- Hogy az imént azt mondta Angelstone-nak: tűnj el. És ő eltűnt.- Megérdemelte - hajtotta a kart még erőteljesebben Prudence. - Nem engedte meg, hogysegítsek neki.- Aha - vetett rá különös pillantást Evangeline. - Önnek, úgy látszik, valóban különöstehetsége van a kísértetekkel való bánásmódhoz. Képes volt magát az Ördögöt is eltüntetni.Sebastian nem valami jó hangulatban ballagott be a bálterembe, hogy megkeressePrudence-et. Érezni lehetett a levegőben, hogy a társaság nem bánná, ha valami jó kis botránykerekedne ma este. Nos, rajta igazán nem múlik.Félúton járt, amikor megpillantotta: emberek vették körül, mosolya ragyogásával az összescsillár fénye együttvéve sem ért föl, de még a pápaszeme is vidáman csillogott. Sebastianközeledtére felpillantott.Már majdnem oda is ért, amikor a szeme sarkából észrevette Jeremyt. Megtorpant, sfigyelte unokaöccsét, aki a zsúfolt báltermen átvágva a terasz felé igyekezett. Egyedül volt.Miért ne állhatna akár most is elébe?Egy hirtelen irányváltoztatással célba vette Jeremyt. A nyitott ajtóhoz érve látta, hogyunokaöccse odakint áll egy alacsony kőfal mellett, a zsebéből kis tubákosszelencét vesz elő, segy elegáns ujjpöccintéssel felnyitja a dobozka tetejét. Gyakorlott mozdulatnak látszott.Sebastian kihúzta a zsebéből a Curling - kastélyban talált szelencét, és elindult.- Hadd kínáljalak meg egy különleges keverékkel, öcsém - mondta, és Jeremy elé tartotta adobozt.- Tessék? Ja, te vagy az, Angelstone - szólt Jeremy, He még nem pillantott le a Sebastiankezében tartott dobozkára. - Meglep - folytatta minden lelkesedés nélkül -, hogy itt látlak maeste, bár anyám említette, hogy szerinte el fogsz jönni. Azt mondta, meg fogod ragadni azalkalmat, hogy kimutasd az irántunk érzett megvetésedet.- Az ilyen alkalmak megragadásához több energia kell, mint amit a ma estére szánok.Ráismersz erre a tubákosszelencére?- Mióta szoktál rá? - pillantott le a dobozkára Jeremy.- Nem szoktam rá - felelte Sebastian, és felpattintotta a fedelet. - Állítólag ez egykülönleges keverék. Kizárólag egy bizonyos illető számára készül.- Mi az ördög ütött beléd? - vette szemügyre Jeremy közelebbről a dobozt. - Amindenségit, Angelstone, hiszen ez az én szelencém! Hogy került hozzád?- Nemrégiben akadtam rá. Mikor és hol vesztetted el?- Nem emlékszem pontosan. Akkor vettem észre, hogy nincs meg, amikor egyszerhazajöttem Curling kastélyából, ahol vendégeskedtem. Miért kérdezed?- A Curling - kastélyban találtam.- Érthető- vont vállat Jeremy. - De honnan tudtad meg, hogy az enyém?- Kinyomoztam.- Értem - bámult rá zavartan Jeremy. - Csak azt nem, hogy miért volt fontos neked, hogymegtaláld a tulajdonosát. Csinos kis doboz, de ennyit nem ér meg.- Azért voltam kíváncsi a szelence tulajdonosára, mert egy nagyon különös szobábantaláltam rá a Curling - kastély legfelső emeletén - válaszolta halkan Sebastian. - Egy olyanszobában, ahol minden koromfekete volt.- Koromfekete?- Ebből a szobából ugrott ki egy hónapja egy Ringcross nevű ember. Nem emlékszel rá?- Ringcross azon a hétvégén ugrott ki, amikor én is ott vendégeskedtem - bámultSebastianra elképedten Jeremy. - Mi akar ez lenni, Angelstone?- Semmi. Legalábbis pillanatnyilag. Mindössze érdekesnek találom a véletlen egybeesést -nézett Sebastian figyelmesen az unokaöccsére.
