- Két okból - felelte halvány mosollyal Sebastian. - Először, mert ha ígéretem ellenéremégsem venném el a nővérét, és ezért kénytelen lenne párbajra hívni, legalább egyenlőellenfelekként harcoljunk egymással.- És mi a második ok? Nekem is volt egy öcsém. Ön őrá emlékeztet.Két újabb pohár bordóit töltött. Az egyiket átnyújtotta Trevornak.- Áll az alku? - kérdezte.- Trevor lenézett a poharára, majd fölpillantott, egyenesen Sebastian szemébe, és aztkérdezte:- Igazán feleségül veszi Prue-t?- Igen.- Engem pedig bevisz Witt ökölvívó-iskolájába, és Mantonhoz is, hogy megtanulhassam,hogyan vívjak meg önnel, ha mégsem veszi őt feleségül?- Igen.- Elhiszem, hogy valóban így gondolja - mondta komoly arccal Trevor.- Minden szót.- Jól van hát - mondta Trevor, és ivott egy korty bort. - Ha pedig mégsem teszi meg,letépem a fejét a válláról, vagy keresztüllövöm.- Jól hangzik.- Akkor hát megegyeztünk - mondta valamivel megkönnyebbültebben Trevor.- Remélem.- Szeretnék öntői kérni valamit, Angelstone - krákogott Trevor.- Tessék.- Ha valóban elhatározta, hogy a sógorom lesz, megtenne nekem egy nagy szívességet?- Milyen természetű szívességre gondol? - húzta föl a szemöldökét Sebastian.- Megtanítana rá, hogyan kössem meg úgy a nyakkendőmet, ahogy az öné van megkötve?- Én egy lépéssel továbbmennék - mosolygott Sebastian, pillantásával súrolva Trevorrózsaszínű kabátját. - Miután bevezettem önt Witthez és Manton- hoz, elviszem a szabómhozis.Prudence figyelte, hogyan közeledik feléje Drucilla Feetwopd a zsúfolt báltermen át, ésbátorságra intette magát. Ha valaki nem hívja fel rá a figyelmét, Sebastian nagynénjét akkoris nehéz lett volna észrevennie.Fiatal korában nagyon szép nő lehetett, de még most is vonzó, gondolta Prudence. Kár,hogy azok a szigorú ráncok olyan kelletlen kifejezést kölcsönöznek az arcának.- A rossz nyelvek szerint nincs elragadtatva Angelstone eljegyzésétől - mesélte Hester. -Reménykedett, hogy a grófot valami szörnyű baleset éri, vagy párbajban öleti meg magátannak rendje és módja szerint, még mielőtt házasságon törhetné a fejét. A legkevésbé semszeretné, ha örököst produkálna, s ezzel biztosítaná, hogy a családnak ez az ága ne haljon ki.- Ez aztán végképp nem rá tartozik - vörösödön e! haragjában Prudence az örökösemlítésére. - Egyébként Angelstone és én még egy ideig nem házasodunk össze. Nem olyansürgős. Hosszan akarjuk élvezni a mátkaság örömeit.- Valóban? - vetett rá furcsálkodó pillantást Hester. - Meglep, hogy ezt hallom, kedvesem.- Miért?- Mert nem tudom elképzelni, hogy Angelstone kibír egy hosszú mátkaságot. Egy olyantermészetű férfi, mint ő, ha már menyasszonyt választott magának, minél előbb szereti nyélbeütni a dolgot.- Hester! - nézett barátnőjére döbbenten Prudence. - Te minél hamarabb férjnél szeretnéllátni engem?- Hogy teljesen őszinte legyek, drágám, most, miután bejelentettétek az eljegyzéseteket, alegjobb lenne minél előbb elrendezni a dolgot.
