- Együttérzek önnel, Miss Merryweather - vonta föl Sebastian a szemöldökét.- Nos, köszönöm. Hiába, meg kell szokni. - Azzal visszatette az orrára a pápaszemet, ésszigorú pillantást vetett Sebastianra. - Gondolom, kíváncsi rá, miért vagyok itt e késői órán.- Átfutott az agyamon a kérdés - felelte a férfi, és tekintete megállapodott a szétnyílóköpeny alól kivillanó világosbarna, divatjamúlt báli ruhán. Szemében huncut fény villant, denyomban ismét töprengő arcot vágott. - Egyedül jött?- Igen, természetesen - nézett rá meglepetten a lány.- Egyesek azt mondhatnák erre, hogy nem tette bölcsen.- Négyszemközt kellett találkoznom önnel. Nagyon bizalmas természetű ügyben jöttem.- Értem. Kérem, foglaljon helyet.- Köszönöm - mosolyodott el kicsit bizonytalanul Prudence, s óvatosan leereszkedett akandallóval szemközti másik karosszékbe. Felidézte, mennyire tetszett neki az esteAngelstone, annak ellenére, hogy Mester barátnője - Lady Pembroke - elszörnyedt, amikor aférfi kierőszakolta, hogy bemutassák.Nem lehet olyan rossz ember, mint amilyennek híresztelik, gondolta a lány, miközben aszékébe visszaereszkedő Sebastiant nézte. Rendszerint megbízhatott az emberekkelkapcsolatos ösztönös megérzéseiben. Kivéve azt a három évvel ezelőtti egyetlen,szerencsétlen esetet, amikor egy férfit illetően olyan nagyot tévedett.- Kissé kényelmetlen helyzetben vagyok, uram.- Úgy van. - Sebastian kinyújtotta csizmás lábát a kandalló felé, és lassú kézmozdulatokkalújra cirógatni kezdte a macskát. - És egy kissé veszélyes helyzetben is.- Szó sincs róla. Van egy pisztoly a retikülömben, a kocsis pedig, aki idehozott, odakint várrám. Biztosíthatom, nem lesz semmi bajom.- Pisztoly? - nézett rá derült arccal a férfi. - Maga igazán rendkívüli nő, Miss Merryweather.Úgy gondolta, pisztolyra lesz szüksége, hogy megvédje magát tőlem?- Jóságos ég, dehogy, uram! - rettent meg Prudence. - Ön úriember!- Valóban?- Hát persze. Kérem, ne csúfolódjék velem lordságod. Az útonállók miatt hoztammagammal a pisztolyt Úgy értesültem, ilyenek sűrűn felbukkannak itt a városban.- Ó igen, csakugyan.A macska összekuporodva feküdt Sebastian ölében, és rezzenéstelen szemmel nézettPrudence-re. A lányt meglepte, hogy aranyszínű szeme majdnem ugyanolyan árnyalatú, mintagazdájáé.- Van a macskájának neve, uram? - kérdezte minden átmenet nélkül.- Van.- Mi az?- Lucifer - felelte Sebastian halvány mosollyal.- Ó! ... Nos, mint mondtam, csöppet sem vagyok rendkívüli, inkább nagyon is hétköznapinő, csak- sajnos - szokatlan számomra a városi életmód.- Nem értek egyet önnel, Miss Merryweather. Maga a legrendkívülibb nő, akivel életembentalálkoztam.- Elég nehéz elhinnem - mondta mogorván a lány, majd így folytatta: - Nos, hát a jelekszerint én okoztam a kellemetlenséget ma éjjel a fivérem és ön között, amelynek a végéremost pontot szeretnék tenni.- Kellemetlenséget? - húzta össze töprengve borostyánsárga szemét Sebastian. - Nem tudoksemmiféle kellemetlenségről köztem és Trevor Merryweather között.- Ne próbáljon lerázni azzal, hogy úgy tesz, mintha semmiről sem tudna, uram - kulcsoltaössze szorosan két kesztyűs kezét az ölében Prudence. - Hírét vettem, hogy ön és Trevor mahajnalban párbajt fognak vívni, Én ezt nem engedem.
