Tanulmányok a pedagógiai innováció támogatásának lehetőségeiről 2016

Tanulmányok a pedagógiai innováció támogatásának lehetőségeiről
komponenseibe, és fel is erősíti őket; (5) strukturált időt biztosít a diákok számára a
tapasztalatokra való reflektálásra (The National and Community Service Act of
1990).
Bár a service learning definíciójával kapcsolatban nincs teljes egyetértés a szakemberek
körében, a minőségi sztenderdek kérdésében viszonylagos konszenzus alakult
ki. A témában megjelent korábbi írások általában az Alliance for Service-Learning
in Education Reform (ASLER) sztenderdjére (1993), illetve ezek egy változatára,
az Essential Elements of Service-Learning (National Service-Learning Cooperative,
1999) 11 pontjára hivatkoznak. Ez utóbbi az alábbi kritériumokat tartalmazza:
A hatékony service learning program során:
• világos oktatási-nevelési célok jelennek meg, melyekhez szükséges a tantárgyi
fogalmak, tartalmak és készségek alkalmazása, illetve az, hogy a diákok részt
vegyenek saját tudástartalmaik kialakításában;
• a diákok olyan feladatokat végeznek, amelyek kihívást jelentenek a számukra,
és egyben fejlesztik őket;
• az értékelést úgy végzik, hogy az támogassa a diákok tanulását, illetve dokumentálja,
értékelje, hogy mennyire sikerült a tartalomra és képességekre vonatkozó
irányelveket elérniük;
• a diákok olyan segítő tevékenységet folytatnak, amelynek világos céljai vannak,
kielégíti a közösség szükségleteit, és érdemi következményei vannak mind a
diákok, mind mások számára;
• a pedagógusok rendszerszintű fejlesztő és minősítő értékelést végeznek;
• a diákoknak maximális beleszólási joguk van a tevékenység kiválasztásába,
megtervezésébe, kivitelezésébe és értékelésébe;
• a sokféleség értéket képvisel, amit maguk a résztvevők, a gyakorlat és az eredmények
is demonstrálnak;
• fontos szerepet kap a közösséggel folytatott kommunikáció, az interakció, a
partneri kapcsolat és közös munka;
• a diákokat felkészítik a segítő tevékenység minden aspektusára (arra, hogy teljesen
tisztában legyenek a feladataikkal és a szerepükkel, a feladatok által megkívánt
készségekkel és információkkal, a biztonsági előírásokkal, illetve legyenek
ismereteik azokról az emberekről, akikkel dolgozni fognak, és arról, hogy
milyen érzékenységgel kell közelíteni hozzájuk);
• a diákok reflexiója folyamatos, a reflexió módszertana összetett, támogatja a
kritikai gondolkodást és a tanulási célok elérését;
• célirányos módszerek szolgálják a diákok munkájának elismerését és további
érvényesülését.
172