You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Tanulmányok</strong> a <strong>pedagógiai</strong> <strong>innováció</strong> <strong>támogatásának</strong> <strong>lehetőségeiről</strong><br />
A service learning terminus és ami mögötte van<br />
A service learning kifejezést többféleképpen fordítják a hazai gyakorlatban: közösségi<br />
szolgálat, iskolai közösségi szolgálat, közösségi tanulás, közösségi szolgálatból<br />
való tanulás. Ezekhez a következő megjegyzéseket fűzném:<br />
• a „közösségi szolgálat” (community service) nem utal a service learning kifejezésben<br />
deklaráltan jelen lévő tanulási folyamatra;<br />
• az „iskolai közösségi szolgálat” elnevezés az iskolára korlátozza a fogalmat,<br />
azonban az felsőoktatási és nem formális keretek között is megvalósulhat; 2<br />
• a „közösségi tanulás” (community learning) mind a nemzetközi, mind a hazai<br />
szakirodalomban és gyakorlatban a közösségfejlesztés témájához kapcsolódik,<br />
amelynek csupán része (lehet) a service learning; 3<br />
• a „közösségi szolgálatból való tanulás” – ahogy azt Matolcsi Zsuzsa fordítja –<br />
megfelelő leírása lenne a fogalomnak, de vélhetően nehézkes lenne a használata.<br />
4<br />
Jelen tanulmányban a service learning terminus fordítására a reflektív segítés szókapcsolatot<br />
alkalmazom. Véleményem szerint a service-nek teljes mértékben megfeleltethető<br />
a segítés szó, mivel – mint ahogy azt az alábbiakban taglalt kontextusban<br />
is láthatjuk – valamiféle kötelező vagy önkéntes segítő tevékenységről van szó.<br />
A service learning típusú tevékenységeknél a tanulási célok és eredmények mindig a<br />
segítő tevékenységekre való reflexiós folyamatban realizálódnak. Ezt alapul véve<br />
használom a reflektív segítés (vagy reflektált segítés) kifejezést a service learning fordítására.<br />
Vizsgáljuk meg a fogalmat közelebbről is! Andrew Furco Service-Learning: A Balanced<br />
Approach to Experiential Education című írásában (Furco, 1996) a fókusza<br />
alapján különbözteti meg a service learning típusú tevékenységet négy másik tevékenységtől:<br />
a közösségi szolgálattól (community service), az önkéntességtől (volunteerism),<br />
a terepgyakorlattól (field education), illetve a szakmai gyakorlattól (internship).<br />
A Furcótól kölcsönzött ábra jól szemlélteti az egyes tevékenységek céljait és<br />
hatásirányait (1. ábra).<br />
2<br />
Itt csupán a magyarra fordítás különböző <strong>lehetőségeiről</strong> beszélek, nem érintve a köznevelési törvényben<br />
előírt iskolai közösségi szolgálat (IKSZ) és a service learning terminus kapcsolatát.<br />
3<br />
Egy korábbi írásomban még a „közösségi tanulás” kifejezést javasoltam a service learning magyarítására,<br />
azonban mivel a hazai és nemzetközi szóhasználatban sokszor igen tágan, illetve egészen<br />
különböző definíciók alatt találkoztam e kifejezéssel, egyértelműen elvetettem ezt a lehetőséget<br />
(Karlowits-Juhász–Reif, 2013: 9).<br />
4<br />
A témához kapcsolódó doktori disszertációmban – Matolcsi fordításából kiindulva – a „közösségi<br />
szolgálati tanulás” megnevezést használtam (Matolcsi, 2013; Karlowits-Juhász, 2015).<br />
170