17.12.2016 Views

Tanulmányok a pedagógiai innováció támogatásának lehetőségeiről 2016

1Vh7kYDpW

1Vh7kYDpW

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

<strong>Tanulmányok</strong> a <strong>pedagógiai</strong> <strong>innováció</strong> <strong>támogatásának</strong> <strong>lehetőségeiről</strong><br />

• „Mi a cselekedeteim, tevékenységeim értelme, jelentése?” – reflexió a <strong>pedagógiai</strong><br />

elvekre, a tanári munka természetéről vallott nézeteinek vizsgálatával és<br />

bevonásával<br />

• „Hogyan váltam ilyenné?” – a szakmai szocializáció folyamatának értékelése<br />

• „Miért tudok másképp cselekedni, mint azt szokás?” – reflexió az egyéni tanári<br />

beállítódásokra, a saját gyakorlat és annak kontextusa közötti kapcsolatokra<br />

(feszültségekre).<br />

A fentiekben vázolt folyamat segít az elmélet és gyakorlat közötti szakadék áthidalásában,<br />

egyúttal a változásokkal kapcsolatos autonóm döntések megalapozásában.<br />

A szakirodalom szerint (többek között: Smith, 2010a; Smith et al., 2010; 2013;<br />

Loughran et al., 2012) a professzionális tanulás a tanár-tanár diskurzusok révén bepillantást<br />

enged a tanítás és tanulás folyamatába: ennek révén a résztvevő úgy érzi,<br />

az ő kezében van a szakmai irányítás, és emellett irányíthatja, felelősséget vállalhat<br />

tanulása iránt. A folyamat eredményeként olyan tanulási környezeteket tervez,<br />

amely segíti professzionális tanulását. Ehhez a mentorálás során fontos annak a légkörnek<br />

a megteremtése, amelyben a gyakorlati tapasztalatok a <strong>pedagógiai</strong> elméletekkel<br />

egyformán fontosnak minősülnek, és amelyben a pedagógus véleményadása<br />

a tanulási folyamatnak különösen értékes részét jelenti. A pedagógus mesterségbeli<br />

és gyakorlati tudását is megfelelően értékelni kell: a tanároknak pedig meg kell tanulniuk<br />

ezt kommunikálniuk. A gyakorlati tudás esetén ennek kulcseleme a kontextualizálás.<br />

7 Ezt a számos nemzetközi projekt (például a PISCES vagy az Ark of<br />

Inquiry) eszközei úgy támogatják, hogy a tapasztalatok megfogalmazásához, strukturálásához,<br />

kontextusba helyezéséhez adnak vezérfonalat.<br />

A PISCES kipróbálása során a képzők úgy találták, hogy a pedagógusok akkor is<br />

eredményesen mozdultak el a projekt által célzott felfedeztető tanulás irányába, ha<br />

zsúfolt tantervvel, komoly, eredményorientált nyomás alatt dolgoztak. A természettudományos<br />

gondolkodásmód megalapozásában, fejlesztésében éppúgy hatékonyabbnak<br />

bizonyultak, mint a tudományos vizsgálódás megismertetésében, és ez a<br />

tanulók esetében általában a tartalmi elemek mélyebb megértését eredményezte<br />

(Smith , 2010b; Smith et al. 2013). A tanárok tanítási helyzetben való viselkedését és<br />

óratervezési szokásaikat folyamatukban vizsgálva a PISCES projekt kutatói arra jutottak,<br />

hogy már viszonylag kevés megerősítés, képessé tétel hatására (ugyanakkor<br />

a támogató közösség bátorítását érzékelve) a képzésekben részt vevő pedagógusok<br />

7<br />

„…azt mondhatjuk, hogy a tanár gyakorlati tudása (practical knowledge) az az alapos, lényegében<br />

kontextus-függő tudás, amelyet a tanárok maguk alakítanak ki, s amely lehetővé teszi számukra a<br />

<strong>pedagógiai</strong> problémák felismerését, meghatározását, lehetséges megoldásaik előrelátását és végül<br />

eredményes megoldásukat” (Falus, 2001b).<br />

90

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!