A pisztoly centiméterekre feküdt a halott ember kezétől. Viaskodásnak semmi jele.Sebastian gyorsan körülnézett a könyvtárszobában. Nem időzhetett sokáig, távol kelletttartania innen Prudence-t. De kell lennie valaminek, ami meg tudja győzni arról, hogyOxenham maga szögezte a pisztolyt a fejének, és sajátkezűleg húzta meg a ravaszt.Vagy valaminek, ami meggyőzi az ellenkezőjéről.A halott ember kinyújtott keze mellett megcsillant valami a szőnyegen. Sebastian közelebblépett, de gondosan kikerülte a vérfoltot. Az ablak felé pillantva meglátta Prudenceaggodalmasan figyelő arcát.A csillogó tárgy egy gyűrű volt. Leguggolt, hogy közelebbről is szemügyre vegye, sközben azon tűnődött, mitől ilyen ismerős ez a gyűrű. Azután meglátta a cirkalmas F betűt.Fleetwood-gyűrű volt, az övéhez nagyon hasonló.- Az ördögbe!Nem sokat gondolkodott, felkapta, és zsebre tette. Meg kell tudnia, valóban Oxenhamfekszik-e itt ebben a vértócsában. Innen nem látni az arcát. Nagy elhatározással ismétközelebb lépett a halotthoz.- Ne nyúlj hozzá - szólt rá suttogva Prudence. -Menjünk innen, Sebastian!- Megyünk - mondta a férfi, de előbb meg kellett tudnia, amit akart. Lehajolt, a vállánálfogva megragadta a holttestet, és épp csak annyit mozdított rajta, hogy láthassa azt, ami azarcából megmaradt.Oxenham volt.Miközben visszaengedte az ernyedt testet, megint megcsillant valami: ezúttal Oxenhammellényének egyik gombja. Sebastian ismét lehajolt, és látta, hogy a mellénygombokra Azerény fejedelmei feliratot véstek.Akkor visszaengedte Oxenham testét a szőnyegre.- Siess, Sebastian, az istenért! -suttogta Prudence.- Csak körülnézek még az íróasztalán.A papírok között azt kereste, nem hagyott-e a halott valami üzenetet. Búcsúlevelet ugyannem talált, de ráakadt egy mástól származó üzenetre. A kilobbano lámpa halvány fényénélelolvasta. Rövid volt és lényegre törő.Lillian halála meg lesz bosszulva.Hangokat hallottak a ház elülső része felöl Hazaért a személyzet.- Sebastian, az istenért, gyere ki onnan!A férfi fölkapta a jegyzetlapot, bedugta a zsebek a Fleetwood-gyűrű mellé, és az ablakhozrohantÁtvetette magát a párkányon, elkapta Prudence kezét, és rnár húzta is maga után a kertkapufelé. Minden baj nélkül kiértek az útra, és futva indultak a várakozó kocsihoz.- Nem tehetek róla, hogy asszonyom ön után ment, uram. Én mindent megtettem -siránkozott a kocsis.- Haza - adta ki a parancsot kurtán Sebastian. - Erről még beszélünk később.Kinyitotta a kocsi ajtaját, betuszkolta Prudence-t, majd ő is felugrott, és becsukta az ajtót.- Ne hibáztasd ezt a szegény embert - lihegte Prudence.- Elég régóta szolgál nálam, hogy tudja: ha megparancsolok valamit, elvárom, hogy be istartsák - válaszolta Sebastian. - A legtöbb bért fizetem egész Londonban, cserébenmegkövetelem, hogy a személyzetem az utolsó betűig teljesítse az utasításaimat.- Ne aggódj, Sebastian! Időbe telik, mire valaki megtalálja Oxenham holttestét.- Az nem olyan biztos - válaszolta Sebastian, és behúzta a kocsi függönyét. - Kérlek, ajövőben mellőzd az engedetlenséget.- Halaszd későbbre a megleckéztetést, lordom. Most inkább mondd el, hogy mit találtál.
