10- Na, Angelstone, hogy tetszik a házasélet? - fel a kérdést négy nappal későbbSebastiannak a kedvenc klubjában Garrick.- Az elmúlt napokban sok mindent megtudtam a feleségekről - pillantott fel Sebastian aMorning Post- ból. - Talán érdekelni fog például, hogy még a legintelligensebbje semgondolkodik mindig logikusan.- Máris civakodtatok? - tette le vigyorogva a kávéscsészéjét Garrick. - Szégyelld magad,Angelstone. Azt hittem, még ott tartasz, hogy a legjobb oldaladat igyekszel mutatni LadyAngelstone-nak. Bőven ráérsz, hogy a valóságot tárd a szeme elé.Sebastian halkan szitkozódva idézte fel magában a reggelizőaszta1nál lejátszódott rövid,de parázs jelenetet, miután bejelentette, hogy a nap folyamán végig szándékozik látogatni adohányárusokat.Prudence szeme lelkesen csillant fel a pápaszeme mögött.- Meg akarod tudni, kinek állították össze azt a különleges dohány keveréket?- Igen - vágott le egy karika kolbászt Sebastian. - Most, hogy végre túl vagyunk azesküvőn, és ideköltözhettél hozzám, talán folytathatnánk is a nyomozást.- Szegény Sebastian - vált Prudence szeme furcsán párássá -, fogalmad sem volt, ugye,mennyi felfordulással fog járni az esküvőnk? Azt hitted, elég lesz a hírt közzétenni azújságokban, és azzal kész.- Rengeteg fölösleges felhajtás van az esküvők körül, amit nem sejtettem előre - vallotta bea férfi -, de remélem, a legrosszabbon már túl vagyunk.- Megbántad, hogy összeházasodtunk? - kérdezte Prudence gyanúsan közömbös hangon areggelizőasztal túlsó végéből.- Micsoda buta kérdés. Természetesen nem. Tökéletesen illünk egymáshoz, ahogy azt márrészletesen kifejtettem - válaszolta Sebastian, de azért Prudence kérdése gondolkodóba ejtette.Az, hogy a lány netalán bánhatja, újra tudatára ébresztette a már régóta nem érzett belsőhidegségnek.Nem értette, miként kételkedhet Prudence abban, hogy hozzá tartozik. Ahogy ott ült az asztaltúlsó végében, mintha mindig is ez a ház lett volna az otthona. A reggeli nap besütött azablakon, s fényében a haja színe olyan volt, mint a pirítós kenyér melletti edénykében afolyékony méz. A vágy belenyilallt, mert visszaemlékezett Prudence hajára, amilyennek korareggel látta, amikor legyezőként terült szét a fehér párnán.- Elkísérlek a dohányárusokhoz - jelentette k, Prudence.- Nem kísérsz el - felelte a férfi, és újabb kolbász-karikát tűzött a villájára. - Ma sokmindent el akarok végezni, és ki tudja, hány üzletet kell végigjárnom.- Azt akarod ezzel mondani, hogy hátráltatlak a nyomozásban? - kúszott Prudenceszemöldöke a szemüvege fölé. - Szeretnélek emlékeztetni rá, hogy csapatban dolgozunk.Sebastian tudta, hogy most óvatosnak kell lennie. Elég hamar meg kell tanulnia, mit jelentférjnek lenni, gondolta savanyúan.- Félreértesz, drágám-mosolygott jóindulatúan. - Arról van szó, hogy valakinek szemetszúrhat, ha kettesben járjuk végig a dohányárusokat, és esetleg kérdezősködni kezd.- És ha inasnak vagy szolgának álcáznám magam? Ha úgy jelennék meg, mint aszemélyzeted egyik tagja, senki sem tenne föl kérdéseket, nem?- Házam teljes személyzete ezen kezdené törni a fejét - felelte Sebastian elutasítóan. - Nembeszélve arról, aki esetleg felismerne.Már a gondolat is feldühítette, hogy Prudence férfiruhába öltözzék.
