Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Fehér Vivien<br />
Okulás a múltból –<br />
történelemtankönyvek a holokausztról<br />
A második világháború eseményei a mai napig nyomot hagytak az emberekben, még<br />
ma is vannak túlélők, akik saját szavaikkal mondhatják el a történetet. A háború borzalmai,<br />
köztük a holokauszt máig újságok, internetes portálok, könyvek és TV-műsorok<br />
központi témája. Tanulmányomban tankönyvek elemzésén keresztül azt vizsgálom,<br />
hogy miként segíti ennek a tragikus népirtásnak s általában a körülöttünk lévő<br />
világnak a megértését Magyarországon és Németországban a történelemoktatás.<br />
A történelemtankönyvek jelentős szerepet játszanak a nemzeti identitás kialakításában,<br />
ezért az egyes országok tankönyvei nemcsak felépítésükben, módszertanukban,<br />
de tartalmukban is eltérhetnek egymástól. Az összehasonlításhoz Németországot<br />
választottam ki, tekintettel az országnak a holokausztban és annak feldolgozásában<br />
játszott szerepére. A németországi tankönyvi sokszínűség miatt le kellett szűkítenem<br />
a vizsgálódásomat a három legjelentősebb németországi tankönyvkiadó köteteire: a<br />
Berlin/Brandenburg régióba tartozó német fővárosban, Berlinben elfogadott tankönyvek<br />
közül az Ernst Klett, az Észak-Rajna–Vesztfália tartományban elfogadottak<br />
közül a Cornelsen, illetve a Schleswig-Holstein tartományban elfogadottak közül a<br />
Westermann kiadványára. Magyar példának a NAT szabályzatának megfelelő és a<br />
gimnáziumokban leggyakrabban választott tankönyvek, Száray Miklós és Kaposi József,<br />
illetve Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó művei mellett döntöttem. A magyar<br />
művek kiválasztását nehezítette, hogy az elemzés készítésekor még nem voltak elérhetők<br />
a 2012-ben elfogadott kerettanterveknek megfelelően felújított 12. évfolyamos<br />
történelemtankönyvek, a 12. évfolyamon csak a <strong>2016</strong>/2017-es tanévben vezetik be a<br />
2012-ben kiadott kerettanterveket. Az elemzés tárgyát mindkét ország esetében tudatosan<br />
a tankönyvekre szűkítettem két okból: egyrészt a gyakorlati tapasztalat azt mutatja,<br />
hogy a tankönyvek tartalma sokkal erősebben befolyásolja a <strong>pedagógiai</strong> munkát,<br />
mint a tankönyveket kiegészítő segédanyagoké, másrészt az elérhető segédanyagok<br />
sokfélesége (atlaszok, munkafüzetek, online segédletek, szöveggyűjtemények, emléknap-forgatókönyvek)<br />
szétfeszítette volna az elemzés kereteit. A fentiek alapján fontos<br />
hangsúlyozni, hogy az alábbiakban bemutatott elemzés szükségszerűen hiányos ké-<br />
61