Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Tanulmányok</strong> a <strong>pedagógiai</strong> <strong>innováció</strong> <strong>támogatásának</strong> <strong>lehetőségeiről</strong><br />
112<br />
mint a falusi javasasszony, aki holisztikusan, a tünetekből és saját tapasztalatából<br />
próbál valami általános diagnózist felállítani, nem ismeri a modern orvostudomány<br />
diagnosztikus eljárásait. Önállóan nem bontják részeire, nem elemzik<br />
az iskolában zajló folyamatokat, nem automatikusan járnak utána az<br />
okoknak. Jellemző az igényeik megfogalmazásakor az alábbi fordulat: „valami<br />
kis módszertan kellene”.<br />
• Mindkét intézmény pedagógusaiban rejlik tartalék, kreativitás, megjelentek jó<br />
ötletek, amelyekről már az alapozó szakaszban úgy gondolkodtak, hogy közösen<br />
kell kivitelezniük (a képzés során merült fel F Iskolában, hogy az ötödikesek<br />
„tyúkanyó-vesztett” állapotát hogyan kompenzálják: keresnek egy fél órát<br />
a héten, amikor az őket tanító tanárokkal közösen ott van az osztály – beszélgetnek,<br />
együtt vannak – ezt elkezdték összehangolni, megvalósítani).<br />
• Tudnak és akarnak egymással dolgozni, fontos nekik a közös, iskola érdekében<br />
végzett munka.<br />
• F iskolában egy idősödő, tipikus zárt, falusias környezetből érkező tanári karral<br />
van dolgunk. Nehezebben nyíltak meg, sokszor bújnak szerepeik, a szerepeiknek<br />
tulajdonított panelek mögé. A V Iskola sokkal fiatalabb tantestület,<br />
érzékelhetően kevesebb didaktikai tudással és tapasztalattal, szeretnek együtt<br />
lenni, oldottabb a légkör, de ők sem szeretnek a dolgok mélyére nézni, mert<br />
vagy nem is megy, vagy félnek tőle, hogy valódi válaszokat adjanak a felmerülő<br />
kérdésekre.<br />
A szakasz azzal zárul, hogy megneveztünk olyan területeket, ahol olyan fejlesztési<br />
igényt vagy lehetőséget látnak, mely közelebb viszi őket céljaikhoz, és ez a fejlesztési<br />
irány tárgya lehet majd az egyes gyakorlatközösségek munkájának. Alapvetően<br />
tudjuk, milyen gondokkal küzdenek ezek az intézmények, és bár jellemzően<br />
nem elemző attitűddel, viszonylag felületesen, de ők is megfogalmazták az első szakaszban<br />
az igényeiket. Az első, alapozó szakaszban a tantestület a vezetőkkel közösen<br />
vett részt a munkában. A szakasz lezárulta után kettéválik a vezetők és a tantestület<br />
munkája: a vezetők számára coachingot vagy szervezetfejlesztő tanácsadást<br />
ajánlunk fel. További szerepük, hogy segítsék a gyakorlatközösségekben megszülető<br />
eredmények kanalizálását, beillesztését a szervezeti kultúrába.<br />
A begyakorlás szakaszában az intézményvezetők különválnak a tanároktól.<br />
A vezetők a vezetői coachingon vesznek részt. A tantestületen belül az előző szakaszban<br />
kikristályosodott témák mentén kialakulnak a gyakorlatközösségek, négyfős<br />
kiscsoportokra válva dolgoznak egy-egy területen a tanárok, munkájukat facilitátor,<br />
igény és szükség esetén szakértő segíti. A gyakorlatközösség feladata, hogy<br />
feltárja a szervezet birtokában már meglévő tudásokat, illetve képes legyen adaptálni<br />
kívülről eljárásokat, melyeket a saját körülményeihez, szükségleteihez tud igazítani.<br />
A gyakorlatközösség működésének célja, hogy egy konkrét kérdést fókuszba
Change language