Gróf Tisza István Összes Munkái 3.

77
werden, dass es zu befürchten ist, sie werden, wenn sie zu der
ärmsten Gesellschaftslîlasse gehören, die dürftigen Lebensver-
hältnisse derselben nicht aushalten.
Ich wäre also zu grossem Danke verpflichtet, wenn Du die
Güte hättest anzuordnen, dass auch diese Leute erst dann entlassen
werden, wenn sie sich entsprechend erholt haben.
Genehmige hochv erehrt er Freund den Ausdruck meiner vor-
züglichen Hochachtung.
Tisza.
779.
Waïïbaum Frigyes főispánnal·, Nagyszeben.
Kedves Barátom!
1915 január 30.
A «Telegraful Eoman» 23-diki számában a román nép ellen-
ségeiről szóló cikkben sajnálattal és megütközéssel látok egy olyan
bizalmatlan és gyűlölködő hangot, amely bizonyára kétszeresen
helytelen és elítélendő a jelenlegi időkben, s amit éppen ettől a
laptól nem vártam volna.
Csak mint stichpróbát említem azt a passzust: «Ellenségeink
befeketítési munkálataikat nem hagyták abba» . . . «Sajnáljuk, hogy
ezek közé kell sorolnunk azokat is, akik velünk együtt élnek,»
úgy hogy mintegy az itteni közvélemény igazságtalanságával szem-
ben idézi azután egy olasz hírlapnak a románok hűségére vonatkozó
nyilatkozatát.
Légy szíves kérlek erre a lapot irányító körök figyelmét tapin-
tatos módon felhívni és felkérni, hassanak oda, miszerint ilyen
disszonáns hangoktól a lap tartózkodjék.
Szívből üdvözöl
igaz híved Tisza.
Gróf Forgách Jánosnál,.
Kedves Barátom!
780.
1915 január 30.
A Wilhelm Ottó úr expectorátioit mellékelve küldöm vissza.
A horvát és magyar katonák közötti súrlódásra vonatkozó dolgokról
sohasem hallottam, nem is hiszem azokat annyival inkább, mert a
horvát hadtest Belgrád bevételekor e várostól messze délre állott.