5- Bocsánat, hogy ezt mondom, uram, de teljes mértékben az ön hibájából kerültünk ebbe akatasztrofális helyzetbe - közölte Prudence, miközben Sebastian befordult a fényes, feketehintóval a forgalmas parkba.- Maga túlságosan nagylelkű, kedvesem - válaszolta Sebastian, és a két, csodálatosanegymáshoz illő fekete lóval besorolt a többi kocsi közé. - Szerintem a tegnap esti eseményeknagy része az ön számlájára írandó.- Csak segíteni akartam - mentegetőzött széles karimájú szalmakalapja alá visszavonulvaPrudence.- Valóban?- Ha megengedte volna, hogy elmagyarázzam Lord Thornbridge-nek, annak rendje ésmódja szerint minden megoldódott volna -felelte Prudence, aki bár egyenesen előrenézett,látta az elhaladó kocsikból feléjük irányuló pillantásokat.Így volt ez tegnap este óta, amióta Thornbridge visszavezette őket a bálterembe, sbejelentette a <strong>Bukott</strong> <strong>Angyal</strong> eljegyzésének hírét.A Thornbridge-ház vendégei először elképedtek, azután kellemes izgalomba jöttek, s végülmélységes kíváncsiság ébredt bennük. Ez volt a szezon legmulatságosabb eseménye. Az agondolat, hogy a <strong>Bukott</strong> <strong>Angyal</strong> feleségül veszi a felettébb szórakoztató Különcöt, eredetibbvolt, mint azt a társaságban bárki magától kifundálhatta volna.
A társaság reagálása semmi volt Mesteréhez és Trevoréhoz képest. Ők szólni sem tudtak amegdöbbenéstől. Sebastian előre figyelmeztette Prudence-t, hogy ne is próbáljamegmagyarázni a helyzetet, mert azzal csak még jobban összekuszálja a dolgokat. Prudencekénytelen volt egyetérteni vele. Meglepő módon elsőként Mester tért magához ameghökkentő bejelentés után. Miután megemésztette a hírt, furcsán elgondolkodó tekintettelígy szólt:- Nem egészen erre számítottam, de hát a <strong>Bukott</strong> <strong>Angyal</strong> ritkán teszi azt, amit várnak tőle.Ebből logikusan következik, hogy grófnénak is olyat választ, aki eltér a megszokottól.- Ez is csak egy újabb, csúf játék a részéről - horkant fel Trevor.- Ebben nem vagyok olyan biztos - vélekedett Hester. - Az eljegyzés tisztességeselkötelezettséget jelent. Akárki akármit mond is Angelstone-ról, olyan nem volt, hogymegszegte volna a szavát. Mindenesetre ezzel kapcsolatban most már nincs mit tenni. Prueeljegyezte magát a <strong>Bukott</strong> <strong>Angyal</strong>lal, s nekünk úgy kell viselkednünk, mintha ez egy teljesenszokványos helyzet volna.Az eljegyzés azonban az előkelő társaság szemében korántsem jelentett szokványoseseményt. Egész London lázban égett. Sebastian azért kocsizott ki a délutánon a parkba, mertjobbnak tartotta, ha vakmerőén megmutatják magukat, mint ha megpróbálnának elbújni ahívatlan kíváncsiskodók elöl, Prudence nem volt meggyőződve róla, hogy a férfi helyesendöntött.- Kérem, Prue, ne vegye sértésnek, de az az igazság, hogy a Thornbridge-nek adottmagyarázatával többet ártott, mint használt - jelentette ki Sebastian.- Nem tudom, hogyan árthattam vele többet, mint ön, uram, a nevetséges magyarázataival.És nem emlékszem, mikor engedtem meg, hogy a keresztnevemen szólítson.Sebastian szája halvány mosolyra rándult.- Nem gondoltam, hogy zavarja. Végtére is jegyesek vagyunk.- Nem tehetek róla.- Nem? - kúszott a magasba gúnyosan Sebastian fekete szemöldöke. - Mit gondolt, mi fogtörténni, amikor kilép a szekrényből?- Meg akartam menteni az életét, uram - markolta meg célszerűen nagyméretű retiküljétPrudence.- Ha nem vette volna észre, az adott pillanatban tarthatatlan helyzetben volt.- Bizony, bizony - jegyezte meg közönyösen Sebastian. - De ön kiugrott a megmentésemre,és így megmenekültem.- Boldog vagyok, hogy legalább méltányolja - felelte a gúnyos hangtól megbántódvaPrudence. - Az alkunk értelmében az adósa voltam. Csak rendezni próbáltam a tartozásomat.- Ó, igen, az alkunk!- Úgy gondoltam, visszafizethetem azzal, ha mentem önt Lord Thornbridge -től.- Értem.- Látom, nagyon dühös rám - kockáztatta mi Prudence bűntudatos arccal.- Nem különösebben - vont vállat Sebastian.- És miért nem? - vetett rá lapos oldalpillantást lány.- Nem hiszem, hogy az eljegyzésünkkel bármi probléma lehet.- Van valami terve, hogy hogyan oldjuk meg ezt a kínos helyzetet? - derült fel Prudencearca.- Így is lehet mondani.Prudence növekvő elismeréssel és megkönnyebbüléssel nézett a férfira.- Ez pompás hír, uram. Pontosan mit szándékozik tenni?- A tervem roppant egyszerű, kedvesem - nézett rá mosolyogva, de kiismerhetetlentekintettel Sebastian.- A legteljesebb mértékben ki óhajtom élvezni a vőlegényi állapotom előnyeit.