- Úgy érted, mielőtt Angelstone meggondolná magát? - érdeklődött fanyarkás hangonPrudence.- Pontosan. Ez az ember veszélyes, mondtam neked. Nála sohasem lehetünk biztosak adolgunkban Sokkal nyugodtabb leszek, ha már megesküdtél vele.- Annyira szeretnél már a <strong>Bukott</strong> <strong>Angyal</strong> feleségeként látni?- Azt hiszem, vele biztonságban leszel – felelte Hester elgondolkodva. - Angelstone vigyázarra, ami az övé.Hester utolsó mondata még visszhangzót Prudence fejében, amikor megállt előtte Drucilla.- Lám, lám - nézte végig tetőtől talpig, és szemmel láthatólag nem volt túlságosanlenyűgözve Prudence világoszöld ruhájától. - Ön tehát az az okos kis szelleműző, akiről Mrs.Leacock beszélt nekünk?- Jó estét, asszonyom! - felelte udvariasan Prudence. - Ha jól sejtem, ön Mrs. Fleetwood.- Természetesen. Ön pedig az a különös leány, akit Angelstone eljegyzett.- Igen, asszonyom, engem ért a megtiszteltetés.- Nem lep meg, hogy ilyen furcsa teremtést választott. Ez az ember csöppet sem tiszteli acímet, amely puszta véletlenségből lett az övé.- Nekem az volt a benyomásom, hogy a szokott módon került hozzá a cím: ő következett asorban.- Ugyan! - villant haragosan Drucilla barna szeme. - Jóformán a vakszerencsén múlt.Igazság szerint egyáltalán nem őt illette meg.- Nem szép, hogy ezt mondja - figyelmeztette Prudence szelíden.- Elég nagy baj volt, hogy a felelőtlen apja megszökött azzal a színésznővel. JonathanFleetwoodnak nem volt joga feleségül venni azt a könnyűvérű kis nőt. Ha nem lett volna ilyenostoba, a maga jövendőbeli férje eleve annak a fattyúnak születik, amivé oly Keservesfáradozással züllött.Erre már Prudence is elveszítette a türelmét:- Nem engedhetem, asszonyom, hogy sértegesse Jövendő férjem családját.- Én is ehhez a családhoz tartozom, maga kis fityfiritty, jogom van hát sértegetni, ha nekemúgy tetszik. Egyébként pedig bármit mondok, az nem jelenthet akkora sértést a család nevére,mint amit ő művel.- Mit akar ez jelenteni, asszonyom?- Pusztán azt, hogy jellemző Angelstone-ra, ha egy ilyen alkalmatlan nőszemélyt választgrófnéjául.Prudence hallotta, hogyan szisszennek fel körülöttük egyesek, akik hallották abeszélgetésüket, és tudta, hogy a társaságnak ez a falat fog a legjobban ízleni a másnapireggelinél. Semmi szükség rá, hogy még ez is növelje Sebastian rossz hírét.- Milyen kedves, hogy idefáradt, asszonyom, csak azért, hogy bemutatkozzon nekem! -mondta, s olya n sugárzóan mosolygott Drucillára, mintha az a legszebb bókkal kedveskedettvolna neki. - Már nagyon kíváncsi voltam Angelstone családjának másik ágára!- Csakugyan? - nézett le rá a magasból Drucilla.- Kívánok sok örömöt a házasságához,Miss Merryweather. Talán elő tud majd varázsolni egy-két kísérletet a nászéjszakáján, hogyelszórakoztathassa a férjét. Nyilván szüksége lesz rá, hogy valami szokatlan dologgal álljonelő, amivel ébren tudja tartani az érdeklődését. Tudja, Angelstone nagyon hamar el szoktaunni magát.Drucilla túl messzire ment, és ezt pontosan le lehetett olvasni a közelben állók döbbentarcáról. Prudence tudta, hogy ha Sebasíian tudomást szerez a szóváltásukról, gyilkos haragrafog lobbanni. Szinte bizonyos, hogy menyasszonya sértegetését nem hagyja büntetlenül.Belenézett Drucilla elgyötört szemébe, és hirtelen rettenetesen megsajnálta őt. A szegényasszony is tisztában volt vele, hogy átlépte a megengedett határt.
- Page 1 and 2: Amanda QuickBukott AngyalA fordít
- Page 3 and 4: - A legkevésbé sem valószínű.
- Page 5 and 6: - Hogyan szándékozik megakadályo
- Page 7: - Értem - mondta Prudence elszorul
- Page 10 and 11: - Hiszem, hogy ön olyan nő, aki t
- Page 12 and 13: Gondolatban tovább kalandozott Pru
- Page 14 and 15: Merőben szokatlan volt, hogy ők k
- Page 16 and 17: 3- Hogy mit tudok Angelstone-ról?