- Hogyan szándékozik megakadályozni? - nézett rá bágyadt érdeklődéssel Sebastian.- Az elmúlt néhány órában utánanéztem mindannak, amit a párbajról tudni kell, és találtamegy megoldást.- Valóban?- Igen. Bocsánatkéréssel véget lehet venni ennek az egész ostoba helyzetnek. Mihelytrájöttem, mi a teendő, azonnal felkerestem Trevort Atkinse-ék estélyén, és beszéltem vele.Sajnos, nevetséges konoksággal ragaszkodik a már kialakult helyzethez, jóllehet halálosan félattól, hogy mi fog történni hajnalban. Tudja, ő még nagyon fiatal.- Ahhoz nem túl fiatal, hogy kihívja az embert párbajra.- Egyre azt hangoztatja, meg kell tennie, mert az én és az ő becsülete forog kockán - ingattaa fejét Prudence. - Az én becsületem. El tudja ezt képzelni?- Többnyire ilyesmi miatt adódnak ezek az ügyek. A párbaj végtelenül unalmas dologlenne, ha nem a női becsület forogna kockán.- Badarság. Hadd mondjam meg, uram, ha ön valóban hisz ebben, akkor nincs több esze,mint a fivéremnek.- Csüggesztő megállapítás. Prudence eleresztette a füle mellett a gúnyos megjegyzést.- A legnagyobb képtelenség azt gondolni, hogy ön megsértett azzal, hogy szólt hozzám, éstáncra kért. A legkevésbé sem éreztem sértve magam. Ezt is megmondtam Trevornak.- Köszönöm.- Az a helyzet - magyarázta buzgón Prudence -, hogy a szüléink halála óta Trevor szívvellélekkela védelmezőmnek tekinti magát. Úgy érzi, kötelezettségei vannak, lévén ő a családegyetlen férfi tagja, jól gondolja, de néha túlzottan is óvni akar engem. Nevetséges, hogyilyen lényegtelen esemény miatt párbajra hívta önt.- Nem vagyok teljesen biztos abban, hogy ez lényegtelen esemény volt. Ön és énmeglehetősen hosszasan elbeszélgettünk a bálon.- Bennünket kölcsönösen érdeklő intellektuális témákról, semmi másról - sietett tisztázni adolgot Prudence.- És keringőt táncoltunk.- Mint oly sokan mások is. Lady Pembroke szerint ez a legújabb divathóbort, Trevorkihívása azonban elképesztő.- Nem mindenki osztja a véleményét.- Nos - mondta az ajkába harapva Prudence -, mivel ő kezdeményezte a párbajt, és mertnem tudtam rávenni, hogy kérjen öntől bocsánatot, s így a párbajt szabályszerűen le lehessenfújni, már csak egyetlen megoldás marad.- Módfelett érdekel, milyen megoldást talált, Miss Merryweather - szegezte rá aranyszínűpillantását Sebastian.- Végtelenül egyszerűt - nézett vissza rá reménykedő mosollyal a lány. - Önnek kellbocsánatot kérnie tőle.Sebastian simogató keze megállt a macska hátán. Szemét elfedték ébenfekete pillái.- Tessék?- Jól hallotta. Önnek kell bocsánatot kérnie tőle. Ez az egyetlen megoldás, uram - hajoltelőre ültében Prudence. - Tudja, Trevor még húszéves sincs. Most nagyon ideges, és azthiszem, sejti, hogy túllőtt a célon, de túl fiatal és túl forrófejű, hogysem beismerné, hogy adolgok kicsúsztak a kezéből.- Nem biztos, hogy a fivére ugyanígy látja a helyzetet. Lehet, hogy meg van róla győződve,az adott körülmények között az az egyetlen tisztességes válasz, ha párbajra hív engem.- Nevetséges. Próbálja megérteni, uram. Két év óta, amióta mama és papa egy kocsibalesetben meghaltak, a fivérem azon igyekszik, hogy mint a család feje, a vállára vegyenminden felelősséget.- Értem.
- Page 1 and 2: Amanda QuickBukott AngyalA fordít
- Page 3: - A legkevésbé sem valószínű.
- Page 7: - Értem - mondta Prudence elszorul
- Page 10 and 11: - Hiszem, hogy ön olyan nő, aki t
- Page 12 and 13: Gondolatban tovább kalandozott Pru
- Page 14 and 15: Merőben szokatlan volt, hogy ők k
- Page 16 and 17: 3- Hogy mit tudok Angelstone-ról?