- Miféle véletlen egybeesést? Azt, hogy megtaláltad a tubákosszelencémet abban aszobában, ahol Ringcross meghalt? Én pedig azt találom érdekesnek, hogy egyedül a teszavadra higgyem el, hogy ott találtad.- Feltételezed, hogy hazudok?- Feltételezem, hogy képes vagy rá, ha az megfelel a céljaidnak. -Jeremy zsebre tette adobozkát. - Közlöm veled, hogy sohasem jártam a kastély legfelső emeletén. Sohasem láttamazt a fekete szobát.- Biztos?- Igen, az ördögbe is, biztos! Miért akarsz mindenáron kapcsolatba hozni engem azzal afekete szobával?- Nem én akarlak kapcsolatba hozni vele, hanem a tubákosszelencéd. Azzal sarkon fordult,és visszaindult a bálterem felé,- Várj, Angelstone! - kiáltott utána Jeremy. - Micsoda gonosz játékot űzöl megint?Követelem, hogy mondd el, mi jár a fejedben!Sebastian az ajtóban megállt, és visszanézett Jeremy re.- Történetesen az, hogy fölkérem a feleségemet erre a keringőre.Mielőtt Jeremy válaszolhatott volna, Sebastian mellett felbukkant Prudence. A mosolyaéppúgy tündökölt, mint az imént, de tekintete töprengésről és aggodalomról árulkodott.- Jólesett a friss levegő, Mr. Fleetwood? Gyönyörű este van, nemde?- Valóban szép este van, asszonyom - válaszolt kimérten Jeremy.- Igen, bár kicsit hűvös. És hajnalra, azt hiszem, megjön a köd is. Keringőt játszanak,Angelstone - fordult Prudence Sebastianhoz. - Már mindenütt kerestelek. Legalábbtucatnyian siettek tudtomra adni, hogy megérkeztél, de mivel hozzám nem jutottál el,gondoltam, talán nem találsz rám ebben a tömegben.Sebastian mosolyogva fogta karon, s kivezette a táncparkettre.- Ne félj, Prue - mondta -, mindig megtalállak, bárhová mennél, bárhová bújnál is el.- Ez inkább fenyegetésnek hangzik, mint ígéretnek - fintorította el az orrát Prudence,miközben beálltak a táncolok közé.- Annak is szántam.- Mondhatom, Sebastian, néha valóban lehetetlenül viselkedsz.- Tudom, drágám, de te a jeíek szerint tudsz bánni velem. Hogy végződött a nyomozásodma délután?- Nagy csalódás volt, ha tudni akarod. Egyetlen kísértetet sem tudtam elővarázsolni avillamos gépezettel. Már azon gondolkozom, nincs-e valami hiba az elméletemben.- Lehet, hogy nem is volt kísértet abban a padlásszobában.- Lehetséges. Találtam egy sálat, ami az egyik szobalányé volt. Amikor kikérdeztem,bevallotta, hogy késő éjszakánként az egyik inassal szokott odafent találkozni. Azt hiszem,tőlük erednek azok a nyögések, melyeket Miss Singleton hallott. Bizony, ez nem túl érdekesmegoldása a rejtélynek.- Én viszont megtaláltam a tubákosszelence gazdáját,- Ez nagyszerű! - ragyogott fel Prudence szeme. - Milyen ügyes vagy!- Köszönöm - mondta Sebastian, nem is titkolva elégedettségét.- Örömmel hallom a hírt, és kíváncsian várom a észteteket, de előbb mondd meg gyorsan,miről folyt a szó közted és az unokaöcséd közt a teraszon.- A szelence Jeremyé.- Komolyan beszélsz, Sebastian? - nézett rá döbbenten Prudence.- A legkomolyabban.Ebben a pillanatban mindketten megpillantották Jeremyt, aki komor arccal vágott át asokaságon a bálterem ajtaja felé.
- Page 1 and 2:
Amanda QuickBukott AngyalA fordít
- Page 3 and 4:
- A legkevésbé sem valószínű.
- Page 5 and 6:
- Hogyan szándékozik megakadályo
- Page 7:
- Értem - mondta Prudence elszorul
- Page 10 and 11:
- Hiszem, hogy ön olyan nő, aki t
- Page 12 and 13:
Gondolatban tovább kalandozott Pru
- Page 14 and 15:
Merőben szokatlan volt, hogy ők k
- Page 16 and 17:
3- Hogy mit tudok Angelstone-ról?
