Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Saly Erika: Ökoiskola mint <strong>pedagógiai</strong> <strong>innováció</strong><br />
sát. Ugyanez érvényes a diákokra és a szülőkre is. Az iskola légköre mindenkor<br />
meghatározója, hogy a szülők, diákok mennyire formálhatják az iskolában folyó<br />
munkát. Akkor beszélhetünk demokratikus működésről, ha lehetőség van a szülők,<br />
diákok gondolatainak, javaslatainak meghallgatására, megvitatására, megvalósítására.<br />
Ettől mindenki kicsit jobban magáénak érzi az iskolát, valódi tanulási színtérnek<br />
tekinti.<br />
Az ökoiskolai <strong>innováció</strong> szükségszerűsége<br />
A környezeti nevelők már több évtizede érzékenyen reagálnak a világ helyzetére, s<br />
hatékonyságuk eléréséhez korán felismerték, hogy szükséges módszertanilag megújulniuk,<br />
együttműködniük a helyi környezet szereplőivel, sokszor kilépve az iskola<br />
kapuján. Szemléletüket nemzetközi események, módszertani anyagok kipróbálása,<br />
más környezeti nevelőkkel való találkozások formálták.<br />
A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat. Egy-egy környezeti nevelő egymagában<br />
nem ér el változást. Motorja lehet a felismerésnek, a változás, változtatás<br />
folyamatának, de egyedül erőtlen, nincs „világmegváltó” hatása. Sok-sok környezeti<br />
nevelő együtt (nem csak pedagógusok!) válhat „kritikus tömeggé”, s érhet el eredményt.<br />
Ezt felismerve, s érzékelve a globális és helyi környezeti problémák felerősödését,<br />
a környezeti nevelés élenjárói összefogtak, s többféle szervezeti szinten<br />
próbáltak tenni. Így jött létre több környezeti neveléssel foglalkozó civilszervezet a<br />
világon, egyre nagyobb hangsúlyt kapott az intézményes nevelési-oktatási folyamatokban<br />
is a környezeti nevelés, s döntéshozói szinten is bevezettek néhány törvényi<br />
szabályozást.<br />
A gazdasági növekedés érdekében egyre jobban kizsákmányoljuk bolygónk természeti<br />
erőforráskészletét. Az országok ökológiai lábnyoma aránytalan, a felhasznált<br />
javak elosztása egyenlőtlen.<br />
Legfontosabb teendőnk ma már a rugalmas alkalmazkodás megtanulása, vagyis<br />
a reziliencia képességének növelése. Annak a képességnek a fejlesztése, amely segít<br />
abban, miként és milyen gyorsan tudunk regenerálódni, boldogulni valami zavart<br />
okozó környezeti változás, nehézség után. A reziliencia tehát a túlélés, a hosszú távú<br />
fennmaradás kulcsa.<br />
2015 szeptemberében az ENSZ tagországai elfogadták a Fenntarthatósági Fejlődés<br />
Céljait (17 témakörhöz illesztve), mely célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges<br />
az iskolák környezettudatos, globálisan gondolkodó szervezeti kultúrája, tanulási<br />
egységeinek, módszereinek megváltoztatása.<br />
Korunk aktuális problémájára reagál az ökoiskolaság, arra a felismerésre, hogy<br />
egyetlen élő bolygónkat „túlhasználjuk”, s környezeti, gazdasági, társadalmi szempontból<br />
nem fenntartható az az életmód, amit folytatunk. A jövő generációját úgy<br />
119
Change language