Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Tanulmányok</strong> a <strong>pedagógiai</strong> <strong>innováció</strong> <strong>támogatásának</strong> <strong>lehetőségeiről</strong><br />
mennyiségű tacit tudást, amely e modell mögött van, és amelyet csak gyakorlatközösségi<br />
keretek között lehet megosztani (Eraut, 2000; 2003; 2009). Eraut szerint a<br />
tudásmegosztás akkor eredményes, ha javul a pedagógusok (és iskolák) képessége<br />
arra, hogy<br />
• megértsék, okosan értelmezni tudják azokat a problémákat, amelyekkel a<br />
munkájuk során szembesülnek (és amelyekre a KIP megoldást kínálhat);<br />
• jobb szakmai döntéseket tudjanak hozni akkor, amikor a problémát megoldják,<br />
azaz egy nagy eszközrepertoárból ki tudják választani a jó eszközt, illetve<br />
e repertoár alapján meg tudják konstruálni a kontextushoz illeszkedő jó eszközt<br />
(pl. a KIP alkalmazását);<br />
• az eszközt (pl. a KIP-et) technikai értelemben jól tudják a valós munkavégzés<br />
során alkalmazni;<br />
• minderre okosan tudjanak reflektálni, és a tapasztalataik fényében tudják az<br />
eszközt módosítani, a kontextushoz igazítani vagy éppen más eszközzel felváltani<br />
(azaz kritikus módon viszonyulnak a KIP-hez).<br />
A Miskolci Egyetem és a hejőkeresztúri iskola együttműködésével történő tudásmegosztás<br />
sikere többek között attól függ, hogy az iskola képes-e hatékony tudásmegosztóvá<br />
válni, vagyis attól, hogy a gyerekek tanításának mindennapos feladata<br />
mellett elkezdjen más iskolákat és más iskolákban dolgozó pedagógusokat tanítani.<br />
Ez nagymértékben függ attól, hogy az iskola pedagógusai mennyire kerülnek birtokába<br />
azoknak a személyes adottságoknak és identitásnak, amelyre ahhoz van szükség,<br />
hogy a tanítás természetes feladata mellett képesek legyenek más pedagógusokat<br />
tanítani, a tudásokat más pedagógusokkal megosztani.<br />
Számos országban léteznek más iskolákat tanító vagy tudásmegosztó iskolák:<br />
ezek spontán fejlődés eredményeképpen is kialakulhatnak, de több országban tudatos<br />
oktatáspolitikai törekvések hozták létre őket. Az ilyen iskolák lényegében pedagógusképző<br />
és iskolafejlesztő szerepbe kerülnek, és a pedagógusok vagy iskolák kölcsönös,<br />
egymástól való tanulásának igazi laboratóriumává válhatnak. Az Egyesült<br />
Államokban az 1970-1980-as években tudatosan hozták létre az ilyen „szakmai fejlesztő<br />
iskolák” (professional development schools) hálózatát, és ami a számunkra<br />
különösen érdekes, az ilyen iskolák működéséről és az e keretek között zajló tanári<br />
tanulásról sok olyan kutatás született (pl. Teitel, 2001; Rice, 2002), amelyekből az<br />
iskolaközi tudásmegosztással foglalkozók sokat tanulhatnak. Ilyen kezdeményezések<br />
Európában is megjelentek az elmúlt egy-két évtizedben, így például Hollandiában<br />
vagy az Egyesült Királyságban, és ezekről is születtek olyan kutatások, amelyek<br />
a jó gyakorlatok és tudás iskolák közötti terjedésének sajátosságait is elemzik. Például<br />
két holland kutató a tudásmegosztó iskolák (professional development schools)<br />
tapasztalatait elemezve többek között olyan tulajdonságokat emelt ki (Bruining–Akkerman,<br />
2013), mint sajátos kontextusokhoz való alkalmazkodás és ezek elemeinek<br />
34
Change language