17.12.2016 Views

Tanulmányok a pedagógiai innováció támogatásának lehetőségeiről 2016

1Vh7kYDpW

1Vh7kYDpW

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Ádám Anetta: A <strong>pedagógiai</strong> kultúraváltás segítése – innovatív iskolai gyakorlatközösségek kialakítása<br />

kisebb-nagyobb <strong>innováció</strong>szerű kezdeményezések, melyek egy ideig mozgásba<br />

hozzák őket, de aztán az általános teher alatt ezek szép lassan elhalnak. Van is<br />

olyan tudásuk, ami kis támogatással beforgatható, érvényes. Lehet velük pedagógiáról,<br />

iskoláról, gyerekről beszélni. Szeretnének egymással együttműködni,<br />

valójában ennek eszközeit is látják, de úgy érzik, nincs idejük. Erősen kapaszkodnak<br />

a még bennük élő pedagógusideálba. Van még némi szakmai muníciójuk,<br />

valójában még emlékeznek arra, milyen sikereket elérni, néha még most<br />

is megérinti őket a szele.<br />

Általában jellemző ezekre a fokozottabb terhelés alatt dolgozó tantestületekre,<br />

hogy világos problémahalmazzal jelentkeznek. A külső környezet nem túl kedvező,<br />

az iskolának nincs különösebb stratégiája a megoldásra, a tanárok elégedettségének<br />

növeléséért keveset tesznek, nagyon hamar kategóriákba rendezik a világot: a külvilág,<br />

ami elutasító, rideg és inkompetens, és mi, akik ebben a rendkívül rossz környezetben<br />

is tartjuk magunkat, teljesítményre vagyunk képesek. Ez magától értetődően<br />

vezet oda, hogy egy sorsközösségben kovácsolódik össze a tantestület:<br />

mindannyian egy nyomorult helyzet kiszolgáltatott részesei. Ha azonban a baj kovácsolja<br />

össze a csapatot, nincs, ami húzóerőként jelenjen meg, hiányzik az erő,<br />

hogy kezükbe vegyék saját sorsukat, jövőjük irányítását. Jövőképre lenne szükségük,<br />

mely a tantestület tagjai által a változáshoz szükségesnek tartozó tényezőket<br />

magában foglalja.<br />

A műhelymunka, az intézményfejlesztés kiindulópontjai<br />

A műhelyben tehát olyan iskolákkal dolgozunk, amelyek túlnyomórészt hátrányos<br />

helyzetű tanulókat oktatnak, és abban kérnek segítséget, hogy javítani tudjanak hatékonyságukon,<br />

sikeresebbek legyenek a mindennapokban. Ezeknél az iskoláknál a<br />

<strong>pedagógiai</strong> kultúraváltást célozzuk meg (Knausz, 2014). Sorra vesszük azokat a belső<br />

feltételeket és külső tényezőket, melyek elengedhetetlenül szükségesek a kultúraváltás<br />

beindításához, mely kulcsa annak, hogy sikeresen boldoguljanak a nagyobb<br />

kihívást jelentő tanulói közegben is. Azt kívánjuk bizonyítani, hogy az eredményesség<br />

eléréséhez a tanárok egyéni szakmai, <strong>pedagógiai</strong> kompetenciáján túl az iskolák<br />

„szervezeti képességeire” is szükség van. E szervezeti képességek szükségesek ahhoz,<br />

hogy az intézmény reflektálni tudjon saját munkájának minőségére és eredményességére,<br />

ami legfontosabb feltétele lesz a fejlesztésnek. Azt kívánjuk igazolni,<br />

hogy kultúraváltás olyan intézményekben indul be, ahol a szervezeti célokat sikerül<br />

összehangolni az önálló tanulással, a külső adottságokat és elvárásokat be tudják<br />

építeni az intézmény mindennapi működésébe, az eredményességi kritériumokba,<br />

valamint létrejön egy közös, testületi szintű kollektív tudás. Az iskola sajátos konst-<br />

105

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!