You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Ádám Anetta: A <strong>pedagógiai</strong> kultúraváltás segítése – innovatív iskolai gyakorlatközösségek kialakítása<br />
mely akár kitörési pont lehet ebben a helyzetben. Elemezzük, milyen mozgástere,<br />
lehetősége van az <strong>innováció</strong>nak egy olyan iskolában, ahol a tanulói bázis és a mögöttük<br />
lévő szociokulturális háttér egyre heterogénebb, egyre kevésbé hasonlít ahhoz<br />
a középosztálybeli értékrendhez és kultúrához, melyet tradicionálisan az intézmény<br />
és a benne dolgozó tanárok képviselnek.<br />
A pedagógusképzés szükségszerű, hogy együttműködjön a közoktatással, reagáljon<br />
a közoktatás változásaira, hisz arra a munkaerőpiacra készíti fel hallgatóit.<br />
Bizonyítani szeretnénk, hogy van szerepe a pedagógusképző és kutatóhelyeknek a<br />
közoktatási <strong>innováció</strong>kban, hisz facilitátorként, kontrollként, külső tudás beemelőjeként<br />
kiválóan inspirálhatja, segítheti az intézményi <strong>innováció</strong>s folyamatokat. Illetve<br />
igazolni kívánjuk, hogy valóban hatékony <strong>innováció</strong>s tevékenységet közös tanulási<br />
csatornákon keresztül, hálózati technikákat alkalmazva lehet végrehajtani.<br />
A nyitott rendszerek hamarabb képesek a gyakorlatuk megváltoztatására, mint a<br />
szeparáltak.<br />
Maga a bemutatásra kerülő <strong>innováció</strong>s kísérlet sajátos játéka a kultúrák találkozásának.<br />
Hiszen az iskolakísérlet egyik titka az alapvetően eddig egymástól elkülönülten<br />
mozgó, működő „kultúrák” összehangolásában rejlik. Az iskola és benne a<br />
pedagógusok által képviselt tradicionális, hagyományosan a középosztály igényeihez<br />
alkalmazkodó <strong>pedagógiai</strong> kultúrát kívánjuk befolyásolni, megváltoztatni, azért,<br />
hogy közelítsük az ott tanuló gyerekek szocioökonómiai státuszából fakadó igényekhez,<br />
mert azt gondoljuk, ez lesz a kulcsa az úgynevezett „alacsony státusú diákkompozíciójú<br />
iskolák” (Bacskai, 2014: 12) túlélésének. Ugyanakkor különböző kultúrák<br />
találkozásáról beszélhetünk olyan értelemben is, hogy egy felsőoktatási<br />
kutató-fejlesztő műhely szorosan együttműködik egy közoktatási intézménnyel,<br />
facilitálja annak <strong>innováció</strong>s folyamatait.<br />
Hátrányos helyzet és pedagógusképzés<br />
Ma a társadalmi heterogenitás kezelésének képessége domináns mutatója a sikeres<br />
és kevésbé sikeres társadalmak oktatáspolitikájának. A társadalmi heterogenitás<br />
felerősödésével szinte minden modern országnak szembe kell néznie. Eltérő azonban<br />
a probléma jellege, a felhasznált eszközrendszer és érezhető-mérhető a társadalmi<br />
cselekvések hatékonysága vagy hatástalansága, ennek okait számos kutatás<br />
vizsgálja évtizedek óta (Blau, 1973). Azokban a társadalmakban, ahol jelentős a bevándorlók<br />
száma, az eltérő kultúrájú vagy szociális státuszú csoportok érzékelhetően<br />
jelen vannak, s ez a heterogenitás rendkívüli növekedését idézi elő, és kényszeríti<br />
alkalmazkodásra az oktatási rendszereket (Halász, 2001). Magyarországon a<br />
cigány gyerekek oktatása mutatkozik az egyik legerősebb kihívásnak az oktatás világában.<br />
Az elmúlt pár évtized kutatása nyomán egyre többet tudunk a cigányság<br />
99
Change language