- Page 1 and 2: Amanda QuickBukott AngyalA fordít
- Page 3 and 4: - A legkevésbé sem valószínű.
- Page 5 and 6: - Hogyan szándékozik megakadályo
- Page 7: - Értem - mondta Prudence elszorul
- Page 10 and 11: - Hiszem, hogy ön olyan nő, aki t
- Page 12 and 13: Gondolatban tovább kalandozott Pru
- Page 14 and 15: Merőben szokatlan volt, hogy ők k
- Page 16 and 17: 3- Hogy mit tudok Angelstone-ról?
- Page 18 and 19: - Jó napot! Iszik teát? - emelte
- Page 20 and 21: - Meséljen el mindent ezekről a k
- Page 22 and 23: - Ha felidézi alkunk feltételeit,
- Page 24 and 25: - Ó, milyen szörnyű lehetett ön
- Page 26 and 27: - Nincs hely!Prudence nagyon is ér
- Page 30 and 31: - Tessék? - tátotta el a száját
- Page 32 and 33: másik, az övéhez nagyon hasonló
- Page 34 and 35: - Ne olvassa a fejemre a saját sza
- Page 36 and 37: helyzete nem veszélytelen. Bár it
- Page 38 and 39: - Nem gondolja, hogy a szórakoztat
- Page 40 and 41: Kiütötte a szellem kezéből a t
- Page 42 and 43: 7Whistlecroft nagyot trombitáit pi
- Page 44 and 45: Félóra múlva, amikor belépett a
- Page 46 and 47: - Két okból - felelte halvány mo
- Page 48 and 49: - Méltányolom a család nevéért
- Page 50 and 51: - Ne terelje el a szót erről az
- Page 52 and 53: 8- Bocsássanak meg, uraim, de azt
- Page 54 and 55: És hamiskártyázással sem vádol
- Page 56 and 57: - Meneküljön! - kezdte rá a legd
- Page 58 and 59: - Van benne valami? - lépett köze
- Page 60 and 61: - Mondom, hogy nem ő - hunyorgott
- Page 62 and 63: - Drágám - mondta gúnyos oldalpi
- Page 64 and 65: Sebastian elengedte az ágy lábát
- Page 66 and 67: - Hát... - nyelt egy nagyot Pruden
- Page 68 and 69: 10- Na, Angelstone, hogy tetszik a
- Page 70 and 71: - Van egy kis elintéznivalóm!- Ez
- Page 72 and 73: - Szeretném megkérdezni, uram - s
- Page 74 and 75: - Hogy az imént azt mondta Angelst
- Page 76 and 77: - Szent ég! - súgta Prudence. - M
- Page 78 and 79:
- Bizonytalannak látszol, Sebastia
- Page 80 and 81:
- Tudtam - kiáltotta elégedetten
- Page 82 and 83:
- Nem leszek a bosszúállásod esz
- Page 84 and 85:
előlem sohasem lesz rendes grófn
- Page 86 and 87:
- Először is mert semmi olyat nem
- Page 88 and 89:
13Még aznap este, később, amikor
- Page 90 and 91:
- Megjegyzést? Kitől? - kérdezte
- Page 92 and 93:
- Lépésről lépésre kell haladn
- Page 94 and 95:
Nem lepte meg, hogy a kaput nyitva
- Page 96 and 97:
A pisztoly centiméterekre feküdt
- Page 98 and 99:
- Nem olyan nehéz másolatot kész
- Page 100 and 101:
- Egy jómódú kereskedő egyetlen
- Page 102 and 103:
- De igaz - vetett Jeremy gúnyos p
- Page 104 and 105:
elfelejtetted, hogy legutóbb kéts
- Page 106 and 107:
- Javasolni szeretném, asszonyom,
- Page 108 and 109:
- Mi az ördög folyik itt? - kérd
- Page 110 and 111:
- Nincs is miért tovább maradnom
- Page 112 and 113:
- Csak feldühített, hogy sértege
- Page 114 and 115:
A legkevésbé sem szerette volna f
- Page 116 and 117:
Curling azonban már nem volt olyan
- Page 119 and 120:
17Másnap reggel, amikor Sebastiann
- Page 121 and 122:
férje ragaszkodott hozzá, hogy ma
- Page 123 and 124:
- Nem értik - ingatta tanácstalan
- Page 125 and 126:
Két óra is elmúlt már, mire Seb
- Page 127 and 128:
- Itt nincs helye a gúnyolódásna
- Page 129 and 130:
- Őlordsága csak egy órája ért
- Page 131 and 132:
- Nekem elég annyi, ha még ma dé
- Page 133 and 134:
- Senkinek semmi oka, hogy ezen fen
- Page 135 and 136:
- Valakinek muszáj lesz kézbe ven
- Page 137 and 138:
- Nyugalom. Jó állapotban lesz, m
- Page 139 and 140:
De mielőtt mozdulhattak volna, kit
- Page 141 and 142:
- Kezdettől fogva tudtam - kuncogo
- Page 143 and 144:
- Bár te is ismerhetted volna az