17.12.2016 Views

Tanulmányok a pedagógiai innováció támogatásának lehetőségeiről 2016

1Vh7kYDpW

1Vh7kYDpW

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

<strong>Tanulmányok</strong> a <strong>pedagógiai</strong> <strong>innováció</strong> <strong>támogatásának</strong> <strong>lehetőségeiről</strong><br />

tanítási folyamatok a tanulók természettudományos gondolkodásának fejlődésében,<br />

a tartalmak megértésében, énhatékonyságuk és önbizalmuk növekedésében<br />

kamatoztak, melyekről a kutatók minden résztvevő esetén beszámoltak (Smith et<br />

al., 2013). A természettudományos nevelés téma számára mindez azért is volt alapvető<br />

fontosságú, mert a téma munkatársai a programban együttműködő pedagógusoktól<br />

várták, hogy (szakmai diskurzus nyomán) maguk dolgozzák ki a tanulásitanítási<br />

egységeket jelentő, három tanórányi foglalkozásra készülő modulokat.<br />

Ehhez maguknak kellett alkalmazniuk a program innovatív elemeit, különösképpen<br />

a felfedeztető tanulást. Önmagában sikert jelent, hogy 160 ilyen modul született,<br />

a részt vevő pedagógusok (különböző mértékben segített) önálló munkája<br />

eredményeként.<br />

A skót kutatók azt is tapasztalták, hogy a részt vevő tanárok tanulása nem elszigetelt<br />

folyamat volt, hanem adott tanulási környezetre vonatkozott. Azt mondhatjuk,<br />

hogy a PISCES modul eredményességének egyik kulcsa, hogy felfrissítette a<br />

<strong>pedagógiai</strong> tartalmi tudást. A szakirodalom szerint ugyanis a jól működő <strong>pedagógiai</strong><br />

tartalmi tudás jellemzője, hogy a szakértő tanárok rendelkeznek azzal a képességgel,<br />

hogy a birtokolt tartalmi tudást olyan formára alakítsák, amely <strong>pedagógiai</strong>lag<br />

szilárd, ugyanakkor a tanulók hátteréhez és tanulási útjaihoz képest rugalmasan<br />

alkalmazható (Falus, 2001b; Szabó, 1999).<br />

A magyar példa ezt csak részben tudta igazolni. Noha az akciókutatások tapasztalatai<br />

nyomán kijelenthető, hogy a pedagógusok szakmai és <strong>pedagógiai</strong> tudása jelentős<br />

fejlődést mutatott, és hogy egyre bátrabban innováltak, egyre több szempontot,<br />

módszert és újszerű elemet építve be foglalkozásaikba (Majer et al., 2014), a<br />

foglalkozástervek írott változatában ezek korlátozottan jelentek csak meg. Ennek<br />

legfőbb oka, hogy a komoly módszertani előrelépés, az énhatékonyság 8 és a motiváltság<br />

fejlődése mellett a <strong>pedagógiai</strong> tartalmi tudás (és elsősorban az adekvát fogalomkészlet)<br />

további gazdagításra szorult. Különösen erősen jelentkezett ez a kreativitás<br />

és a csoportmunka szemszögéből: még az egészen kiváló foglalkozások leírásai<br />

sem utalnak arra a gazdag <strong>pedagógiai</strong> gyakorlatra, ami a megtartott foglalkozások<br />

megfigyelése nyomán nyilvánvalóvá vált (Réti, 2015b). Úgy tűnik, hogy a <strong>pedagógiai</strong><br />

tartalmi tudás és a szakmai tudás bővítéséhez hosszabb időre van szükség (Réti,<br />

2015a). A közös fejlesztés és <strong>innováció</strong> folyamatában hasznosnak bizonyultak a rövid,<br />

kivonatolt szakirodalmi források. Ezek alapján a tanárok tovább gondolkodtak,<br />

és értékes módszertani változtatásokat tettek. Másfelől lehet, hogy a források egy<br />

sokkal kisebb tényezőt jelentettek a modulírás <strong>támogatásának</strong> egészében, mint azt<br />

a kutatók eredetileg gondolták, mivel a fókuszcsoportos interjúk során a tanárok az<br />

8<br />

Az énhatékonyság az egyének hite vagy meggyőződése, hogy képesek célokat kitűzni, megvalósítani,<br />

és hogy a megvalósításhoz szükséges készségek, képességek és tudás birtokában vannak.<br />

92

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!