne terelje el a szót erről az
- Page 52 and 53: 8- Bocsássanak meg, uraim, de azt
- Page 54 and 55: És hamiskártyázással sem vádol
- Page 56 and 57: - Meneküljön! - kezdte rá a legd
- Page 58 and 59: - Van benne valami? - lépett köze
- Page 60 and 61: - Mondom, hogy nem ő - hunyorgott
- Page 62 and 63: - Drágám - mondta gúnyos oldalpi
- Page 64 and 65: Sebastian elengedte az ágy lábát
- Page 66 and 67: - Hát... - nyelt egy nagyot Pruden
- Page 68 and 69: 10- Na, Angelstone, hogy tetszik a
- Page 70 and 71: - Van egy kis elintéznivalóm!- Ez
- Page 74 and 75: - Hogy az imént azt mondta Angelst
- Page 76 and 77: - Szent ég! - súgta Prudence. - M
- Page 78 and 79: - Bizonytalannak látszol, Sebastia
- Page 80 and 81: - Tudtam - kiáltotta elégedetten
- Page 82 and 83: - Nem leszek a bosszúállásod esz
- Page 84 and 85: előlem sohasem lesz rendes grófn
- Page 86 and 87: - Először is mert semmi olyat nem
- Page 88 and 89: 13Még aznap este, később, amikor
- Page 90 and 91: - Megjegyzést? Kitől? - kérdezte
- Page 92 and 93: - Lépésről lépésre kell haladn
- Page 94 and 95: Nem lepte meg, hogy a kaput nyitva
- Page 96 and 97: A pisztoly centiméterekre feküdt
- Page 98 and 99: - Nem olyan nehéz másolatot kész
- Page 100 and 101: - Egy jómódú kereskedő egyetlen
- Page 102 and 103: - De igaz - vetett Jeremy gúnyos p
- Page 104 and 105: elfelejtetted, hogy legutóbb kéts
- Page 106 and 107: - Javasolni szeretném, asszonyom,
- Page 108 and 109: - Mi az ördög folyik itt? - kérd
- Page 110 and 111: - Nincs is miért tovább maradnom
- Page 112 and 113: - Csak feldühített, hogy sértege
- Page 114 and 115: A legkevésbé sem szerette volna f
- Page 116 and 117: Curling azonban már nem volt olyan
- Page 119 and 120: 17Másnap reggel, amikor Sebastiann
- Page 121 and 122: férje ragaszkodott hozzá, hogy ma
- Page 123 and 124:
- Nem értik - ingatta tanácstalan
- Page 125 and 126:
Két óra is elmúlt már, mire Seb
- Page 127 and 128:
- Itt nincs helye a gúnyolódásna
- Page 129 and 130:
- Őlordsága csak egy órája ért
- Page 131 and 132:
- Nekem elég annyi, ha még ma dé
- Page 133 and 134:
- Senkinek semmi oka, hogy ezen fen
- Page 135 and 136:
- Valakinek muszáj lesz kézbe ven
- Page 137 and 138:
- Nyugalom. Jó állapotban lesz, m
- Page 139 and 140:
De mielőtt mozdulhattak volna, kit
- Page 141 and 142:
- Kezdettől fogva tudtam - kuncogo
- Page 143 and 144:
- Bár te is ismerhetted volna az