Sebastian arra gondolt, csak magát hibáztathatja, amiért olyan nőt vett feleségül, akitéppúgy lelkesít a detektívesdi, mint őt. Nagy üggyel-bajjal meggyújtotta a kocsi egyiklámpáját, majd leült, és hosszan elnézte Prudence beszédes arcát. Az imént átélt kalandizgalma még ott csillogott a szemében; nehéz megdorgálni, amikor az ő vérét is ugyanaz amámorító érzés forrósítja fel.Kivette a zsebéből a gyűrűt és a papírlapot, s átnyújtotta őket Prudence-nek.- Még magam sem tudom, mit találtam. Mellesleg Oxenham mellénygombjaira Az erényfejedelmei szavakat vésték. Figyelemre méltó. Ez a gyűrű pontosan olyan, mint a tiéd - tettehozzá Prue, miután alaposan szembe vette az ékszert.- Úgy van.- Hogy került Oxenham holtteste mellé, a padlóra?- Remek kérdés.- És ki az a Lillian?- Mit gondolsz? - kérdezte vissza Sebastian, s észrevette, hogy Prudence nem a papírt,hanem a gyűrű belsejét vizsgálja.- A gyűrű belsejébe belevéstek egy mondatot - tartotta az ékszert közelebb a ámpáhozPrue. - Lilliannek szeretettel.- Hadd lássam - kapta ki a kezéből Sebastian. - ki az ördög ez a Lillian?- Hallottad már a nevét?- Olvasd el a levelet.Prudence lepillantott az ölében fekvő papírlapra.- Lillian halála meg lesz bosszulva. Jóságos ég, Sebastian, mi ez az egész?- Nem tudom, de az jár a fejemben, vajon nem ó'róla beszélt a bolond öregember aCurling- kastélyban. Aki szerinte kiugrott a toronyszobából.- Akí visszajár kísérteni, hogy beteljesítse az átkát? - kérdezte Prudence, és elgondolkodvanyalta meg az alsó ajkát. - Úgy gondolod, hogy Ríngcross és Oxenham halálának van köze azöreg meséjéhez?- Lehetséges - nézte Sebastian elmerülten a tenyerében fekvő gyűrűt. - Lehetséges, hogyvalaki, aki szívén viselte a titokzatos Lillian sorsát, „az erény fejedelmeit” tartja felelősnek ahaláláért.- Gondolod, hogy a bosszúálló egyenként akar végezni velük? - nézett rá tágra nyíltszemmel Prudence.- A jelek arra vallanak.- Sebastian - pillantott Prudence a gyűrűre -, azt mondtad, a gyűrűd családi ékszer.- Pontosan ilyen gyűrűket viseltek a Fleetwood család férfitagjai nemzedékeken keresztül.Sebastiannak eszébe jutott a nap, amikor apjától megkapta a gyűrűt. Apja akkor aztmondta, viselje büszkén, mint személyes megbecsülése jelképét.A világ véleménye nem számít, fiam. Az a lényeg, hogy te tudd: nem szennyezted be abecsületedet. A becsület szent kötelesség, úgy is kell bánni vele. Botrányt, romlást és mégrosszabbat is túlél az ember, ha tudja, hogy a becsületén nem esett folt.Sebastian szorosan a markába zárta a gyűrűt.- Elképzelhetőnek tartod, hogy egy Fleetwood adta ezt a gyűrűt Lilliannek? - kérdeztePrudence.- Igen. - Nagyon is elképzelhetőnek tartom, gondolta Sebastian.- Ugye, most arra gondolsz, hogy a Curling-kas-télyban megtaláltuk Jeremytubákosszelencéjét? Vajon nem lehet, hogy a gyűrű is az övé?- De igen.- Csakhogy én az este folyamán láttam Jeremyt. A kezén nem volt kesztyű, és mintha egyugyanilyen gyűrű lett volna rajta,
- Page 1 and 2:
Amanda QuickBukott AngyalA fordít
- Page 3 and 4:
- A legkevésbé sem valószínű.
- Page 5 and 6:
- Hogyan szándékozik megakadályo
- Page 7:
- Értem - mondta Prudence elszorul
- Page 10 and 11:
- Hiszem, hogy ön olyan nő, aki t
- Page 12 and 13:
Gondolatban tovább kalandozott Pru
- Page 14 and 15:
Merőben szokatlan volt, hogy ők k
- Page 16 and 17:
3- Hogy mit tudok Angelstone-ról?
