You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Ádám Anetta: A <strong>pedagógiai</strong> kultúraváltás segítése – innovatív iskolai gyakorlatközösségek kialakítása<br />
kisebb-nagyobb <strong>innováció</strong>szerű kezdeményezések, melyek egy ideig mozgásba<br />
hozzák őket, de aztán az általános teher alatt ezek szép lassan elhalnak. Van is<br />
olyan tudásuk, ami kis támogatással beforgatható, érvényes. Lehet velük pedagógiáról,<br />
iskoláról, gyerekről beszélni. Szeretnének egymással együttműködni,<br />
valójában ennek eszközeit is látják, de úgy érzik, nincs idejük. Erősen kapaszkodnak<br />
a még bennük élő pedagógusideálba. Van még némi szakmai muníciójuk,<br />
valójában még emlékeznek arra, milyen sikereket elérni, néha még most<br />
is megérinti őket a szele.<br />
Általában jellemző ezekre a fokozottabb terhelés alatt dolgozó tantestületekre,<br />
hogy világos problémahalmazzal jelentkeznek. A külső környezet nem túl kedvező,<br />
az iskolának nincs különösebb stratégiája a megoldásra, a tanárok elégedettségének<br />
növeléséért keveset tesznek, nagyon hamar kategóriákba rendezik a világot: a külvilág,<br />
ami elutasító, rideg és inkompetens, és mi, akik ebben a rendkívül rossz környezetben<br />
is tartjuk magunkat, teljesítményre vagyunk képesek. Ez magától értetődően<br />
vezet oda, hogy egy sorsközösségben kovácsolódik össze a tantestület:<br />
mindannyian egy nyomorult helyzet kiszolgáltatott részesei. Ha azonban a baj kovácsolja<br />
össze a csapatot, nincs, ami húzóerőként jelenjen meg, hiányzik az erő,<br />
hogy kezükbe vegyék saját sorsukat, jövőjük irányítását. Jövőképre lenne szükségük,<br />
mely a tantestület tagjai által a változáshoz szükségesnek tartozó tényezőket<br />
magában foglalja.<br />
A műhelymunka, az intézményfejlesztés kiindulópontjai<br />
A műhelyben tehát olyan iskolákkal dolgozunk, amelyek túlnyomórészt hátrányos<br />
helyzetű tanulókat oktatnak, és abban kérnek segítséget, hogy javítani tudjanak hatékonyságukon,<br />
sikeresebbek legyenek a mindennapokban. Ezeknél az iskoláknál a<br />
<strong>pedagógiai</strong> kultúraváltást célozzuk meg (Knausz, 2014). Sorra vesszük azokat a belső<br />
feltételeket és külső tényezőket, melyek elengedhetetlenül szükségesek a kultúraváltás<br />
beindításához, mely kulcsa annak, hogy sikeresen boldoguljanak a nagyobb<br />
kihívást jelentő tanulói közegben is. Azt kívánjuk bizonyítani, hogy az eredményesség<br />
eléréséhez a tanárok egyéni szakmai, <strong>pedagógiai</strong> kompetenciáján túl az iskolák<br />
„szervezeti képességeire” is szükség van. E szervezeti képességek szükségesek ahhoz,<br />
hogy az intézmény reflektálni tudjon saját munkájának minőségére és eredményességére,<br />
ami legfontosabb feltétele lesz a fejlesztésnek. Azt kívánjuk igazolni,<br />
hogy kultúraváltás olyan intézményekben indul be, ahol a szervezeti célokat sikerül<br />
összehangolni az önálló tanulással, a külső adottságokat és elvárásokat be tudják<br />
építeni az intézmény mindennapi működésébe, az eredményességi kritériumokba,<br />
valamint létrejön egy közös, testületi szintű kollektív tudás. Az iskola sajátos konst-<br />
105