Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Tanulmányok</strong> a <strong>pedagógiai</strong> <strong>innováció</strong> <strong>támogatásának</strong> <strong>lehetőségeiről</strong><br />
124<br />
Innovációk az ökoiskolákban<br />
1. Pedagógiai szinten<br />
A fenntarthatóságot értéknek tartó iskolában a tanulás is „más”. Azért más, mert<br />
megváltozik a tanárok és diákok tanuláshoz való viszonyulása, ha mindannyian<br />
annak tudatában tanítanak-tanulnak, hogy munkájuk eredményességétől – végső<br />
soron – a Föld jövője függ.<br />
A diákok kíváncsiak maradnak, hiszen a már meglévő ismereteikre, készségeikre,<br />
a valóságból hozott élettapasztalataikra építenek. A pedagógusok innovatívak,<br />
kísérletezők, maguk is felfedezői, alkotói egy-egy új tanulásszervezési technikának,<br />
módszernek. Élvezik a gyerekekkel való tanulást, örülnek, ha átadhatják tapasztalataikat<br />
másoknak, s szívesen tanulnak másoktól. A mindennapi „élet” számukra egy<br />
gazdag, folyamatosan lehetőségeket biztosító, inspiráló közeg is egyben. Rendszerben,<br />
komplexen gondolkodnak, egy-egy témakört sokoldalúan közelítenek meg.<br />
Számukra a „másik” felfedezése, megismerése is öröm, társat látnak benne. Elfogadó<br />
attitűdjük az alapja együttműködő, konfliktuskezelő, esélyteremtő viszonyulásuknak.<br />
Szerepük szerint inkább facilitátorai a tanulási folyamatnak, mintsem a<br />
tudás egyenes vonalú közvetítői.<br />
A fenntartható iskolában sokszínű a programkínálat, többféle módszerrel közelítik<br />
meg az adott témakört, törekednek az élményközpontúságra, a felfedező tanuláshoz<br />
teret, alkalmat, valós élethelyzetet kínálnak, a tanórán kívül is lehetőséget<br />
teremtenek a tanulásra, élnek az épített és természeti környezet terepgyakorlatainak<br />
lehetőségével, valóságra épített, abból kiinduló tanulási helyzeteket teremtenek, s a<br />
döntéshozatalba bevonják a tanulói közösségeket is.<br />
A fenntarthatóság értékrendje szerint működő iskoláktól nem idegen az a gyakorlat<br />
sem, miszerint a tanulásba különböző szakmájú, életkorú embereket is bevonnak,<br />
akiktől tanulni lehet. Ilyen „tudásátadás” történhet „gyakorlati” úton, pl.<br />
témahéten, amikor egy táncolni tudó szülő tanít a gyerekeknek tánclépéseket, egy<br />
nagyszülő mesél az életéről, illetve tanítja hímezni, kötni a diákokat. De meghívhatjuk<br />
a polgármestert is egy-egy helyi probléma vagy helyi védelembe vétel kapcsán,<br />
hogy „lakossági fórumot” játsszunk vele „élőben”.<br />
Sajnos még mindig <strong>innováció</strong>nak számít, amikor a tanórai-tantárgyi kereteket<br />
felrúgva, megbontva tanulunk a gyerekekkel. Pedig az elmélyedt, ráérős tanulásnak<br />
leginkább a komplex tanulásszervezési formák kedveznek! A pedagógusok és a tanulók<br />
együtt tanulnak, együtt csodálkoznak rá a világra, figyelmük a világ valós<br />
kincseire, problémáira irányul. A valóságot térképezik föl, arra reagálva tanulnak,<br />
vagy azért tanulnak (néznek utána dolgoknak), hogy egy-egy valós problémahelyzetet<br />
oldjanak meg. A problémát sokszor maguk a gyerekek „viszik be” a tanterembe.<br />
Az ügyes pedagógus figyel erre, épít rá, „kihasználja”, mint lehetőséget. Ha a<br />
gyerekek világban való „merítkezését” megerősítjük, akkor kezdettől fogva aktív