- Page 18 and 19: - Jó napot! Iszik teát? - emelte
- Page 20 and 21: - Meséljen el mindent ezekről a k
- Page 22 and 23: - Ha felidézi alkunk feltételeit,
- Page 24 and 25: - Ó, milyen szörnyű lehetett ön
- Page 26 and 27: - Nincs hely!Prudence nagyon is ér
- Page 28 and 29: 5- Bocsánat, hogy ezt mondom, uram
- Page 30 and 31: - Tessék? - tátotta el a száját
- Page 32 and 33: másik, az övéhez nagyon hasonló
- Page 34 and 35: - Ne olvassa a fejemre a saját sza
- Page 36 and 37: helyzete nem veszélytelen. Bár it
- Page 38 and 39: - Nem gondolja, hogy a szórakoztat
- Page 40 and 41: Kiütötte a szellem kezéből a t
- Page 42 and 43: 7Whistlecroft nagyot trombitáit pi
- Page 44 and 45: Félóra múlva, amikor belépett a
- Page 46 and 47: - Két okból - felelte halvány mo
- Page 48 and 49: - Méltányolom a család nevéért
- Page 50 and 51: - Ne terelje el a szót erről az
- Page 52 and 53: 8- Bocsássanak meg, uraim, de azt
- Page 54 and 55:
És hamiskártyázással sem vádol
- Page 56 and 57:
- Meneküljön! - kezdte rá a legd
- Page 58 and 59:
- Van benne valami? - lépett köze
- Page 60 and 61:
- Mondom, hogy nem ő - hunyorgott
- Page 62 and 63:
- Drágám - mondta gúnyos oldalpi
- Page 64 and 65:
Sebastian elengedte az ágy lábát
- Page 66 and 67:
- Hát... - nyelt egy nagyot Pruden
- Page 68 and 69:
10- Na, Angelstone, hogy tetszik a
- Page 70 and 71:
- Van egy kis elintéznivalóm!- Ez
- Page 72 and 73:
- Szeretném megkérdezni, uram - s
- Page 74 and 75:
- Hogy az imént azt mondta Angelst
- Page 76 and 77:
- Szent ég! - súgta Prudence. - M
- Page 78 and 79:
- Bizonytalannak látszol, Sebastia
- Page 80 and 81:
- Tudtam - kiáltotta elégedetten
- Page 82 and 83:
- Nem leszek a bosszúállásod esz
- Page 84 and 85:
előlem sohasem lesz rendes grófn
- Page 86 and 87:
- Először is mert semmi olyat nem
- Page 88 and 89:
13Még aznap este, később, amikor
- Page 90 and 91:
- Megjegyzést? Kitől? - kérdezte
- Page 92 and 93:
- Lépésről lépésre kell haladn
- Page 94 and 95:
Nem lepte meg, hogy a kaput nyitva
- Page 96 and 97:
A pisztoly centiméterekre feküdt
- Page 98 and 99:
- Nem olyan nehéz másolatot kész
- Page 100 and 101:
- Egy jómódú kereskedő egyetlen
- Page 102 and 103:
- De igaz - vetett Jeremy gúnyos p
- Page 104 and 105:
elfelejtetted, hogy legutóbb kéts
- Page 106 and 107:
- Javasolni szeretném, asszonyom,
- Page 108 and 109:
- Mi az ördög folyik itt? - kérd
- Page 110 and 111:
- Nincs is miért tovább maradnom
- Page 112 and 113:
- Csak feldühített, hogy sértege
- Page 114 and 115:
A legkevésbé sem szerette volna f
- Page 116 and 117:
Curling azonban már nem volt olyan
- Page 119 and 120:
17Másnap reggel, amikor Sebastiann
- Page 121 and 122:
férje ragaszkodott hozzá, hogy ma
- Page 123 and 124:
- Nem értik - ingatta tanácstalan
- Page 125 and 126:
Két óra is elmúlt már, mire Seb
- Page 127 and 128:
- Itt nincs helye a gúnyolódásna
- Page 129 and 130:
- Őlordsága csak egy órája ért
- Page 131 and 132:
- Nekem elég annyi, ha még ma dé
- Page 133 and 134:
- Senkinek semmi oka, hogy ezen fen
- Page 135 and 136:
- Valakinek muszáj lesz kézbe ven
- Page 137 and 138:
- Nyugalom. Jó állapotban lesz, m
- Page 139 and 140:
De mielőtt mozdulhattak volna, kit
- Page 141 and 142:
- Kezdettől fogva tudtam - kuncogo
- Page 143 and 144:
- Bár te is ismerhetted volna az