Tanulmányok a pedagógiai innováció támogatásának lehetőségeiről 2016

Recommendations

Info

Tanulmányok a pedagógiai innováció támogatásának lehetőségeiről 112 mint a falusi javasasszony, aki holisztikusan, a tünetekből és saját tapasztalatából próbál valami általános diagnózist felállítani, nem ismeri a modern orvostudomány diagnosztikus eljárásait. Önállóan nem bontják részeire, nem elemzik az iskolában zajló folyamatokat, nem automatikusan járnak utána az okoknak. Jellemző az igényeik megfogalmazásakor az alábbi fordulat: „valami kis módszertan kellene”. • Mindkét intézmény pedagógusaiban rejlik tartalék, kreativitás, megjelentek jó ötletek, amelyekről már az alapozó szakaszban úgy gondolkodtak, hogy közösen kell kivitelezniük (a képzés során merült fel F Iskolában, hogy az ötödikesek „tyúkanyó-vesztett” állapotát hogyan kompenzálják: keresnek egy fél órát a héten, amikor az őket tanító tanárokkal közösen ott van az osztály – beszélgetnek, együtt vannak – ezt elkezdték összehangolni, megvalósítani). • Tudnak és akarnak egymással dolgozni, fontos nekik a közös, iskola érdekében végzett munka. • F iskolában egy idősödő, tipikus zárt, falusias környezetből érkező tanári karral van dolgunk. Nehezebben nyíltak meg, sokszor bújnak szerepeik, a szerepeiknek tulajdonított panelek mögé. A V Iskola sokkal fiatalabb tantestület, érzékelhetően kevesebb didaktikai tudással és tapasztalattal, szeretnek együtt lenni, oldottabb a légkör, de ők sem szeretnek a dolgok mélyére nézni, mert vagy nem is megy, vagy félnek tőle, hogy valódi válaszokat adjanak a felmerülő kérdésekre. A szakasz azzal zárul, hogy megneveztünk olyan területeket, ahol olyan fejlesztési igényt vagy lehetőséget látnak, mely közelebb viszi őket céljaikhoz, és ez a fejlesztési irány tárgya lehet majd az egyes gyakorlatközösségek munkájának. Alapvetően tudjuk, milyen gondokkal küzdenek ezek az intézmények, és bár jellemzően nem elemző attitűddel, viszonylag felületesen, de ők is megfogalmazták az első szakaszban az igényeiket. Az első, alapozó szakaszban a tantestület a vezetőkkel közösen vett részt a munkában. A szakasz lezárulta után kettéválik a vezetők és a tantestület munkája: a vezetők számára coachingot vagy szervezetfejlesztő tanácsadást ajánlunk fel. További szerepük, hogy segítsék a gyakorlatközösségekben megszülető eredmények kanalizálását, beillesztését a szervezeti kultúrába. A begyakorlás szakaszában az intézményvezetők különválnak a tanároktól. A vezetők a vezetői coachingon vesznek részt. A tantestületen belül az előző szakaszban kikristályosodott témák mentén kialakulnak a gyakorlatközösségek, négyfős kiscsoportokra válva dolgoznak egy-egy területen a tanárok, munkájukat facilitátor, igény és szükség esetén szakértő segíti. A gyakorlatközösség feladata, hogy feltárja a szervezet birtokában már meglévő tudásokat, illetve képes legyen adaptálni kívülről eljárásokat, melyeket a saját körülményeihez, szükségleteihez tud igazítani. A gyakorlatközösség működésének célja, hogy egy konkrét kérdést fókuszba
Ádám Anetta: A pedagógiai kultúraváltás segítése – innovatív iskolai gyakorlatközösségek kialakítása helyezve, egyfajta tudásmegosztó platformként működve megvizsgálja, munkába vegye, megtervezze, hogyan lehet a témához kapcsolódóan az intézmény keretein belül az innovációs folyamatot véghezvinni. Egyfajta indukálója és szakértő motorja lesz a folyamatnak. A gyakorlatközösségek munkájának feltétele a rendszeresség és a külső támogatás (facilitálás). Hospitálással, kutatóórával a csoportok akkor élnek, ha azt a feltárási vagy fejlesztési folyamat szükségessé teszi. Azok megszervezése az adott gyakorlatközösség feladata. A gyakorlatközösségek feladata: • rendszeres műhelymunka megszervezése • a saját feladat értelmezése, fókuszok megfogalmazása • megfigyelés, feltárás, diagnózis elkészítése – a már élő folyamatok számbavétele és értékelése • tanórai szintet érintő stratégia, fejlesztési folyamat kidolgozása • stratégia kipróbálása, tesztelése, értékelése, visszacsatolás, véglegesítés • javaslat és stratégia intézményi szintű bevezetésre • bevezetés intézményi szinten. A gyakorlatközösség tagjainak feladata: • részvétel a műhelymunkában • aktív feladatvállalás a műhelyek között • hospitálási lehetőség biztosítása két órában • tanórai kipróbálás • szükség esetén a gyakorlatközösségen belüli hospitálás • részvétel a stratégia elkészítésében. A begyakorlás szakaszában tulajdonképpen megvalósul a program központi elme, a gyakorlatközösségek működésbe lépnek, hiszen „az iskolában semmi sincs nagyobb hatással a diákok készségfejlesztésére, önbizalmára és iskolai magatartására, mint a tanárok személyes és szakmai fejlődése” – idézi Barth mondatát az innovációs technikákat feldolgozó munka (MacGilchrist–Myers–Reed, 2004). A közösség az eredményes tanulásszervezés megvalósítása érdekében szerveződik. Hisszük, hogy a tanárok közös erőfeszítése, valódi motivációja megmutatkozik a diákok eredményességén, a tanóra sikerén. Ebben a fázisban a munka sikere jelentősen múlik azon, hogy tagjai milyen problémát vesznek munkába, és mennyire tudnak együttműködni, a tudás megosztása képes-e új tudást létrehozni. Az egész program egyik fontos célja is itt valósul meg: a szakmai önfejlesztésben való részvétel hat a pedagógus elkötelezettségére, innovációs kedvére (tanórai próbálkozásokra), reflexiós és együttműködési képességeire. Ezenkívül csapatmunka, vizsgálódások révén a folyamatos tanulásra való szocializáció zajlik. A pedagógusok megtapasztalják, hogy az eredményes tanítás nem fixen rendelkezésünkre álló készséghalmaz, biztos 113
Page 1:
Pedagógiai kultúra 4. ❙ Sorozat
Page 5 and 6:
TANULMÁNYOK A PEDAGÓGIAI INNOVÁC
Page 7:
Tartalom Ugrai János - Varga Attil
Page 10 and 11:
Tanulmányok a pedagógiai innovác
Page 12 and 13:
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65: Tanulmányok a pedagógiai innovác
Page 82 and 83: Réti Mónika A reflektív gyakorla
Page 100 and 101: 98 Ádám Anetta A pedagógiai kult
Page 164 and 165:
Page 166 and 167:
Page 168 and 169:
Page 170 and 171:
Page 172 and 173:
Page 174 and 175:
Page 176 and 177:
Page 178 and 179:
Page 180 and 181:
Page 182 and 183:
Page 184 and 185:
Page 186 and 187:
Page 188 and 189:
Page 190 and 191:
Page 192 and 193:
Page 194:
show all

Tanulmányok a pedagógiai innováció támogatásának lehetőségeiről 2016

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?