- Page 18 and 19:
- Jó napot! Iszik teát? - emelte
- Page 20 and 21:
- Meséljen el mindent ezekről a k
- Page 22 and 23:
- Ha felidézi alkunk feltételeit,
- Page 24 and 25:
- Ó, milyen szörnyű lehetett ön
- Page 26 and 27:
- Nincs hely!Prudence nagyon is ér
- Page 28 and 29:
5- Bocsánat, hogy ezt mondom, uram
- Page 30 and 31:
- Tessék? - tátotta el a száját
- Page 32 and 33:
másik, az övéhez nagyon hasonló
- Page 34 and 35:
- Ne olvassa a fejemre a saját sza
- Page 36 and 37:
helyzete nem veszélytelen. Bár it
- Page 38 and 39:
- Nem gondolja, hogy a szórakoztat
- Page 40 and 41:
Kiütötte a szellem kezéből a t
- Page 42 and 43:
7Whistlecroft nagyot trombitáit pi
- Page 44 and 45:
Félóra múlva, amikor belépett a
- Page 46 and 47: - Két okból - felelte halvány mo
- Page 48 and 49: - Méltányolom a család nevéért
- Page 50 and 51: - Ne terelje el a szót erről az
- Page 52 and 53: 8- Bocsássanak meg, uraim, de azt
- Page 54 and 55: És hamiskártyázással sem vádol
- Page 56 and 57: - Meneküljön! - kezdte rá a legd
- Page 58 and 59: - Van benne valami? - lépett köze
- Page 60 and 61: - Mondom, hogy nem ő - hunyorgott
- Page 62 and 63: - Drágám - mondta gúnyos oldalpi
- Page 64 and 65: Sebastian elengedte az ágy lábát
- Page 66 and 67: - Hát... - nyelt egy nagyot Pruden
- Page 68 and 69: 10- Na, Angelstone, hogy tetszik a
- Page 70 and 71: - Van egy kis elintéznivalóm!- Ez
- Page 72 and 73: - Szeretném megkérdezni, uram - s
- Page 74 and 75: - Hogy az imént azt mondta Angelst
- Page 76 and 77: - Szent ég! - súgta Prudence. - M
- Page 78 and 79: - Bizonytalannak látszol, Sebastia
- Page 80 and 81: - Tudtam - kiáltotta elégedetten
- Page 82 and 83: - Nem leszek a bosszúállásod esz
- Page 84 and 85: előlem sohasem lesz rendes grófn
- Page 86 and 87: - Először is mert semmi olyat nem
- Page 88 and 89: 13Még aznap este, később, amikor
- Page 90 and 91: - Megjegyzést? Kitől? - kérdezte
- Page 92 and 93: - Lépésről lépésre kell haladn
- Page 94 and 95: Nem lepte meg, hogy a kaput nyitva
- Page 98 and 99: - Nem olyan nehéz másolatot kész
- Page 100 and 101: - Egy jómódú kereskedő egyetlen
- Page 102 and 103: - De igaz - vetett Jeremy gúnyos p
- Page 104 and 105: elfelejtetted, hogy legutóbb kéts
- Page 106 and 107: - Javasolni szeretném, asszonyom,
- Page 108 and 109: - Mi az ördög folyik itt? - kérd
- Page 110 and 111: - Nincs is miért tovább maradnom
- Page 112 and 113: - Csak feldühített, hogy sértege
- Page 114 and 115: A legkevésbé sem szerette volna f
- Page 116 and 117: Curling azonban már nem volt olyan
- Page 119 and 120: 17Másnap reggel, amikor Sebastiann
- Page 121 and 122: férje ragaszkodott hozzá, hogy ma
- Page 123 and 124: - Nem értik - ingatta tanácstalan
- Page 125 and 126: Két óra is elmúlt már, mire Seb
- Page 127 and 128: - Itt nincs helye a gúnyolódásna
- Page 129 and 130: - Őlordsága csak egy órája ért
- Page 131 and 132: - Nekem elég annyi, ha még ma dé
- Page 133 and 134: - Senkinek semmi oka, hogy ezen fen
- Page 135 and 136: - Valakinek muszáj lesz kézbe ven
- Page 137 and 138: - Nyugalom. Jó állapotban lesz, m
- Page 139 and 140: De mielőtt mozdulhattak volna, kit
- Page 141 and 142: - Kezdettől fogva tudtam - kuncogo
- Page 143 and 144: - Bár te is ismerhetted volna az