- Page 18 and 19:
- Jó napot! Iszik teát? - emelte
- Page 20 and 21:
- Meséljen el mindent ezekről a k
- Page 22 and 23:
- Ha felidézi alkunk feltételeit,
- Page 24 and 25: - Ó, milyen szörnyű lehetett ön
- Page 26 and 27: - Nincs hely!Prudence nagyon is ér
- Page 28 and 29: 5- Bocsánat, hogy ezt mondom, uram
- Page 30 and 31: - Tessék? - tátotta el a száját
- Page 32 and 33: másik, az övéhez nagyon hasonló
- Page 34 and 35: - Ne olvassa a fejemre a saját sza
- Page 36 and 37: helyzete nem veszélytelen. Bár it
- Page 38 and 39: - Nem gondolja, hogy a szórakoztat
- Page 40 and 41: Kiütötte a szellem kezéből a t
- Page 42 and 43: 7Whistlecroft nagyot trombitáit pi
- Page 44 and 45: Félóra múlva, amikor belépett a
- Page 46 and 47: - Két okból - felelte halvány mo
- Page 48 and 49: - Méltányolom a család nevéért
- Page 50 and 51: - Ne terelje el a szót erről az
- Page 52 and 53: 8- Bocsássanak meg, uraim, de azt
- Page 54 and 55: És hamiskártyázással sem vádol
- Page 56 and 57: - Meneküljön! - kezdte rá a legd
- Page 58 and 59: - Van benne valami? - lépett köze
- Page 60 and 61: - Mondom, hogy nem ő - hunyorgott
- Page 62 and 63: - Drágám - mondta gúnyos oldalpi
- Page 64 and 65: Sebastian elengedte az ágy lábát
- Page 66 and 67: - Hát... - nyelt egy nagyot Pruden
- Page 68 and 69: 10- Na, Angelstone, hogy tetszik a
- Page 70 and 71: - Van egy kis elintéznivalóm!- Ez
- Page 72 and 73: - Szeretném megkérdezni, uram - s
- Page 76 and 77: - Szent ég! - súgta Prudence. - M
- Page 78 and 79: - Bizonytalannak látszol, Sebastia
- Page 80 and 81: - Tudtam - kiáltotta elégedetten
- Page 82 and 83: - Nem leszek a bosszúállásod esz
- Page 84 and 85: előlem sohasem lesz rendes grófn
- Page 86 and 87: - Először is mert semmi olyat nem
- Page 88 and 89: 13Még aznap este, később, amikor
- Page 90 and 91: - Megjegyzést? Kitől? - kérdezte
- Page 92 and 93: - Lépésről lépésre kell haladn
- Page 94 and 95: Nem lepte meg, hogy a kaput nyitva
- Page 96 and 97: A pisztoly centiméterekre feküdt
- Page 98 and 99: - Nem olyan nehéz másolatot kész
- Page 100 and 101: - Egy jómódú kereskedő egyetlen
- Page 102 and 103: - De igaz - vetett Jeremy gúnyos p
- Page 104 and 105: elfelejtetted, hogy legutóbb kéts
- Page 106 and 107: - Javasolni szeretném, asszonyom,
- Page 108 and 109: - Mi az ördög folyik itt? - kérd
- Page 110 and 111: - Nincs is miért tovább maradnom
- Page 112 and 113: - Csak feldühített, hogy sértege
- Page 114 and 115: A legkevésbé sem szerette volna f
- Page 116 and 117: Curling azonban már nem volt olyan
- Page 119 and 120: 17Másnap reggel, amikor Sebastiann
- Page 121 and 122: férje ragaszkodott hozzá, hogy ma
- Page 123 and 124: - Nem értik - ingatta tanácstalan
- Page 125 and 126:
Két óra is elmúlt már, mire Seb
- Page 127 and 128:
- Itt nincs helye a gúnyolódásna
- Page 129 and 130:
- Őlordsága csak egy órája ért
- Page 131 and 132:
- Nekem elég annyi, ha még ma dé
- Page 133 and 134:
- Senkinek semmi oka, hogy ezen fen
- Page 135 and 136:
- Valakinek muszáj lesz kézbe ven
- Page 137 and 138:
- Nyugalom. Jó állapotban lesz, m
- Page 139 and 140:
De mielőtt mozdulhattak volna, kit
- Page 141 and 142:
- Kezdettől fogva tudtam - kuncogo
- Page 143 and 144:
- Bár te is ismerhetted volna az