Amanda Quick Bukott Angyal

- Milyen hideg van idefönt - dörzsölte meg Prudence a karját, miközben elindultak akastély déli szárnya felé.- Curling azt mondja, ezt a szintet nem lakják, ezért fűteni is fölösleges.- Akkor mit keresett itt Ringcross a halála éjszakáján?- Jó kérdés, drágám. Ez lesz az a szoba - állt meg Sebastian a hall végében, egy csukottajtó előtt.- Be van zárva - próbálta elfordítani Prudence a kilincs gombját.- Majd én. Tartsa a gyertyát.Prudence ámulva látta, hogy a férfi egy darab drótot húz elő az inge ujjából, és óvatosanbedugja a zárba.- Nyílj ki, édesem - súgta Sebastian a zárnak. - Eressz be, kicsikém. Add meg nekem, amitkérek, jól van. Így, így. Ez kell nekem. Gyönyörű.Halk kattanás hallatszott, majd Sebastian elfordította a kilincset, és az ajtó kísértetiesnyikorgással kitárult.- Erre engem is meg kell tanítania - suttogta Prudence.- Ha minden trükkömre megtanítom, a végén nem lesz rám szüksége.- Szó sincs róla - tiltakozott Prudence, és belépett a férfi mögött a sötét szobába. - Miketten egy csapatot alkotunk, így meg kell osztanunk egymással a... Jóságos ég! - szóltelakadó lélegzettel, mert egy ellenállhatatlanul és könyörtelenül jeges légáram söpört át rajta.- Mi a baj? - szólt vissza a sötétből Sebastian.- Nem tudom - pillantott Prudence a gyertyára; biztos volt benne, hogy kialudt. De agyertya égett. - Milyen jéghideg ez a szoba.- Nem hidegebb, mint odakint a folyosó. Nekem sokkal hidegebbnek tűnik - motyogtaPrudence, és följebb emelte a gyertyát, hogy körülnézzen.Nem látott mást, csak egy különös, vaslábakon álló ágyat, egy súlyos szekrényt, egyasztalt, s az ablakok előtt nehéz, vastag függönyöket.- Minden fekete - mondta hideglelősen. - A függönyök, az ágynemű, a szőnyeg, minden.Hát az meg mi ott? - emelte még magasabbra a gyertyát, hogy jobban lássa a falból lecsüngőkét hosszú láncot.- Bilincsek - lépett közelebb a láncokhoz Sebas-- Te jó ég! De furcsa! Gondolja, hogy ez valaha börtön lehetett?- Nem, A börtönt a pincében szokták elhelyezni, nem a legfelső emeleten.- Különös falidísz.- Az.Sebastian kivette Prudence kezéből a gyertyát, és lassan körbejárta a szobát.Prudence egész testében reszketve nézte. Határozottan hidegebb van itt, mint a folyosón,gondolta. Nem értette, miért nem érzi Sebastian a különbséget. De nemcsak a szoba jegeslégköre zavarta, hanem ez a mélységes feketeség is, amelynek nem sok köze volt az éjszakasötétjéhez.- Sebastian! Valami nagyon rosszat érzek ebben a szobában!- A fenébe! - nézett rá nyugtalanul a férfi. - Megijedt. Nem kellett volna idehoznom.Jöjjön, visszakísérem a hálószobájába.- Ne! - szedte össze magát Prudence. - Már egészen jól vagyok. Kicsit fázom, ennyi azegész.- Jó, de ha mégis úgy gondolja, szóljon. Nem akarom, hogy halálra rémítse magát.- Tudja, elképzelhetetlennek tartom, hogy ezt vendégszobának használták - próbált másirányt adni beszélgetésnek Prudence. - Ahhoz túlságosan bizarr.- Egyetértek.Sebastian megállt a súlyos szekrény előtt, és kinyitotta.