Amanda Quick Bukott Angyal

- Miféle véletlen egybeesést? Azt, hogy megtaláltad a tubákosszelencémet abban aszobában, ahol Ringcross meghalt? Én pedig azt találom érdekesnek, hogy egyedül a teszavadra higgyem el, hogy ott találtad.- Feltételezed, hogy hazudok?- Feltételezem, hogy képes vagy rá, ha az megfelel a céljaidnak. -Jeremy zsebre tette adobozkát. - Közlöm veled, hogy sohasem jártam a kastély legfelső emeletén. Sohasem láttamazt a fekete szobát.- Biztos?- Igen, az ördögbe is, biztos! Miért akarsz mindenáron kapcsolatba hozni engem azzal afekete szobával?- Nem én akarlak kapcsolatba hozni vele, hanem a tubákosszelencéd. Azzal sarkon fordult,és visszaindult a bálterem felé,- Várj, Angelstone! - kiáltott utána Jeremy. - Micsoda gonosz játékot űzöl megint?Követelem, hogy mondd el, mi jár a fejedben!Sebastian az ajtóban megállt, és visszanézett Jeremy re.- Történetesen az, hogy fölkérem a feleségemet erre a keringőre.Mielőtt Jeremy válaszolhatott volna, Sebastian mellett felbukkant Prudence. A mosolyaéppúgy tündökölt, mint az imént, de tekintete töprengésről és aggodalomról árulkodott.- Jólesett a friss levegő, Mr. Fleetwood? Gyönyörű este van, nemde?- Valóban szép este van, asszonyom - válaszolt kimérten Jeremy.- Igen, bár kicsit hűvös. És hajnalra, azt hiszem, megjön a köd is. Keringőt játszanak,Angelstone - fordult Prudence Sebastianhoz. - Már mindenütt kerestelek. Legalábbtucatnyian siettek tudtomra adni, hogy megérkeztél, de mivel hozzám nem jutottál el,gondoltam, talán nem találsz rám ebben a tömegben.Sebastian mosolyogva fogta karon, s kivezette a táncparkettre.- Ne félj, Prue - mondta -, mindig megtalállak, bárhová mennél, bárhová bújnál is el.- Ez inkább fenyegetésnek hangzik, mint ígéretnek - fintorította el az orrát Prudence,miközben beálltak a táncolok közé.- Annak is szántam.- Mondhatom, Sebastian, néha valóban lehetetlenül viselkedsz.- Tudom, drágám, de te a jeíek szerint tudsz bánni velem. Hogy végződött a nyomozásodma délután?- Nagy csalódás volt, ha tudni akarod. Egyetlen kísértetet sem tudtam elővarázsolni avillamos gépezettel. Már azon gondolkozom, nincs-e valami hiba az elméletemben.- Lehet, hogy nem is volt kísértet abban a padlásszobában.- Lehetséges. Találtam egy sálat, ami az egyik szobalányé volt. Amikor kikérdeztem,bevallotta, hogy késő éjszakánként az egyik inassal szokott odafent találkozni. Azt hiszem,tőlük erednek azok a nyögések, melyeket Miss Singleton hallott. Bizony, ez nem túl érdekesmegoldása a rejtélynek.- Én viszont megtaláltam a tubákosszelence gazdáját,- Ez nagyszerű! - ragyogott fel Prudence szeme. - Milyen ügyes vagy!- Köszönöm - mondta Sebastian, nem is titkolva elégedettségét.- Örömmel hallom a hírt, és kíváncsian várom a észteteket, de előbb mondd meg gyorsan,miről folyt a szó közted és az unokaöcséd közt a teraszon.- A szelence Jeremyé.- Komolyan beszélsz, Sebastian? - nézett rá döbbenten Prudence.- A legkomolyabban.Ebben a pillanatban mindketten megpillantották Jeremyt, aki komor arccal vágott át asokaságon a bálterem ajtaja felé.