Amanda Quick Bukott Angyal

- Bár te is ismerhetted volna az én szüléimet - suttogta Prue. - Boldogan elfogadtak volna avejüknek,Sebastian kínlódva kereste a szavakat, hogy kifejezze, amit mondani akar. Óvatosankitapogatta magában azt a mélyen rejtőző helyet, ahol oly sokáig lapult egy jégtömb.A jégtömb már nem volt ott, de még ekkor sem merte túl közelről szemügyre venni, mi vana helyén.Valahogy úgy volt vele, mint a kocsin túli köddel: nem tudta biztosan, mit talál benne. Milesz, ha a semmit?- Ma éjjel nem vigyáztam rád valami jól, Prue -szólalt meg nagy sokára. - A jövőbenmásképp lesz.Prudence nem válaszolt. Sebasíian lenézett rá, s látta, hogy a szeme csukva van, és mélyenalszik.Amikor a kocsi megállt a ház előtt, a karjába vette, az ölében vitte fel az emeletre, éslefektette az ágyba. Prudence még akkor sem ébredt föl, amikor mellébújt.Sebasíian magához ölelte, és négy év óta először a hajnal szürke fénye őt is mély álombamerülve találta.Egy hónappal később Sebastian félrelökte az imént tanulmányozott üzleti kimutatást,kinyújtotta a lábát, és hátradőlt a székében. Lucifer a pamlag támlájáról átugrott az íróasztalra,s egy halom papíron átlépkedve Sebastian ölébe ugrott.Az aranyozott órára pillantott, s közben a macskát simogatta.- Most már bármelyik percben megjöhet, és akkor meglátjuk, mit csinált vele a néném.Lucifer válaszul maga alá kunkorította a farkát, és dörömbölni kezdett.- Remélem, túlélte szegénykém - mosolygott Sebastian. - Nagyon félt tőle. Tudod,halogatta is, amíg lehetett, de a végén csak elkapta Drucilla néni.Lucifer hegyezte a fülét, és még lelkesebben dorombolt.Pár perc múlva a haliból behallatszó izgatott hangok tudatták, hogy Prudence hazaérkezetta bevásárlóexpedícióból.- Na, tessék - jegyezte meg Sebastian. - Fogadok, a néném tetőtől talpig smaragdzöldbe éssárgába öltöztette.Ebben a pillanatban kinyílt a könyvtárszoba ajtaja, és beviharzott rajta Prudence. A régi,sokfodros levendulakék ruhájában.- Sebastian! Soha nem találnád ki, mi történt! Sebastian lesöpörte az öléből Lucifert, ésfelállt, hogy üdvözölje a feleségét.- Ülj le, drágám. Kíváncsian várom, hogy beszámolj a bevásárlókörút minden aprórészletéről.- Bevásárlókörút? - nézett rá zavartan Prue, és leereszkedett egy székre.- Talán még vissza tudsz rá emlékezni, ha nagyon összeszeded magad. Három órávalezelőtt indultál el a néném társaságában.- Ja, igen! A bevásárlókörút. - Prudence levette és félredobta a kalapját. - Azt hiszem,nagyon jól sikerült. Mindenesetre a nagynénéd roppant elégedettnek látszott. Remélem,szereted a zöldet és a sárgát, mert attól tartok, sok ilyesmit fogok hordani mostanában.Sebastian elmosolyodott.- De nem erről akartam mesélni neked - folytatta csillogó szemmel Prudence. - Képzeld,van egy új ügyfelem!- A keservit - hervadt le a mosoly Sebastian arcáról.- Na, Sebastian, ne légy ilyen! Meglátod, élvezet lesz mellettem dolgozni.- Nem szeretném, ha veszélynek tennéd ki magad - nézett rá óvatosan Sebastian.- A trónörökös miatt nem kell aggódnod - paskolta meg még lapos hasát Prudence -, őtkemény fából faragták. Egy vagy két szellem meg se kottyan neki.