- Pedig nagyon is célravezetőnek gondolnám -töprengett fennhangon Prudence. - Reggeliután le is szaladok, és körülnézek a cselédség ruhái között.Sebastian e pillanatban felhagyott minden stratégiával és diplomáciával, és nyíltanmegfenyegette Prudence-t:- Asszonyom, ha ehhez a cselhez folyamodik, mar most kijelentem, hogy nem kísérem elArlingtonék esti báljára.- Ezt nem teheted meg, Sebastian - nézett rá rémülten Prudence. - Ott kell lenned ma este.Megmondták, hogy a családod néhány tagja is jelen lesz, köztük a nagynénéd és Jeremyunokaöcséd.- Épp elég ok, hogy én viszont ne legyek ott. És azon se lennék meglepődve, ha LadyArlington egyenesen azért rendezné meg ezt az átkozott bált, hogy a társaságotmegörvendeztesse egy jó kis jelenettel.- Jaj, Sebastian, hová gondolsz? Csak udvarias akar lenni.- Drágám, lehet, hogy nagyon intelligens vagy, de időként meglepően naiv is.- Lady Arlington bálján nyílik először alkalom arra hogy családod tagjai társaságbantalálkozzanak egymással. Ha nem jössz el, ezzel nyilvánosan megalázod a Fleetwoodokat.- Azt hiszed, törődök én ezzel? - derült fel Sebastian arca.- Nehéz veled szót érteni, Sebastian. Nagyon jól tudod, hogy ha nem jössz el ma este, azzalcsak tápot adsz annak a vélekedésnek, hogy a családodban ellenségeskedés van.- Ami megfelel a valóságnak, Prue - tette le a férfi a kést, majd összekulcsolt karját azasztalra fektetve folytatta: - Neked pedig azt tanácsolom, ne feledkezz meg róla, hogy melyikoldalon állsz. Továbbá nagy oktalanság volna tőled, ha megpróbálnád eljátszani a békéltetőszerepét. Nem vagyok kíváncsi a Fleetwoodokra.- Ez az utolsó szavad, Sebastian?- Igen. Úgyhogy ha azt akarod, hogy elmenjek Arlingtonék báljára, eszedbe ne jusson,hogy inasruhába bújj.- Hát jól figyelj, Angeístone, attól, mert történetesen házasok vagyunk, még ne gondold,hogy a rendes férjek szokása szerint parancsolgathatsz nekem, és fenyegetőzhetsz.- Nem tartasz engem rendes férjnek? - nézett Prudence-re hűvösen kihívó tekintettelSebastian.- De nem ám - válaszolta Prue, és gondosan összehajtogatott szalvétáját aggályospontossággal elhelyezte a tányérja mellett. - Mi partneri alapon kötöttünk szövetséget. Hamég emlékszel rá, két hasonlóan gondolkodó egyén társult egymással, akiket a közösérdeklődés fűz össze.- Nagyon jól emlékszem, milyen feltételekkel kötöttünk alkut - ugrott talpra Sebastian.Prudence gyanakodva figyelte, mit tesz most.Sebastian egyenesen hozzá lépett, és szenvedélyesen szájon csókolta. Óriásimegkönnyebbülésére felesége gyöngéden viszonozta csókját. Milyen kár gondolta, hogyFlowers bármelyik pillanatban beléphet.- Ahogy mondtad, szövetségünk a közös érdeklődésen alapul - suttogta az asszony fülébe,akin néma remegés futott át. - És ebbe a körbe tartozik az a terület is, ami különösen izgatóanhatott rám az elmúlt éjszaka. Előre várom a ma éjszakát, hogy megint összefűzzön bennünketez a közös érdeklődés.Prudence elpirult, és eddig asszonyosan szigorú tekintetét bájos zavar felhőzte el.- Menj innen - mormolta -, és el ne feledkezz Arlingtonék báljáról, különben sose bocsátokmeg neked.A reggel emléke halvány mosolyt csalt Sebastian arcára, s a kávéját kortyolgatvaelmerengett azon, hogy Prudence most már életük végéig ott fog ülni reggelenként veleszemben, az asztalnál. Hogy is bírta ki eddig nélküle?- Mit csinálsz ma este? - nézett rá Garrick.
- Page 1 and 2:
Amanda QuickBukott AngyalA fordít
- Page 3 and 4:
- A legkevésbé sem valószínű.
- Page 5 and 6:
- Hogyan szándékozik megakadályo
- Page 7:
- Értem - mondta Prudence elszorul
- Page 10 and 11:
- Hiszem, hogy ön olyan nő, aki t
- Page 12 and 13:
Gondolatban tovább kalandozott Pru
- Page 14 and 15:
Merőben szokatlan volt, hogy ők k
- Page 16 and 17:
3- Hogy mit tudok Angelstone-ról?
