Amanda Quick Bukott Angyal

- Hogyne ismerném, uram. Magam kevertem.A felfedezés ismerős izgalma vibrált át Sebastia-non. Amíg Prudence be nem lépett azéletébe, a futó izgalom e ritka pillanatai tudták csak elűzni a bent ólálkodó hidegséget.- Akkor, a jelek szerint, szerencsém van - jegyezte meg színlelt udvarias érdeklődéssel. -Ez tehát egy közkedvelt keverék?- Az lehetne, ha mindenkinek adnék belőle, csakhogy a megrendelője kikötötte, hogy ebbőlegyedül ő kaphat. Gondoskodott arról is, hogy megérje nekem kizárólag az ő számára tartaniezt a keveréket.- Ezek szerint a nagyközönség számára nem kapható? - vágott csalódott képet Sebastian,de közben örült, hogy nem kell tovább járnia a dohányüzleteket. Már csak egy nevet kellmegtudnia, azét, aki megrendelte ezt a különleges keveréket.- Sajnos nem - felelte a dohányárus. Szakértő szemmel felbecsülte az előtte álló vásárlót, ésnem szerette volna elszalasztani a kínálkozó üzletet. - De uraságodnak is keverhetek valamikülönleges keveréket. Legyen benne csipetnyi török dohány is? És épp most érkezett egyelsőrendű szállítmány Amerikából. Nagyon finom, könnyű áru, olyan keveréket készítekbelőle önnek, hogy minden barátja irigyelni fogja érte.- Nagyon kedves, de én ebből szerettem volna kapni- Hajlandó vagyok jól megfizetni.- Nem kockáztathatom, hogy megsértsem az ügyfelemet - sóhajtott a boltos. - Bizonyáramegérti.- Az ügyfelét?- Ha nem tartom tiszteletben a megállapodásunkat, Mr. Fleetwood kétségtelenül mást fogpártfogásába venni.- Fleetwood? - meredt a boltosra Sebastian, és csak remélni tudta, hogy a szája legalábbnem maradt tátva.- Igen, uram. Mr. Jeremy Fleetwood. Ismernie kell őt, ha megkínálta önt a saját tubákjával.- Egy bokszmeccsre utaztunkban találkoztunk - vágta rá Sebastian. - Sajnos nem jegyeztemmeg a nevét. Tudja, milyen tömeg van egy ilyen mérkőzésen. Köszönöm, hogy elárulta anevét. Most mindjárt felkeresem. Talán rá tudom venni, hogy nekem is átengedje ezt akeveréket...Mi köze lehet Jeremynek ehhez az egészhez? - töprengett már az utcán. BizonyáraPrudence-t is éppúgy meglepi majd ez a váratlan felfedezés, mint őt. Hirtelen elfogta atürelmetlenség, hogy megbeszélje vele az új fordulatot.- Hogy érti azt, Flowers, hogy nincs itt? Hol az ördögben van?- Lady Angelstone elment itthonról, uram.- Hová ment, Flowers? - próbált meg uralkodni magán Sebastian.- A Singleton kisasszonyok házába, a Wellwood Streetre, uram - felelte diszkrét köhécseléskíséretében Flowers.- Kik azok a Singleton kisasszonyok, az istenért? Lady Angelstone ügyfeleknek nevezteőket - felelte mélyen megbántott képpel Flowers, - Nem sokkal az ön távozása után jött azüzenet. Egy jelenésseI kapcsolatban óhajtottak tárgyalni a ladyvel. Őladysége azon nyombanindult is.- Ezek szerint nyomozást folytat?- Valami villamos gépezetről is szó esett, uram - tette hozzá Flowers szomorúan.- Villamos gépezetről?- Okom van rá, hogy feltételezzem, őladysége kölcsönzött egyet bizonyos MatthewHorsnby nevű úrtól, és a mai nyomozómunkája alkalmával használni is óhajtja.- Ez érdekesnek ígérkezik - mondta Sebastian, egy időre még a saját nyomozásáról ismegfeledkezve.