17.12.2016 Views

Tanulmányok a pedagógiai innováció támogatásának lehetőségeiről 2016

1Vh7kYDpW

1Vh7kYDpW

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

<strong>Tanulmányok</strong> a <strong>pedagógiai</strong> <strong>innováció</strong> <strong>támogatásának</strong> <strong>lehetőségeiről</strong><br />

• az osztálytermi munkaformák gazdagodásában, a tanulási tevékenységek<br />

palettájának szélesedésében, a tanulók által alkalmazott stratégiák sokszínűbbé<br />

válásában.<br />

A folyamatok vonatkozásában:<br />

Ahol megfelelő mennyiségű adat állt rendelkezésre a szintézishez, az alábbi<br />

kulcsfontosságú területek látszottak kibontakozni:<br />

• az iskola alaptevékenységéhez kötődő területeken külső szakértelem felhasználása<br />

• megfigyelés<br />

• visszajelzés (általában a megfigyelés alapján)<br />

• hangsúlyosabb a társak támogató szerepe, mint a vezetői (szakfelügyeleti)<br />

útmutatás<br />

• résztvevői igény a saját szakmai fejlődési irányvonal (kulcsterületek) azonosításában,<br />

megtalálásában<br />

• olyan folyamatok megerősödése, amelyek a szakmai párbeszédet bátorítják,<br />

segítik, kiterjesztik, illetve strukturálják<br />

• a szakmai fejlődést segítő folyamatok időbeli fenntarthatóságát lehetővé<br />

tevő folyamatok megjelenése, melyek révén a tanárok tanítási gyakorlatában<br />

épülnek az új elemek” (Cordingley et al., 2003: 61).<br />

Ezek közül az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által szervezett továbbképzések<br />

nyomán a természettudományos nevelés téma munkatársai a tanárok<br />

szempontjából elsősorban a tanári énhatékonyság növekedését, az újítás iránti elköteleződést,<br />

illetve az együttműködési hajlandóság növekedését figyelték meg (Czuczor,<br />

2015). A témában végzett követéses vizsgálatok ugyanakkor az EPPI-tanulmány<br />

által a tanulók vonatkozásában említett minden tényezőt igazoltak, különösen<br />

erősen a motiváció és az énhatékonyság fejlődését, illetve az osztálytermi munkaszervezés,<br />

hatékonyság és munkakultúra gazdagodását (Majer, 2015; Réti, 2015a).<br />

Ugyanakkor – talán az egy tanévnyi együttműködés rövidsége vagy más korlátozó<br />

tényezők miatt – a folyamatszintű hatásokat csak részben sikerült megfigyelni: a<br />

megfigyelés-visszajelzés kultúrájának a megjelenését lehet kiemelni.<br />

Az együttműködésen alapuló szakmai fejlődés, illetve önfejlesztés kiemelkedő<br />

jelentőségű az innovatív törekvések szempontjából. Az egyéni kreativitás és kezdeményezőkészség<br />

ezáltal nem elszigetelten jelenik meg, másokkal együttműködésben<br />

biztosítja az innovatív ötlet meggyökerezését és továbbfejlődését. A társak<br />

vissza jelzései (ideális esetben) megerősíthetik az egyéni <strong>innováció</strong>s hajlandóságot,<br />

egyúttal az ötlet finomításában, intézményesüléséhez elengedhetetlen formálásában<br />

is szerepet játszanak.<br />

84

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!