- Page 18 and 19: - Jó napot! Iszik teát? - emelte
- Page 20 and 21: - Meséljen el mindent ezekről a k
- Page 22 and 23: - Ha felidézi alkunk feltételeit,
- Page 24 and 25: - Ó, milyen szörnyű lehetett ön
- Page 26 and 27: - Nincs hely!Prudence nagyon is ér
- Page 28 and 29: 5- Bocsánat, hogy ezt mondom, uram
- Page 30 and 31: - Tessék? - tátotta el a száját
- Page 32 and 33: másik, az övéhez nagyon hasonló
- Page 34 and 35: - Ne olvassa a fejemre a saját sza
- Page 36 and 37: helyzete nem veszélytelen. Bár it
- Page 38 and 39: - Nem gondolja, hogy a szórakoztat
- Page 40 and 41: Kiütötte a szellem kezéből a t
- Page 42 and 43: 7Whistlecroft nagyot trombitáit pi
- Page 44 and 45: Félóra múlva, amikor belépett a
- Page 46 and 47: - Két okból - felelte halvány mo
- Page 48 and 49: - Méltányolom a család nevéért
- Page 50 and 51: - Ne terelje el a szót erről az
- Page 52 and 53: 8- Bocsássanak meg, uraim, de azt
- Page 54 and 55: És hamiskártyázással sem vádol
- Page 56 and 57: - Meneküljön! - kezdte rá a legd
- Page 58 and 59: - Van benne valami? - lépett köze
- Page 60 and 61: - Mondom, hogy nem ő - hunyorgott
- Page 62 and 63: - Drágám - mondta gúnyos oldalpi
- Page 64 and 65: Sebastian elengedte az ágy lábát
- Page 66 and 67: - Hát... - nyelt egy nagyot Pruden
- Page 70 and 71: - Van egy kis elintéznivalóm!- Ez
- Page 72 and 73: - Szeretném megkérdezni, uram - s
- Page 74 and 75: - Hogy az imént azt mondta Angelst
- Page 76 and 77: - Szent ég! - súgta Prudence. - M
- Page 78 and 79: - Bizonytalannak látszol, Sebastia
- Page 80 and 81: - Tudtam - kiáltotta elégedetten
- Page 82 and 83: - Nem leszek a bosszúállásod esz
- Page 84 and 85: előlem sohasem lesz rendes grófn
- Page 86 and 87: - Először is mert semmi olyat nem
- Page 88 and 89: 13Még aznap este, később, amikor
- Page 90 and 91: - Megjegyzést? Kitől? - kérdezte
- Page 92 and 93: - Lépésről lépésre kell haladn
- Page 94 and 95: Nem lepte meg, hogy a kaput nyitva
- Page 96 and 97: A pisztoly centiméterekre feküdt
- Page 98 and 99: - Nem olyan nehéz másolatot kész
- Page 100 and 101: - Egy jómódú kereskedő egyetlen
- Page 102 and 103: - De igaz - vetett Jeremy gúnyos p
- Page 104 and 105: elfelejtetted, hogy legutóbb kéts
- Page 106 and 107: - Javasolni szeretném, asszonyom,
- Page 108 and 109: - Mi az ördög folyik itt? - kérd
- Page 110 and 111: - Nincs is miért tovább maradnom
- Page 112 and 113: - Csak feldühített, hogy sértege
- Page 114 and 115: A legkevésbé sem szerette volna f
- Page 116 and 117: Curling azonban már nem volt olyan
- Page 119 and 120:
17Másnap reggel, amikor Sebastiann
- Page 121 and 122:
férje ragaszkodott hozzá, hogy ma
- Page 123 and 124:
- Nem értik - ingatta tanácstalan
- Page 125 and 126:
Két óra is elmúlt már, mire Seb
- Page 127 and 128:
- Itt nincs helye a gúnyolódásna
- Page 129 and 130:
- Őlordsága csak egy órája ért
- Page 131 and 132:
- Nekem elég annyi, ha még ma dé
- Page 133 and 134:
- Senkinek semmi oka, hogy ezen fen
- Page 135 and 136:
- Valakinek muszáj lesz kézbe ven
- Page 137 and 138:
- Nyugalom. Jó állapotban lesz, m
- Page 139 and 140:
De mielőtt mozdulhattak volna, kit
- Page 141 and 142:
- Kezdettől fogva tudtam - kuncogo
- Page 143 and 144:
- Bár te is ismerhetted volna az