Amanda Quick Bukott Angyal

Sebastian elengedte az ágy lábát, és zord arccal közeledett Prudence felé.- Sebastian! Mit forgat a fejében?- Miért nem veti be az intelligenciáját, Miss Merryweather, hogy megtalálja rá a választ?Biztos vagyok benne, hogy egykettőre rá fog jönni.A lány még fel se eszmélt, a férfi már el is kapta, és a karjába zárta.- Sebastian.- Prue - suttogta a nyakába Sebastian -, elképzelhető, hogy egyetlenegyszer az életbencsak rám figyeljen, és ne arra a nyavalyás nyomozásra?Prudence remegve nyúlt a pápaszeme után, és vaktában letette az éjjeliszekrényre.- Úgy érzem, az elmúlt percekben nem sok mindenre figyeltem önön kívül, uram - felelte,erősen kapaszkodva Sebastian vállába, és feszülten figyelve fölébe hajló engesztelhetetlenarcot. - Most mi a szándéka?- Szeretkezni akarok magával.- Most? Ma éjjel?- Igen. Most. Ma éjjel.És hozzáfogott, hogy kigombolja a lány ruháját.Prudence egy perc múlva meztelen hátán érezte a férfi ujjait. Remegés futott át rajta,miközben azt figyelte, milyen gyorsan hullanak le róla a ruhadarabok. Még egy perc, és afűző is lekerül a derekáról. Érezte az egész valóját felkavaró izgalom lüktetését.- Sebastian?- Csitt, Prue - állta el minden további beszéd útját a férfi egy lélegzetelállítóan vadcsókkal, miközben végigdőltek az ágyon. A lány felnyögött, és ujjai ösztönösenbelemélyedtek a férfi széles hátába. - Majd később beszélünk - emelte föl a fejét Sebastian, éslenézett rá.Prudence úgy érezte, mintha egy meleg vizű, széles folyam hátán ringatózna, mely egyregyorsabban folyik, s már-már elragadja. Tudta, hogy az út végén egy fenséges vízesés várja, svad türelmetlenség fogta el, hogy végre megérkezzék oda.Már csak egy kis gyertyacsonk égett, mire Sebastian nagy sokára megmozdult Prudencemellén. Fölemelte a fejét, és lenézett rá. Szája lassú, elégedett mosolyra húzódott, majd puhacsókot lehelt a lány ajkára. Azután elengedte, és legurult mellé az agyra.- Soha életemben nem éreztem még ilyen jól magam - mondta, és magára húzta Prudencet.- Ugye, mondtam, hogy minden zárat ki tudok nyitni?- Igen - pirult el Prudence.- Kis gyakorlással még jobb lesz - vigyorgott Sebastian, és ujjával megnyomta a lány orrahegyét, majd a hajánál fogva magához húzta Prudence arcát, és szájuk szenvedélyes csókbanforrt össze.- Minden lehető alkalmat megragadunk, hogy gyakorolhassunk. Erről eszembe jut, hogykorábban miről is akartam beszélni veled.- A színlelt eljegyzésünkkel kapcsolatban? - kérdezte kicsit szorongva Prudence.- Pontosan. Szeretnék véget vetni neki.Prudence-t a vártnál sokkal jobban megrázta ez a bejelentés. Nem vitás, hogy Sebastianérez iránta valamit, gondolta, különben nem mutatott volna ilyen szenvedélyes érzelmeket.Szereti őt. Biztos, hogy szereti.- Értem - mondta olyan nyugodtan, amilyen nyugodtan csak tudta.- Nem, nem hiszem, hogy érted - mosolyodott el Sebastian, a szeme azonban éber maradt.- Azt szeretném, ha nyomban összeházasodnánk.- Összeházasodnánk? - akadt e! a lány szava.- Gondolkozz, drágám - magyarázta Sebastian, mint aki meg akarja győzni a másikat -,másképpen hogy tudnánk gyakorolni a szeretkezést? Elárulhatom, a városban nagyon nehéz