Amanda Quick Bukott Angyal

- Ne olvassa a fejemre a saját szavaimat, maga rémes kis nőszemély! Nagyon jól tudja,hogy mire gondolok...Tökéletesen megértettem, amit mondott, uram - felélte büszke mosollyal Prudence. - Azeseteinket megbeszélhetjük, de egymás tényleges nyomozásaiban nem vehetünk részt. Neféljen, majd holnap mindent elmesélek.- Prue - mondta villogó szemmel Sebastian -, még sokat kell tanulnia arról, hogy mikéntviselkedik egy eljegyzett menyasszony.- Gondolja, uram? Furcsa, pedig én azt hittem, elég jól beletanultam az új szerepembe.- Nem fogom megengedni, Prue!- Prudence! Istenem, hát ön az! Nem hittem el.Prudence összerándult az ismerős férfihangra. Csaknem három éve nem hallotta már, denem felejtette el. Odafordította a fejét, és egyenesen belenézett annak a férfinak a szelíd,szürke szemébe, aki megtanította rá, hogy nincsenek csalhatatlan megérzései.- Jó napot, Lord Underbrink! - köszönt, miközben az újonnan érkezett közelebb irányítottaa hintóhoz jó formájú, szürke csődörét.- Micsoda meglepetés - folytatta Underbrink. - Csak tegnap este érkeztem vissza a városba,és hallottam, hogy ön is itt tölti a szezont. Alig akartam elhinni. Úgy hírlik, eljegyezte magát -tette hozzá, és feszengő pillantást vetett Sebastianra.- A hír igaz - mondta, tekintetével éppen csak súrolva a másikat, elutasítóan Sebastian.- Nem értem - kapta vissza Edward Underbrink a Pillantását Prudence-re.- Ebben az esetben azt javasolom, hogy nézzen bele a holnap reggeli újságokba. Azokbóltalán megérti, Underbrink - válaszolta halkan Sebastian.Prudence látta a Sebastian szemében égő hideg fényt, s bár nem értette, miért tesz úgy,mintha Edward felbosszantotta volna valamivel, úgy döntött, legjobb lesz elhárítani azösszecsapást.- Hogy van Lady Underbrink? - kérdezte derűsen ő hangon. Bár sohasem találkozott azzal anővel, akit Edward feleségül vett, most kellőképpen biztonságosnak látszott, hogy felőleérdeklődjék.- Elég jól - felelte Edward kurtán, s dühében mélyen elvörösödött. - Prue, ma ott leszekHandleyék estélyén. Eljön maga is?- Nem megy el Handleyék estélyére - válaszolta Sebastian. - És a jövőben szólítsa MissMerryweather-nek a menyasszonyomat, Underbrink. Világosan fejeztem ki magam?Edward gyorsan kihúzta magát a nyeregben.- Természetesen - mondta, és még jobban elvörösödött.- Akkor, ha megbocsát - jegyezte meg Sebastian, és gyorsabb lépésre nógatva a lovakat,faképnél hagyta Edwardot.Prudence mélyet lélegzett. Tudta, hogy neheztelnie kellene Sebastianra a nyersesége miatt,de képtelen volt rá. Csak most döbbent rá, mennyi feszültség halmozódott fel benne az elmúltpercek alatt.Nem tudta, mit kellett volna éreznie most, hogy újra látta Lord Underbrinket, de nemtapasztalt mást megkönnyebbülésen kívül. Megkönnyebbülést azon, hogy végül nem menthozzá feleségül. Nehéz volt elhinnie, hogy egykor azt képzelte, szerelmes ebbe az emberbe.Sebastian percekig hallgatott, mintha teljes erejéből a kocsi hajtására összpontosítana.Végül ismét lépésre fogta a lovakat.- Hogy ismerkedett meg Underbrinkkel? - kérdezte, mint aki egy teljesen közömbös dologiránt érdeklődik.Prudence megigazította orrán a pápaszemet, s csak aztán válaszolt:- Három évvel ezelőtt a nyár nagy részét Dorset-ban töltötte a szomszédainknál, akikkelbarátságban volt. Többször találkoztunk. Összejöveteleken, kártyapartik és hasonlókalkalmával.