17.12.2016 Views

Tanulmányok a pedagógiai innováció támogatásának lehetőségeiről 2016

1Vh7kYDpW

1Vh7kYDpW

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

<strong>Tanulmányok</strong> a <strong>pedagógiai</strong> <strong>innováció</strong> <strong>támogatásának</strong> <strong>lehetőségeiről</strong><br />

124<br />

Innovációk az ökoiskolákban<br />

1. Pedagógiai szinten<br />

A fenntarthatóságot értéknek tartó iskolában a tanulás is „más”. Azért más, mert<br />

megváltozik a tanárok és diákok tanuláshoz való viszonyulása, ha mindannyian<br />

annak tudatában tanítanak-tanulnak, hogy munkájuk eredményességétől – végső<br />

soron – a Föld jövője függ.<br />

A diákok kíváncsiak maradnak, hiszen a már meglévő ismereteikre, készségeikre,<br />

a valóságból hozott élettapasztalataikra építenek. A pedagógusok innovatívak,<br />

kísérletezők, maguk is felfedezői, alkotói egy-egy új tanulásszervezési technikának,<br />

módszernek. Élvezik a gyerekekkel való tanulást, örülnek, ha átadhatják tapasztalataikat<br />

másoknak, s szívesen tanulnak másoktól. A mindennapi „élet” számukra egy<br />

gazdag, folyamatosan lehetőségeket biztosító, inspiráló közeg is egyben. Rendszerben,<br />

komplexen gondolkodnak, egy-egy témakört sokoldalúan közelítenek meg.<br />

Számukra a „másik” felfedezése, megismerése is öröm, társat látnak benne. Elfogadó<br />

attitűdjük az alapja együttműködő, konfliktuskezelő, esélyteremtő viszonyulásuknak.<br />

Szerepük szerint inkább facilitátorai a tanulási folyamatnak, mintsem a<br />

tudás egyenes vonalú közvetítői.<br />

A fenntartható iskolában sokszínű a programkínálat, többféle módszerrel közelítik<br />

meg az adott témakört, törekednek az élményközpontúságra, a felfedező tanuláshoz<br />

teret, alkalmat, valós élethelyzetet kínálnak, a tanórán kívül is lehetőséget<br />

teremtenek a tanulásra, élnek az épített és természeti környezet terepgyakorlatainak<br />

lehetőségével, valóságra épített, abból kiinduló tanulási helyzeteket teremtenek, s a<br />

döntéshozatalba bevonják a tanulói közösségeket is.<br />

A fenntarthatóság értékrendje szerint működő iskoláktól nem idegen az a gyakorlat<br />

sem, miszerint a tanulásba különböző szakmájú, életkorú embereket is bevonnak,<br />

akiktől tanulni lehet. Ilyen „tudásátadás” történhet „gyakorlati” úton, pl.<br />

témahéten, amikor egy táncolni tudó szülő tanít a gyerekeknek tánclépéseket, egy<br />

nagyszülő mesél az életéről, illetve tanítja hímezni, kötni a diákokat. De meghívhatjuk<br />

a polgármestert is egy-egy helyi probléma vagy helyi védelembe vétel kapcsán,<br />

hogy „lakossági fórumot” játsszunk vele „élőben”.<br />

Sajnos még mindig <strong>innováció</strong>nak számít, amikor a tanórai-tantárgyi kereteket<br />

felrúgva, megbontva tanulunk a gyerekekkel. Pedig az elmélyedt, ráérős tanulásnak<br />

leginkább a komplex tanulásszervezési formák kedveznek! A pedagógusok és a tanulók<br />

együtt tanulnak, együtt csodálkoznak rá a világra, figyelmük a világ valós<br />

kincseire, problémáira irányul. A valóságot térképezik föl, arra reagálva tanulnak,<br />

vagy azért tanulnak (néznek utána dolgoknak), hogy egy-egy valós problémahelyzetet<br />

oldjanak meg. A problémát sokszor maguk a gyerekek „viszik be” a tanterembe.<br />

Az ügyes pedagógus figyel erre, épít rá, „kihasználja”, mint lehetőséget. Ha a<br />

gyerekek világban való „merítkezését” megerősítjük, akkor kezdettől fogva aktív

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!