Amanda Quick Bukott Angyal

- Ne terelje el a szót erről az ügyről, uram, amíg szavát nem adta, hogy nem torolja meg anagynénjén azt, amit ma este mondott - nézett fel a férfira Prudence, miközben kifelélépkedtek a kertbe.- Már nagyon unom ezt a témát.- Nagy kár, uram, mert én még nem fejeztem be.- A nemjóját, Prue, miért érdekli, hogy mit csinálok Drucilla Fleetwooddal? - torpant megSebastian egy szökőkút mellett. - Megérdemli, hogy bűnhődjék, amiért megsértette magát.- Engem sértett meg, nem önt. Én nem óhajtom megtorolni a sértést, és önnek sem engedemmeg, hogy bosszút álljon értem. Megértette, uram?- Minden sértés, ami önt éri, nekem is szól - felelte a férfi halkan.- Ön a család feje, Sebastian, és úgy is kell viselkednie- mondta Prudence, és kesztyűs ujjaihegyével könnyedén megérintette a férfi arcát. - Ha megbosszulja magát szegény nagynénjén,azzal csak elmélyíti a családja és ön között már amúgy is meglévő szakadékot.- A pokolba is, Prue!- A címe arra kötelezi, hogy nagylelkűen bánjon a családtagjaival. Védelmeznie kell őket.De azt hiszem, nincs rá szüksége, hogy én figyelmeztessem erre - mosolyodott el kedvesen. -Ön tökéletesen tisztában van a családjával szembeni kötelességével és felelősségével, éstudom, hogy annak megfelelően fog cselekedni is.- Legutóbb, amikor arra oktatott, hogy mi az én felelősségem, kötött velem egymegállapodást – válaszolta zord képpel Sebastian. - Amikor megpróbálta teljesíteni, annak azlett a vége, hogy eljegyezte magát velem. Mit kapok ezúttal, ha rászánom magam, hogy érett,felelős férfiként viselkedem?Prudence elmélyülten igazgatta orrán a pápaszemét, majd így válaszolt:- Igazán, Sebastian, nem kellene kicsúfolnia miatta. Nagyon jól tudom, hogy legutóbb nemúgy alakultak a dolgok, ahogy elterveztük.- Biztosíthatom, Prue, hogy nem csúfolódok.- Nem? - nézett fel rá gyanakodva a lány. - Valóban jutalmat vár tőlem azért, hogy arangjához méltóan viselkedjék?- Úgy, ahogy ön képzeli a rangomhoz méltó viselkedést - helyesbített finoman a férfi. -Nos, igen, azt hiszem, megérdemlek valamit az erőfeszítésem fejében, nem gondolja?A lány nem tudta, komolyan beszél-e a férfi, de gyanította, hogy igen. Végtére is újramegfosztotta Sebastiant potenciális zsákmányától.- Miféle jutalomra gondol, uram? - sóhajtotta.- Még gondolkodom róla. Majd szólok, ha kitaláltam.Azzal átfogta a lány vállát, magához húzta, odahajolt és gyorsan, hevesen és erőszakosanmegcsókolta. Azután töprengő arccal nézett Prudence-re, és azt mondta:- Az az érzésem, rá fogok jönni, hogyan kárpótoljam magam.Prudence megremegett a férfi szavaiból áradó érzékiségtől. Két nappal ezelőtt megértette,mit jelent a szenvedély, és tudta, hogy a kapott leckét gondolatban most már mindigSebastianhoz fogja társítani. És most minden kertelés nélkül azt mondja neki ez a férfi, hogytovábbi leckék következnek. Maga sem tudta, féljen-e vagy örüljön.- Határozottan nehéz dolgom van önnel, uram - mondta szemrehányóan.- Igen, tudom, de szórakoztat - mosolygott rá Sebastian. – Most azonban valami sokkalérdekesebb dolgot szeretnék megbeszélni önnel, kedvesem.- Mit?- Detektív ismerősöm beszámolt egy érdekes esetről, amelyet föl kellene deríteni.Gondoltam, tála szívesen hallana róla.Prudence azonnal megfeledkezett minden kényelmetlen érzéséről.- Ó, de nagyszerű, Sebastian! Mesélje el. Élvezet lesz segíteni önnek!