Gróf Tisza István Összes Munkái 3.

Báró Hazai Samunak.
147
901.
1915 március 4.
Kedves Barátom!
A betegápolásra vállalkozott ref. lelkészek részéről azt hallom,
hogy sokszor igen fonák helyzetbe jutnak az által, miszerint ápolók-
nak neveztetnek s egyes közegek részéről alig részesülnek a rendes
szanitéceknél jobb megítélésben.
Nem lehetne-e a dolgon úgy segíteni, hogy tábori lelkész vagy
segédlelkészjelölt vagy ilyen valami címet kapnának és a hadna-
gyokkal vagy legalább a zászlósokkal egyenlő rangot nyernének.
Az ügyet szíves jóindulatodba ajánlja
igaz híved Tisza.
902.
Tolnay Kornélnak, a M. Á. V. igazgatósága elnökének,
1915 március 4.
Tisztelt Barátom!
A háborúval kapcsolatban természetesen el kell tűrni, hogy
vasuti szállítmányok gyakran nagy késéssel érkeznek meg. Azt hi-
szem azonban, hogy ezen késések egy okkal többet képeznek arra,
hogy legalább a fővárosi szolgálat pontos és gyors legyen és a lehető-
ségig ellensúlyozza kivált romlandó tárgyaknak hosszabb vasúti
szállítása általi veszélyeztetését.
Ezzel szemben egy idő óta azt tapasztalom, hogy a házhoz
szállítással feladott csomagoknak kézbesítése is késedelmezéssel tör-
ténik. A többek között egy február 25-én Nagyszalontán gyors-
árúként feladott élelmiszer szállítmány, amely március 2-án dél-
után 3 .órakor érkezett meg Budapestre, március 3-án délelőtt
10 óra után adatott át a csomagszállítónak, amely csak március
4-én délelőtt 11 órakor kézbesítette azt.
Azt hiszem közérdeknek teszek eleget, amidőn erre felhívom
szíves figyelmedet. Reménylem ismersz arra eléggé, hogy tudd.
miszerint a világért sem extravurstot kérek, sőt nagyon bántana,
ha abban részesülnék. Kérésem oda irányul, légy szíves gondoskodni
róla, hogy az egész fővárosi közönség pontosan kapja meg a lakásán
való kézbesítéssel feladott gyorsárú küldeményeket.
Igaz tisztelettel vagyok
őszinte híved Tisza.