Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Tanulmányok</strong> a <strong>pedagógiai</strong> <strong>innováció</strong> <strong>támogatásának</strong> <strong>lehetőségeiről</strong><br />
pet ad arról, hogy az egyes tankönyvszerzők hogyan járulnak hozzá a holokauszt témájának<br />
feldolgozásához, hiszen az egyes szerzőknek a tankönyvet kiegészítő egyéb<br />
műveire nem tér ki. Ugyanígy le kell szögezni, hogy az elemzésnek nem célja az egyes<br />
tankönyvek minősítése sem. Célja annak bemutatása, hogyan tudják segíteni a tankönyvek<br />
a holokauszt témájának innovatív feldolgozását.<br />
A holokauszt a történelem rendkívüli eseménye (Macgilchrist–Otto, 2014: 8). Az<br />
idők során népirtásra többször is sor került, ez azonban mégis más, mint a korábbiak:<br />
nagyon rövid idő alatt rengeteg embert gyilkoltak meg. Az eseményeket a mindenféle<br />
spontaneitás hiánya, az alapos átgondoltság és a megfontolt tervezés is megkülönbözteti.<br />
A célja is más volt: nem egyszerűen az „ellenségtől való megszabadulás”,<br />
hanem a társadalom összetételének tudatos átalakítása. A genocídiummal – globális<br />
szinten – a náci ideológiák szerint elképzelt tökéletes társadalmat akarták megvalósítani<br />
(Bauman, 2001: 134–137).<br />
Hazánkban az események értelmezésével kapcsolatos kezdeményezések 1990-<br />
ben vettek komoly fordulatot, amikor létrehozták a budapesti Holokauszt Emlékközpontot,<br />
amelynek feladata, hogy dokumentálja a történteket, tudományosan<br />
vizsgálja az összefüggéseket, és őrködjön az áldozatok emléke fölött. Pedagógiaimódszertani<br />
szempontból is több lépést tettek azért, hogy a holokausztot eredményesebben<br />
tárgyalják a közoktatásban (Hamp, 1999: 219; Kovács, 2003: 92–95). Nagyobb<br />
utat járt be Németország e kérdésben. Sokáig élt a kérdés, vajon hogyan lehet,<br />
lehet-e egyáltalán büszke valaki a németségére e történelmi örökség árnyékában.<br />
A bűntudat, szorongás és szégyenérzet folyamatosan jelen volt az elmúlt fél évszázad<br />
közgondolkodásában. Ezt a frusztrációt jól mutatták a berlini emlékmű kinézete<br />
körül kirobbant viták (Fulbrook, 2001: 312–322). Ugyanakkor számtalan kutatás<br />
folyik a témakörrel és annak oktatásával kapcsolatban. Többek között 2011-ben létrejött<br />
egy német–izraeli tankönyvbizottság, 1 2014-ben pedig sor került egy nagyszabású<br />
német–izraeli kooperációs projektre is. 2 Az interneten számos kiegészítő anyag<br />
található, amely segítséget nyújt mind a tanulók, mind a tanárok számára. Az erre<br />
irányuló kezdeményezések Magyarországon is megjelentek, de még nem beszélhetünk<br />
a németországihoz fogható mértékben kidolgozott koncepciókról. Ugyanakkor<br />
figyelemre méltó például a Hannah Arendt Egyesület tevékenysége a holoka usztoktatás<br />
fejlesztésére vonatkozóan 3 vagy épp a 2014-es magyar holo kauszt-emlékév<br />
számtalan kezdeményezése. 4<br />
1<br />
http://www.gei.de/de/forschung/europa/bruchlinien/deutsch-israelische-schulbuchkommission.<br />
html (letöltés ideje: 2014. október 30.)<br />
2<br />
http://www.gei.de/de/newsletter/newsletter-februarmaerz-2014.html (letöltés ideje: 2014. október<br />
30.)<br />
3<br />
www.hae.hu (letöltés ideje: 2014. december 29.)<br />
4<br />
http://holokausztemlekev2014.kormany.hu/ (letöltés ideje: 2015. november 3.)<br />
62
Change language