Amanda Quick Bukott Angyal

- Ezért talán nem is túl nagy ár az, hogy az édesanyja a körmei közé kaparint engem -próbált Prudence derűlátó hangot megütni.- Ebben azért ne legyen olyan biztos.Amikor egy órával később Sebastian kikísérte a hideg, ködös éjszakába, Prudence mégmindig a fenyegető vásárlókörút miatt dohogott.A sűrű ködben nehéz volt egyik kocsit megkülönböztetni a másiktól. A fekete Angelstone -hintó a hosszú kocsisor végén várakozott. Az ismerős feketearany Angelstone-libériábaöltözött inas már nyitotta is az ajtót Prudence előtt.Mégis, volt benne valami szokatlan. Prudence ránézett, és nem ismerte föl. De még aszeméhez sem emelhette a pápaszemét, amikor meghallotta Sebastian halk szitkozódását:- Ki az ördög!Halk, ijesztően tompa puffanás vágta el a szavát. Sebastian felnyögött. Amikor Prudenceérezte, hogy elengedi a karját, villámgyorsan hátrafordult.- Sebastian!Ösztönösen utánakapott, amikor Sebastian összeesett a járdán. De a férfi túl nehéz volt, ígyhát lekuporodott mellé.- Úristen, Sebastian, mi bajod?A ködből egy ember alakja vált ki. Az arca egyetlen homályos folt volt, de a kezében lévőnagy, tompa tárgyat jól látta.- Cseppet se izgassa magát, asszonyom. Majd rendbe jön. Értek a dolgomhoz. És mostbeszállás. Be a kocsiba. Őméltóságát is bepakolom szépen kegyed mellé.Prudence felpattant, s már nyitotta is a száját, hogy segítségért kiáltson, de abban apillanatban durva férfitenyér csattant a szájára.- Csukja be a száját, hölgyem - sziszegte a fülébe az ismeretlen inas.Prudence vadul viaskodott, sőt rúgott is, de vastag télikabátja erősen akadályozta amozgásban. Egy másik alávaló gazember a bokájánál fogva ragadta meg. Már látta, hogy akocsissal együtt hárman vannak.- Viselkedjen, különben a férje látja kárát - fenyegette meg az álinas. - Sietős a dolgunk.Nem állhatunk itt egész éccaka. Én és a két cimborám megígértük, hogy időben leszállítjukkegyedéket. Különben nem kapjuk meg a pénzünket.Prudence kétségbeesetten nézett fel a bakra, miközben a két férfi betuszkolta a kocsiba.- Rakjátok be őket- szólalt meg a kocsis, a hangja után ítélve nem Sebastian kocsisa. - Nemállhatunk itt egész éccaka.Elrablói belökték Prudence-t a kocsi padlójára; egy halk reccsenés jelezte, hogy divatoslornyonja összetört a köpenye alatt.- Semmi értelme, hogy kifárassza magát - szólt be gorombán az egyik férfi. - Kímélje azerejét.Az Angelstone - libériát viselő ember belökte Sebastian magatehetetlen testét a kocsiba.Sebastian nem mozdult.Prudence elszörnyedve bámult rá, s kétségbeesetten próbálta kifürkészni, véres-e a feje,vagy nyitva van-e a szeme. Nem tudta megállapítani. Nagyon sötét volt idebent, mégpápaszemmel sem látta volna - ha elő tudja keresni -, milyen sérüléseket szenvedett Sebastian.Az Angelstone-libériát viselő haramia beugrott a kocsiba, és leült vele szemben. Prudencea sötétben csak annyit tudott kivenni, hogy pisztolyt tart a kezében.- Hát, most van egy óránk. Beszélgessünk, asszonyom. A férje egy ideig úgyse lesz abbanaz állapotban, hogy szóra nyissa a száját.És a csizmája orrával megbökte Sebastian mozdulatlan testét.- Ne nyúljon hozzá! - rivallt rá Prudence.