Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Tanulmányok</strong> a <strong>pedagógiai</strong> <strong>innováció</strong> <strong>támogatásának</strong> <strong>lehetőségeiről</strong><br />
Az KIP program elterjesztésébe történő bekapcsolódás, tekintettel arra, hogy ebben<br />
az esetben a technológiát átadó iskola is közvetlenül tanítja az azt átvevő iskolákat,<br />
az átvevő intézményeket szükségképpen beleviszi iskolaközi tudásmegosztó<br />
együttműködésbe, ez azonban önmagában nem elegendő. Arra is szükség van, hogy<br />
az átvevő iskolák között is kialakuljon a horizontális tudásmegosztás, és tanulhassanak<br />
egymás adaptációs gyakorlatából. Bizonyos dolgokat a technológiát adaptáló<br />
iskolák egymástól jobban meg tudnak tanulni, mint az átadó iskolától, tekintettel<br />
arra, hogy közösek az adaptálással kapcsolatos tapasztalataik, míg az átadó iskola<br />
ezeket gyakran kevésbé ismeri, illetve az ezzel kapcsolatos korábbi tapasztalatai<br />
már elhalványulhattak. Ez utóbbiakhoz hasonló – a korábbitól eltérő új osztálytermi<br />
gyakorlat kialakulását és az ezzel kapcsolatos szervezeti és egyéni alkalmazkodás<br />
nehézségeit érintő – tapasztalatai az átadó iskolának sok évvel korábban, a technológia<br />
megtanulása, adaptálása és fokozatos belső elterjesztése során keletkezhettek,<br />
és ezek sok szempontból eltérőek azoktól, amelyeket az „új belépők” élnek át.<br />
Érdemes megemlíteni, hogy az itt felidézett ImpAla kutatás keretei között nemcsak<br />
kérdőíves adatfelvétel történt, hanem több olyan iskolai esettanulmány is készült,<br />
amelyek az adaptáció problémavilágát intenzív helyszíni megfigyelésekkel és<br />
kvalitatív adatgyűjtéssel próbálták feltárni. A vizsgált iskolák között volt olyan is,<br />
amely egy, a KIP „<strong>pedagógiai</strong> technológiáját” a saját gyakorlatába beépíteni próbáló<br />
iskolában vizsgálta azokat a tényezőket, amelyek a jóval korábban lezajlott, uniós<br />
finanszírozású fejlesztési program hatását alakították (Halász, <strong>2016</strong>b). Ez különösen<br />
érdekes és érzékletes illusztrálása annak, hogy a korábbi fejlesztési beavatkozások<br />
milyen módon alakíthatják át azt a szervezeti környezetet, amelybe az új beavatkozás<br />
érkezik, és hogy ez milyen módon határozhatja meg azt, vajon az utóbbi képes-e<br />
a <strong>pedagógiai</strong> folyamatokra érdemleges hatást gyakorolni.<br />
26<br />
Az eredményes <strong>innováció</strong>k sikeres terjesztése<br />
és terjedése<br />
Mint korábban hangsúlyoztuk, az eredményes <strong>innováció</strong>k sikeres terjesztése sajátos<br />
tudást igényel. Önmagában az <strong>innováció</strong>k eredményessége nem elegendő ahhoz,<br />
hogy léptékváltással történő elterjedésük bekövetkezhessen. A sikeres <strong>innováció</strong>k<br />
elterjesztéséről szóló irodalom, mint láttuk, az elterjesztés kudarcát általában két<br />
tényezőhöz köti: az egyik az elterjesztésre szánt technológiához vagy programhoz,<br />
a másik az elterjesztés folyamatához kapcsolódik. Az elemzések gyakran mutatnak<br />
rá arra, hogy bár a technológia jósága fontos tényező, ez önmagában nem képes az<br />
elterjesztés sikerét meghatározni.<br />
Ami a technológiát vagy programot illeti, a terjeszthetőségnek van néhány fontos<br />
követelménye, amelyeket viszonylag könnyű összefoglalni. Ezt megtehetjük pél-
Change language