- Page 18 and 19: - Jó napot! Iszik teát? - emelte
- Page 20 and 21: - Meséljen el mindent ezekről a k
- Page 22 and 23: - Ha felidézi alkunk feltételeit,
- Page 24 and 25: - Ó, milyen szörnyű lehetett ön
- Page 26 and 27: - Nincs hely!Prudence nagyon is ér
- Page 28 and 29: 5- Bocsánat, hogy ezt mondom, uram
- Page 30 and 31: - Tessék? - tátotta el a száját
- Page 32 and 33: másik, az övéhez nagyon hasonló
- Page 34 and 35: - Ne olvassa a fejemre a saját sza
- Page 36 and 37: helyzete nem veszélytelen. Bár it
- Page 38 and 39: - Nem gondolja, hogy a szórakoztat
- Page 40 and 41: Kiütötte a szellem kezéből a t
- Page 42 and 43: 7Whistlecroft nagyot trombitáit pi
- Page 44 and 45: Félóra múlva, amikor belépett a
- Page 48 and 49: - Méltányolom a család nevéért
- Page 50 and 51: - Ne terelje el a szót erről az
- Page 52 and 53: 8- Bocsássanak meg, uraim, de azt
- Page 54 and 55: És hamiskártyázással sem vádol
- Page 56 and 57: - Meneküljön! - kezdte rá a legd
- Page 58 and 59: - Van benne valami? - lépett köze
- Page 60 and 61: - Mondom, hogy nem ő - hunyorgott
- Page 62 and 63: - Drágám - mondta gúnyos oldalpi
- Page 64 and 65: Sebastian elengedte az ágy lábát
- Page 66 and 67: - Hát... - nyelt egy nagyot Pruden
- Page 68 and 69: 10- Na, Angelstone, hogy tetszik a
- Page 70 and 71: - Van egy kis elintéznivalóm!- Ez
- Page 72 and 73: - Szeretném megkérdezni, uram - s
- Page 74 and 75: - Hogy az imént azt mondta Angelst
- Page 76 and 77: - Szent ég! - súgta Prudence. - M
- Page 78 and 79: - Bizonytalannak látszol, Sebastia
- Page 80 and 81: - Tudtam - kiáltotta elégedetten
- Page 82 and 83: - Nem leszek a bosszúállásod esz
- Page 84 and 85: előlem sohasem lesz rendes grófn
- Page 86 and 87: - Először is mert semmi olyat nem
- Page 88 and 89: 13Még aznap este, később, amikor
- Page 90 and 91: - Megjegyzést? Kitől? - kérdezte
- Page 92 and 93: - Lépésről lépésre kell haladn
- Page 94 and 95: Nem lepte meg, hogy a kaput nyitva
- Page 96 and 97:
A pisztoly centiméterekre feküdt
- Page 98 and 99:
- Nem olyan nehéz másolatot kész
- Page 100 and 101:
- Egy jómódú kereskedő egyetlen
- Page 102 and 103:
- De igaz - vetett Jeremy gúnyos p
- Page 104 and 105:
elfelejtetted, hogy legutóbb kéts
- Page 106 and 107:
- Javasolni szeretném, asszonyom,
- Page 108 and 109:
- Mi az ördög folyik itt? - kérd
- Page 110 and 111:
- Nincs is miért tovább maradnom
- Page 112 and 113:
- Csak feldühített, hogy sértege
- Page 114 and 115:
A legkevésbé sem szerette volna f
- Page 116 and 117:
Curling azonban már nem volt olyan
- Page 119 and 120:
17Másnap reggel, amikor Sebastiann
- Page 121 and 122:
férje ragaszkodott hozzá, hogy ma
- Page 123 and 124:
- Nem értik - ingatta tanácstalan
- Page 125 and 126:
Két óra is elmúlt már, mire Seb
- Page 127 and 128:
- Itt nincs helye a gúnyolódásna
- Page 129 and 130:
- Őlordsága csak egy órája ért
- Page 131 and 132:
- Nekem elég annyi, ha még ma dé
- Page 133 and 134:
- Senkinek semmi oka, hogy ezen fen
- Page 135 and 136:
- Valakinek muszáj lesz kézbe ven
- Page 137 and 138:
- Nyugalom. Jó állapotban lesz, m
- Page 139 and 140:
De mielőtt mozdulhattak volna, kit
- Page 141 and 142:
- Kezdettől fogva tudtam - kuncogo
- Page 143 and 144:
- Bár te is ismerhetted volna az